Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2005. augusztus 9-én (49. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1145

[…] kérni, és azt a letelepedési engedély okmányba bejegyzett érvényességi idővel megegyező érvényességgel kellett legkorábban 2004. február 1-jétől kiadni. A letelepedett jogállású személy tehát a letelepedési okmányban bejegyzett érvényességi idő kezdetétől, azaz legkorábban 2004. február 1-jétől volt személyazonosító igazolványra jogosult. Ezért a letelepedett román állampolgárt a társadalombiztosítási rendelkezések alkalmazása szempontjából 2004. január 31-éig külföldinek kell tekinteni. Külföldiként a biztosítási jogviszony fennállását az egyezmény alapján kizárólag akkor lehetett megállapítani, ha az ügyvezetői feladatokat munkaviszony keretében látta el. Az egyéb jogviszonyban történő (megbízás, tagi) foglalkoztatás a biztosítási jogviszonyt nem alapozta meg. 2004. február 1-jétől a letelepedett román állampolgárt a társadalombiztosítási rendelkezések alkalmazása szempontjából belföldinek kellett tekinteni, ezért ettől az időponttól a biztosítási jogviszonyát a Tbj-tv. általános rendelkezései értelmében az alapul szolgáló jogviszony (munkaviszony, megbízás, tagi jogviszony) szerint kellett megállapítani. Díjazás ellenében megbízási jogviszony keretében az biztosított, aki személyesen munkát végez, és az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét. A járulékalap megállapításakor a 10 százalékos költséghányadot figyelembe kell venni. A minimálbér 2004-ben havi 53 000 forint volt, ezért havi 15000 forintos díjazás esetében a biztosítási jogviszony nem jön létre. Biztosítási jogviszony hiányában társadalombiztosítási, nyugdíj- és egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség nem keletkezik. A járulékfizetési kötelezettség alakulása tagi jogviszonyban történő foglalkoztatás esetén: – A főfoglalkozású tag utáni járulékfizetési kötelezettség: A társas vállalkozás a járulékalapot képező jövedelem után 2004. január 1-jétől 29 százalék mértékű társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 18 százalék, az egészségbiztosítási járulék 11 százalék. A társadalombiztosítási járulék alapja: a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem, de legalább havi átlagos szinten a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér. A társas vállalkozó a járulékalapot képező jövedelme után - amennyiben kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított – 8,5 százalék, magánnyugdíjpénztár tagja 0,5 százalék mértékű nyugdíjjárulék és 4 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A magánnyugdíjpénztár tagja nyugdíjjárulék mellett 8 százalék mértékű tagdíjat is köteles az általa választott magánnyugdíjpénztár felé fizetni. A nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelem, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset háromszorosának naptári évre számított összege után kellett megfizeti (a továbbiakban: járulékfizetési felső határ). A járulékfizetési felső határ naptári napi összegét évente a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény határozza meg. A nyugdíjjárulék-fizetési felső határ naptári napi összege 2004. január 1-jétől naptári napi 14 500, évi 5 307 000 forint volt. 2005. évben a nyugdíjjárulék-fizetés éves felső határának naptári napi összege 16 440 forint, évi 6 000 600 forint. – Amennyiben a társas vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban áll, és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, úgy a fentieket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. Egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség ebben a jogviszonyában nem keletkezik. – A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége: A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás baleseti járulékot fizet, melynek mértéke 5 százalék. A baleseti járulék alapja a személyes közreműködés alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem. Amennyiben a tag részére járulékalapot képező jövedelem nem kerül kifizetésre (elszámolásra), balesetijárulék-fizetési kötelezettsége a társas vállalkozásnak nincs. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás a társadalombiztosítási rendelkezésekben is változást eredményezett, de ezek a változások a letelepedett román állampolgár társadalombiztosítási jogállásának meghatározását érdemben nem érintik, mivel őt 2004. február 1-jétől már belföldinek kellett tekinteni. Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan és tételesen meghatározott adó jellegű fizetési kötelezettség, ezért a kötelezettség megállapítása egyszerűbb, mint a társadalombiztosítási jogállás meghatározása. A kifizetőt tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli a természetes személlyel fennálló munkaviszony, illetve tagi […]