Külföldi kiküldetés adóelszámolási szabályai
Kérdés
Intézményünk egyik munkatársa Németországba utazik azért, hogy egy ottani kórházban már alkalmazott gyógyítási eljárást elsajátítson. A külföldi (munkavégzéssel is járó) utazást intézményünk igazgatója rendelte el. A külföldi tartózkodás előreláthatólag több hónapig tart majd. Kérdésünk, hogy ez tartós kiküldetésnek számít-e, és ha igen, akkor milyen elszámolási (adóelőleg-levonási) szabályokat kell alkalmaznunk?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2004. augusztus 31-én (33. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 830
[…] pedig csak úgy lehet érteni, hogy az a külföldi munkahelyre történő első kiutazás időpontjától (napjától) a végleges hazautazás időpontjáig (napjáig) tart. Így, ha az első kiutazás napjától számítva a végleges hazautazásig eltelt napok száma (a szabadság napjait is beleértve) több mint 90 nap, akkor a 91. naptól a külszolgálatot teljesítő munkavállalóval együtt utazó, az előzőekben említett hozzátartozó(k) után elszámolható a "plusz" 3 USD. Egyebekben pedig az Szja-tv. 7. § (1) bekezdésének g) pontjában, illetve az átmeneti rendelkezések 83. § (4) bekezdésében foglalt szabályokra kell figyelemmel lenniük, ha a kifizetés költségvetési forrásból történik. Külföldi államban történő munkavégzés esetén az adózás tekintetében elsődlegesen az adott állammal kötött kettős adózást kizáró egyezmény rendelkezései a meghatározóak. Magyar-német viszonylatban jelenleg a kettős adózás elkerüléséről – a jövedelem-, a hozadéki és a vagyonadók területén – az 1979. évi 27. törvényerejű rendelettel kihirdetett (MK 81/1979.) egyezmény rendelkezik. Azoknak a dolgozóknak, akik egy naptári évben 183 napnál hosszabb ideig dolgoznak Németországban, az ott végzett munkáért kapott teljes térítés után Németországban áll fenn az adókötelezettségük. Az így adóztatható jövedelmet a magyar adóalapból ki kell venni, de az egyéb összevonható jövedelmek adótételének megállapításánál figyelembe kell venni. Ha a vonatkozó szerződés szerint a kiküldetés tartama 183 napnál nem több, mindaddig, amíg a németországi […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2004. augusztus 31-én (33. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 830
[…] pedig csak úgy lehet érteni, hogy az a külföldi munkahelyre történő első kiutazás időpontjától (napjától) a végleges hazautazás időpontjáig (napjáig) tart. Így, ha az első kiutazás napjától számítva a végleges hazautazásig eltelt napok száma (a szabadság napjait is beleértve) több mint 90 nap, akkor a 91. naptól a külszolgálatot teljesítő munkavállalóval együtt utazó, az előzőekben említett hozzátartozó(k) után elszámolható a "plusz" 3 USD. Egyebekben pedig az Szja-tv. 7. § (1) bekezdésének g) pontjában, illetve az átmeneti rendelkezések 83. § (4) bekezdésében foglalt szabályokra kell figyelemmel lenniük, ha a kifizetés költségvetési forrásból történik. Külföldi államban történő munkavégzés esetén az adózás tekintetében elsődlegesen az adott állammal kötött kettős adózást kizáró egyezmény rendelkezései a meghatározóak. Magyar-német viszonylatban jelenleg a kettős adózás elkerüléséről – a jövedelem-, a hozadéki és a vagyonadók területén – az 1979. évi 27. törvényerejű rendelettel kihirdetett (MK 81/1979.) egyezmény rendelkezik. Azoknak a dolgozóknak, akik egy naptári évben 183 napnál hosszabb ideig dolgoznak Németországban, az ott végzett munkáért kapott teljes térítés után Németországban áll fenn az adókötelezettségük. Az így adóztatható jövedelmet a magyar adóalapból ki kell venni, de az egyéb összevonható jövedelmek adótételének megállapításánál figyelembe kell venni. Ha a vonatkozó szerződés szerint a kiküldetés tartama 183 napnál nem több, mindaddig, amíg a németországi […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
