Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2006. február 21-én (58. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1298

[…] várható tartalmi elemeiről. A tájékoztatásnak abban van jelentősége, hogy ennek kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban nyilatkoznia kell az alkalmazottnak, hogy a további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Amennyiben az előírt határidőig nem nyilatkozik, vagy azt nyilatkozza, hogy a továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, akkor jogviszonya megszűnik, amennyiben pedig elfogadja a továbbfoglalkoztatását, akkor új jogviszony keletkezik, azonban erre mégis kihatása van korábbi jogviszonyának. Vizsgáljuk meg először azt az esetet, ha a jogviszony megszűnik. A jogviszony ez esetben a Kjt. 25. § (1) bekezdés c) pontja alapján szűnik meg, és nem a felek szüntetik meg felmentéssel, tehát felmentési időre nem jogosult ez esetben az alkalmazott. Jogosult lehet viszont végkielégítésre, ha az általános kifizetési feltételeknek megfelel. Amennyiben pedig határozott idejű jogviszony megszűnésére kerül sor, akkor a közalkalmazott részére egyévi, vagy ha a határozott időből még hátralévő rész egy évnél rövidebb, akkor a hátralévő időre jutó átlagkeresetet kell megfizetni. (Vélelmezhető ugyanis, hogy határozott idejű jogviszony esetén nincs olyan hosszú időtartam, mely végkielégítésre jogosítaná az alkalmazottat.) Amennyiben a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő továbbfoglalkoztatásához hozzájárul, az átvevő munkáltató köteles vele munkaszerződést kötni. (Ez esetben azonban végkielégítés nem fogja megilletni, annak ellenére, hogy megszűnik a jogviszonya.) Az illetmény kérdése valóban igen lényeges pont, de garanciális szabály, hogy a közalkalmazott munkabére nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást megelőzően irányadó illetménye + jogszabály és kollektív szerződés alapján járó illetménypótlékainak együttes összege. Ez alól kivételt csak az jelenthet például, ha a munkaszerződés megkötését követően már […]