Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2004. szeptember 21-én (34. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 854

[…] meg, kivéve azt az esetet, amikor az Szja-tv. a kiadás tényleges kifizetésétől függetlenül költségnek minősít valamely tételt. Nem számolható el költség: Abban az esetben, ha a kiadás a személyes, családi szükségletet akár csak részben is kielégítő termék, szolgáltatás ellenértékeként merült fel. Ugyanazt a kiadást már egyszer elszámolta a magánszemély. Ha akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali vagy üzleti. Külföldi kiküldetésnek minősül a belföldi illetőségű magánszemélynek jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében a Magyar Köztársaság területén kívül tartózkodása, továbbá az előbbiekhez kapcsolódó külföldre történő utazás. A külszolgálat fogalma azonos az előbb leírtakkal, de csak a munkáltató által elrendelt külföldi kiküldetés tekinthető külszolgálatnak. Tehát a külföldön történő munkavégzést nem aszerint kell megkülönböztetni kiküldetésre, illetve külszolgálatra, hogy milyen hosszú időtartamot tölt külföldön a magánszemély, hanem aszerint, hogy ki rendeli el a külföldi munkavégzést. Ezért ahol a szabály kizárólag a munkáltató által elrendelt külföldi munkavégzésre vonatkozik csak külszolgálat, egyebekben mindkét fogalom szerepel. A külföldi kiküldetésre az általános szabályoktól eltérő rendelkezések vonatkoznak, ha a külföldi kiküldetés kifizetése költségvetési forrásból történik. Ebben az esetben az ilyen címen megszerzett bevételből – kivéve a szállás (lakás) bérleti díjának és az utazási kiadásnak a megtérítését – levonható ennek 50 százaléka, tehát csak a fennmaradó részt kell összevonandó adóköteles jövedelemként figyelembe venni. A külföldi tartózkodás költségei, a belföldi kiküldetéshez hasonlóan, igazolhatók. A külföldi kiküldetés (külszolgálat) során az utazásra, a szállásra, a külföldi tartózkodás idejére bérelt lakás bérleti díjára és az egyéb, a törvény által elismert költségekre kapott összeg nem számít bevételnek a jövedelem számításakor, ha azokról a kifizetőnek bizonylattal elszámol a magánszemély, vagy ha a költségeket a kifizető közvetlenül viseli. Előfordulhatnak olyan kiadások, amelyeket nem tud igazolni a kiküldött. Az ilyen kiadásokra tekintettel ad lehetőséget az Szja-tv. azok elszámolására a bevétellel szemben, jogszabályban meghatározott mértékű rész bizonylat nélkül történő elfogadásával. A 168/1995. Korm. rendelet szerint az ideiglenes kiküldetés annyiban különbözik a tartós kiküldetéstől, hogy a 90 napon túli egybefüggő kintlét esetén a külszolgálat (a munkáltató által elrendelt, külföldön történő munkavégzés) címén kiküldött magánszeméllyel külföldön tartózkodó házastárs és kiskorú gyermek (örökbe fogadott, nevelt, mostohagyermek) után, ha a külföldi tartózkodásuk nem minősül saját jogon külföldi kiküldetésnek, továbbá ha a külföldi tartózkodásuk tényleges időtartama több mint 90 nap, a hozzátartozók után naponta 3 USA-dollárnak megfelelő forintösszeg még elszámolható. A 168/1995. Korm. rendelet külön nem értelmezi, hogy a tartós kiküldetés esetén mely napok számítanak a kedvezménybe, illetőleg mi értendő az egybefüggőség alatt. Ezért a kormányrendelet általános megfogalmazása szerint a külföldi kiküldetés napjainak száma naptári napokban értelmezhető, és az egybefüggőséget pedig […]