Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2004. november 2-án (36. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 875

[…] támogatásokat kell figyelembe venni. Olyan támogatások ezek, amelyek nem megrendelés ellenértékei, nem konkrét ellenszolgáltatásért cserébe kapott állami pénzek, és nem szolgálják valamely termék, szolgáltatás árának mesterségesen alacsony szinten tartását. Amennyiben az uniós támogatások az államháztartáson keresztül érkeznek a támogatottakhoz, akkor ezek is figyelembe veendőek az arányosításnál. Ilyenek például a Strukturális és Kohéziós Alapokból származó pénzek, amelyeket a költségvetés saját forrásaival kiegészít. Nem kell az arányosításnál figyelembe venni a tisztán uniós támogatásokat. Ebbe a körbe tartoznak a közvetlen uniós kifizetések, az agrárpiaci támogatások, a belső politikák keretében folyósított pénzek. Ezek a tételek "vonal alatti kifizetések", nem részei az államháztartásnak, a magyar államigazgatási szervek csak a technikai lebonyolításban működnek közre. A levonási tilalom kizárólag a közvetlenül és ténylegesen "kézhez vett" támogatásokra vonatkozik. Az adókedvezményeket, elengedett tartozásokat nem kell figyelembe venni. Kivételt jelentenek az ez évi költségvetési törvényben felsoroltak: a 4-es metróhoz, a gyorsforgalmiút-hálózathoz, egyes önkormányzati beruházásokhoz és a helyi tömegközlekedés ellátásához kapcsolódó támogatások. Az Áfa-tv. átmeneti szabályai alapján is vannak kivételek. A parlament a közelmúltban változtatta az áfaszabályokat, tovább bővítve a kivételek körét. Nem kell arányosítani az előcsatlakozási eszközből – PHARE-, SAPARD-, ISPA-forrásokból – finanszírozott beruházásoknál, függetlenül attól, hogy mikor döntöttek a támogatásról, vagy elkezdték-e a beruházást. Ilyen még a 2004. január 1-je előtt jóváhagyott, illetve 2003. április 25-ig benyújtott koncepció alapján folyósítandó, címzett támogatások törvényben meghatározott köre, ezeket önkormányzatok, szociális feladatokat ellátó egyházi jogi személyek, egyesületek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok kaphatják. Az érintetteknek, miután a beruházás elkészült, és használatba vették az új létesítményt, tíz évig megmarad az adólevonási joguk, adófizetési kötelezettségük a beruházás és az ehhez közvetlenül kapcsolódó gazdasági tevékenység után. Ha a koncessziós szerződés keretében átengedhető vagyont létrehozó beruházások támogatásáról már január elsejét megelőzően megszületett a döntés, akkor az érintett adóalanynak megmarad az adólevonási joga (a tevékenységet terhelő adófizetési kötelezettséggel együtt), mégpedig a beruházás rendeltetésszerű használatbavételét követő tíz esztendőben. Szintén kivételezettek azok a beruházások, amelyeknél a kapcsolódó támogatásról, […]