Életbiztosításokhoz kapcsolódó adókedvezmények
Kérdés
Munkáltatóként az intézetünk vezetőire életbiztosítást kötöttünk. Ezekben a szerződésekben szerződő fél az intézet, biztosított a munkavállaló, elérési kedvezményezett az intézet. A szerződéseket lejárati időre kötöttük. Mi a teendő, ha lejárati idő előtt az intézet átengedi ezeket a szerződéseket a munkavállalónak? (Szerződő fél is a munkavállaló lesz?) Milyen adó- és járulékterhe lesz a munkáltatónak, munkavállalónak? - Milyen adóterhe lesz a dolgozónak, ha lejárati idő előtt, és milyen, ha lejárati idő után veszi fel az így átadott biztosítást? - Ha kockázati (halál) eseményre kötött élethosszig tartó biztosítást kötöttünk, hogyan kell eljárni kifizetőként, amikor ezeket a szerződéseket átengedjük dolgozóinknak? - A biztosítás kockázati jellegét (melyre az Szja-tv. többször hivatkozik) kell-e kifizetőként bizonyítanom, illetve milyen feltételeknek kell eleget tennie ezeknek a biztosításoknak, hogy adómentesen átadhatók legyenek? (Mit jelent az Szja-tv. VII. számú melléklet 2. pontjának utolsó mondata?)
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2006. március 14-én (59. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1314
[…] díj nem lesz adóköteles a munkavállalónál, azonban ez után az adómentes (a munkáltató által befizetett díj) összeg után adókedvezmény sem jár. (Az Szja-tv. l. számú mellékletének 6.3. pontja alapján a kockázati- a baleset-biztosítás, valamint a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díja adómentes.) Ha a munkavállaló a szerződéskötés (eredeti) időpontjától számított 10 éven belül felmondja azt a biztosítási szerződést, amely után kedvezményt érvényesített, akkor a megelőző 3 évben általa igénybe vett adókedvezményt 20 százalékkal növelt összegben vissza kell fizetnie az adóévre vonatkozó adóbevallásának a benyújtásával egyidejűleg. A biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy a biztosítás lejáratakor a biztosítás kedvezményezettjét megillető összeg a biztosító szolgáltatásának minősül. A biztosító szolgáltatása – a törvényben említett kivételekkel – az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.6. pontja szerint adómentes. Kivételként említi a törvény, így nem adómentes például a tíz évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás lejáratakor kifizetett összeg (esedékes szolgáltatás). Ha a magánszemély a biztosítási szerződést annak lejárata előtt megszünteti, akkor a biztosító az úgynevezett maradékjog alapján járó összeget fizeti ki a részére. A hatályos Szja-tv. szerint kamatjövedelemnek minősül a maradékjogból származó bevételnek az a része, amely meghaladja a magánszemély által, vagy a magánszemély javára más magánszemély által fizetett, illetőleg az adóköteles (pl. a munkáltató által fizetett nem adómentes) biztosítási díjat. Ilyen kamatjövedelemnek minősül egyébként az előzőekben említett tíz évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás lejáratakor esedékes biztosítási szolgáltatás (kifizetés) is. A kamatjövedelmek után az adó jelenleg nulla százalék, 2007. január 1-jétől pedig 10 százalék lesz. Nem tekinthető azonban kamatjövedelemnek a maradékjog alapján kifizetett összeg adóköteles része akkor, ha a biztosítás díja – akár részben is – adómentes volt. Ebben az esetben a maradékjogból származó bevétel adóköteles része az Szja-tv. 28. § hatálya alá tartozó egyéb jövedelemnek minősül. Akkor "tisztán" kockázati jellegű a biztosítás, […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2006. március 14-én (59. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1314
[…] díj nem lesz adóköteles a munkavállalónál, azonban ez után az adómentes (a munkáltató által befizetett díj) összeg után adókedvezmény sem jár. (Az Szja-tv. l. számú mellékletének 6.3. pontja alapján a kockázati- a baleset-biztosítás, valamint a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díja adómentes.) Ha a munkavállaló a szerződéskötés (eredeti) időpontjától számított 10 éven belül felmondja azt a biztosítási szerződést, amely után kedvezményt érvényesített, akkor a megelőző 3 évben általa igénybe vett adókedvezményt 20 százalékkal növelt összegben vissza kell fizetnie az adóévre vonatkozó adóbevallásának a benyújtásával egyidejűleg. A biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy a biztosítás lejáratakor a biztosítás kedvezményezettjét megillető összeg a biztosító szolgáltatásának minősül. A biztosító szolgáltatása – a törvényben említett kivételekkel – az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.6. pontja szerint adómentes. Kivételként említi a törvény, így nem adómentes például a tíz évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás lejáratakor kifizetett összeg (esedékes szolgáltatás). Ha a magánszemély a biztosítási szerződést annak lejárata előtt megszünteti, akkor a biztosító az úgynevezett maradékjog alapján járó összeget fizeti ki a részére. A hatályos Szja-tv. szerint kamatjövedelemnek minősül a maradékjogból származó bevételnek az a része, amely meghaladja a magánszemély által, vagy a magánszemély javára más magánszemély által fizetett, illetőleg az adóköteles (pl. a munkáltató által fizetett nem adómentes) biztosítási díjat. Ilyen kamatjövedelemnek minősül egyébként az előzőekben említett tíz évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás lejáratakor esedékes biztosítási szolgáltatás (kifizetés) is. A kamatjövedelmek után az adó jelenleg nulla százalék, 2007. január 1-jétől pedig 10 százalék lesz. Nem tekinthető azonban kamatjövedelemnek a maradékjog alapján kifizetett összeg adóköteles része akkor, ha a biztosítás díja – akár részben is – adómentes volt. Ebben az esetben a maradékjogból származó bevétel adóköteles része az Szja-tv. 28. § hatálya alá tartozó egyéb jövedelemnek minősül. Akkor "tisztán" kockázati jellegű a biztosítás, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
