Innovációs járulék
Kérdés
1. Van-e valamilyen lehetőség az innovációs járulék címén előírt előlegek összegének csökkentésére, a már befizetett előleg visszaigénylésére, ha a már befizetett előleget is kutatás-fejlesztésre kívánja a gazdálkodó szervezet felhasználni? 2. Ki és milyen módon igényelheti az Innovációs Alapból a támogatást? 3. Technikailag hogyan történik az KTIA-tv. 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott levonás? Levonható az éves költség abban az esetben is, ha a megrendelt kutatás-fejlesztés év végére még nem fejeződött be? 4. Abban az esetben, ha az innovációs járulék bruttó összegét csökkenti a gazdasági társaság a kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított összegekkel, hogyan kell nyilvántartani a kutatási, a kísérleti fejlesztési témákat?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2005. január 11-én (39. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 944
[…] hónapja utolsó napjáig (2005. május 31-ig) be kell fizetni az adóhatósághoz, vagy a többletbefizetést a jelölt naptól lehet visszaigényelni (függetlenül a visszaigénylendő öszszeg felhasználási céljától). 2. Az KTIA-vhr. 10. §-ának (1) bekezdése szerint az Alapból támogatást kaphatnak belföldi székhelyű jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező természetes személyek, valamint ezek konzorciumai, amennyiben a 11. § szerinti kizáró okok nem állnak fenn. Az KTIA-tv. 8. §-ának (1) bekezdése részletesen felsorolja az Alapból nyújtható támogatások jogcímeit, amelyekhez nyílt pályázati rendszer keretében juthatnak a kedvezményezettek. A pályázat tartalmi követelményeire az KTIA-vhr. 13. §-ának előírásai az irányadóak. Az Alapból nyújtott támogatások igénybevételének feltételeiről szerződésben kell megállapodni. Az Alap a pályázati felhívásait országos napilapban teszi közzé és interneten is elérhetők a hivatal (NKTH) és az iroda (KPKI) honlapján. Az KTIA-tv., valamint az KTIA-vhr. további rendelkezéseket tartalmaz a – külön jogszabályon, nemzetközi szerződésen, illetve kérelmen alapuló egyedi döntés szerint – pályázaton kívül nyújtható támogatásokról. Az előirányzatokból nyújtható támogatásokra vonatkozóan az Áht-vhr. VIII. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni. 3. A technikai számítás egyszerűsített képlete: nettó járulék = bruttó járulék mínusz kötelezettségcsökkentő tételek. Így kellett eljárni az előlegfizetési kötelezettség meghatározása során – a bruttó járulék megállapításához az eltérő, a 2004. évi, majd pedig a 2003. évi adatokból kiindulva –, vagyis az KTIA-tv. 4. §-ának (3) bekezdésében előírt módon és mértékben a kötelezettségcsökkentő tételek mindkét időszaki számításnál levonhatók voltak azzal, hogy mindig a vetítési alap szerinti évhez kapcsolódó tételek (voltak) érvényesíthetők. E szerint a 2004. első két negyedévére vonatkozóan a becsült adatokkal számított előlegek meghatározása során volt lehetőség kalkulálni a 2004. évben, annak végéig várhatóan felmerülő kötelezettségcsökkentő tételeket, illetve az azt követő 12 hónap négy negyedévi előlegének számításánál – a 2003. év szerinti vetítési alap meghatározott százalékaként számított járulék éves bruttó összegéből – a 2003. évi kötelezettségcsökkentő tételek voltak levonhatók. Majd a járulékbevallásban (04490 számú nyomtatvány), a járulék 2004. évi nettó összegének levezetése során vehetők figyelembe – a teljes adóévi adatok ismeretében – a 2004. évi bruttó járulékot csökkentő 2004. évben felmerült tételek, azaz a K+F közvetlen költsége és a megrendelt K+F költsége. Amegrendelésre (a KTIA-tv.-ben meghatározott szervezettel kötött szerződés alapján) végeztetett K+F tevékenység – függetlenül […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2005. január 11-én (39. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 944
[…] hónapja utolsó napjáig (2005. május 31-ig) be kell fizetni az adóhatósághoz, vagy a többletbefizetést a jelölt naptól lehet visszaigényelni (függetlenül a visszaigénylendő öszszeg felhasználási céljától). 2. Az KTIA-vhr. 10. §-ának (1) bekezdése szerint az Alapból támogatást kaphatnak belföldi székhelyű jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező természetes személyek, valamint ezek konzorciumai, amennyiben a 11. § szerinti kizáró okok nem állnak fenn. Az KTIA-tv. 8. §-ának (1) bekezdése részletesen felsorolja az Alapból nyújtható támogatások jogcímeit, amelyekhez nyílt pályázati rendszer keretében juthatnak a kedvezményezettek. A pályázat tartalmi követelményeire az KTIA-vhr. 13. §-ának előírásai az irányadóak. Az Alapból nyújtott támogatások igénybevételének feltételeiről szerződésben kell megállapodni. Az Alap a pályázati felhívásait országos napilapban teszi közzé és interneten is elérhetők a hivatal (NKTH) és az iroda (KPKI) honlapján. Az KTIA-tv., valamint az KTIA-vhr. további rendelkezéseket tartalmaz a – külön jogszabályon, nemzetközi szerződésen, illetve kérelmen alapuló egyedi döntés szerint – pályázaton kívül nyújtható támogatásokról. Az előirányzatokból nyújtható támogatásokra vonatkozóan az Áht-vhr. VIII. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni. 3. A technikai számítás egyszerűsített képlete: nettó járulék = bruttó járulék mínusz kötelezettségcsökkentő tételek. Így kellett eljárni az előlegfizetési kötelezettség meghatározása során – a bruttó járulék megállapításához az eltérő, a 2004. évi, majd pedig a 2003. évi adatokból kiindulva –, vagyis az KTIA-tv. 4. §-ának (3) bekezdésében előírt módon és mértékben a kötelezettségcsökkentő tételek mindkét időszaki számításnál levonhatók voltak azzal, hogy mindig a vetítési alap szerinti évhez kapcsolódó tételek (voltak) érvényesíthetők. E szerint a 2004. első két negyedévére vonatkozóan a becsült adatokkal számított előlegek meghatározása során volt lehetőség kalkulálni a 2004. évben, annak végéig várhatóan felmerülő kötelezettségcsökkentő tételeket, illetve az azt követő 12 hónap négy negyedévi előlegének számításánál – a 2003. év szerinti vetítési alap meghatározott százalékaként számított járulék éves bruttó összegéből – a 2003. évi kötelezettségcsökkentő tételek voltak levonhatók. Majd a járulékbevallásban (04490 számú nyomtatvány), a járulék 2004. évi nettó összegének levezetése során vehetők figyelembe – a teljes adóévi adatok ismeretében – a 2004. évi bruttó járulékot csökkentő 2004. évben felmerült tételek, azaz a K+F közvetlen költsége és a megrendelt K+F költsége. Amegrendelésre (a KTIA-tv.-ben meghatározott szervezettel kötött szerződés alapján) végeztetett K+F tevékenység – függetlenül […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
