Szociális alapon nyújtott étkeztetés
Kérdés
Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk. Tevékenységi körünkbe tartozik tárgyi adómentes tevékenység, illetve adóköteles tevékenység is. 2006. március 1-jétől a városi önkormányzat feladatkörünkbe utalta a városban élő idős betegek szociális étkeztetését. A szociális gondozás, támogatói szolgálat feladatkörét továbbra is a városban működő szociális intézmény látja el. Konyhával nem rendelkezünk, ezért egy másik költségvetési intézménytől vásároljuk az ételt. Nyersanyagköltséget és rezsiköltséget számláznak felénk áfával, továbbá intézményi szinten is felmerülnek költségek. (Gázolaj, benzin, autó-karbantartás stb.) Mi az ellátottak felé állítunk ki 15%-os tartalmú számlát a szociális étkeztetésről. Természetesen az általunk beszedett étkeztetés bevétele nem fedezi a kiadásokat, ezért önkormányzati támogatás is kapcsolódik a feladatellátáshoz. A főkönyvben a tevékenység kiadásait és bevételeit teljes mértékben el tudjuk különíteni. Könyvelőprogramunk lehetőséget nyújt arra, hogy a szociális étkeztetés szakfeladatra csak az ezzel kapcsolatos kiadásokat és bevételeket könyveljük. Az adót milyen mértékben lesz jogunk levonni, kell-e arányosítani? (Ismereteim szerint 2006. január 1-jétől nem kötelező a költségvetési intézményeknek alkalmazni az áfaarányosítás szabályait.) Miután az étel kiszállításához üzemanyagként gázolajat és benzint is vásárolunk, ezek beszerzési áfáját levonhatjuk-e, vagy csak a gázolaj után, hiszen az Áfa-tv. 33. §-a alapján nem vonható le motorbenzin beszerzése utáni áfa?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2006. május 16-án (62. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1383
[…] adóalapot nem képező államháztartási támogatásnak minősül, ezért 2006. január 1-jét megelőzően a támogatott tevékenységhez kapcsolódó beszerzésekre jutó előzetesen felszámított levonható adót arányosítással kellett megállapítani. A 2006. január elsejétől hatályba lépett új szabályozás értelmében a hatálybalépést követő beszerzések tekintetében általánosságban is megszűnt az adóalapot nem képező államháztartási támogatás miatti arányosítási kötelezettség, így a tételesen kizárólag az étkeztetéshez kapcsolódó beszerzések áfája teljes egészében levonható, amennyiben az étkezők is térítenek, illetve ha van ingyenes étkeztetés, az törvényen vagy kormányrendeleten alapul. Ha a szociális alapon nyújtott étkeztetés finanszírozásának jogszabályi alapja a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény felhatalmazása alapján alkotott önkormányzati rendelet, és az ez alapján nyújtott támogatást utólag, egyedi igénybejelentés alapján utalják, úgy az ez alapján nyújtott támogatás nem a szolgáltatáshoz, hanem annak igénybevevőjének személyéhez kapcsolódik. Így az szociális alapon nyújtott egyedi kedvezménynek minősíthető. Minthogy feltehetően az intézmény elszámolása alapján utólag, egyedileg lebontva egészíti ki az intézményi térítési díj mértékéig, ez nem tekinthető intézményfinanszírozásnak. Mindezek alapján a szóban forgó támogatás – amennyiben minden feltétel fennáll – a 22. § (2) bekezdése szerint adóalapot képez, így áfát kell arra fizetni. Természetesen amennyiben valamennyi jogszabályi feltétel fennáll, az ezen tevékenységhez kapcsolódó beszerzések során előzetesen felszámított adót levonhatja. Arányosítani csak azon beszerzések áfáját kell, amelyek az étkeztetésen kívül tárgyi mentes tevékenységhez is kapcsolódnak (pl. rezsiköltség). Az Áfa-tv. 33. § (1) bekezdése értelmében az adólevonási jog nem gyakorolható […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2006. május 16-án (62. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1383
[…] adóalapot nem képező államháztartási támogatásnak minősül, ezért 2006. január 1-jét megelőzően a támogatott tevékenységhez kapcsolódó beszerzésekre jutó előzetesen felszámított levonható adót arányosítással kellett megállapítani. A 2006. január elsejétől hatályba lépett új szabályozás értelmében a hatálybalépést követő beszerzések tekintetében általánosságban is megszűnt az adóalapot nem képező államháztartási támogatás miatti arányosítási kötelezettség, így a tételesen kizárólag az étkeztetéshez kapcsolódó beszerzések áfája teljes egészében levonható, amennyiben az étkezők is térítenek, illetve ha van ingyenes étkeztetés, az törvényen vagy kormányrendeleten alapul. Ha a szociális alapon nyújtott étkeztetés finanszírozásának jogszabályi alapja a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény felhatalmazása alapján alkotott önkormányzati rendelet, és az ez alapján nyújtott támogatást utólag, egyedi igénybejelentés alapján utalják, úgy az ez alapján nyújtott támogatás nem a szolgáltatáshoz, hanem annak igénybevevőjének személyéhez kapcsolódik. Így az szociális alapon nyújtott egyedi kedvezménynek minősíthető. Minthogy feltehetően az intézmény elszámolása alapján utólag, egyedileg lebontva egészíti ki az intézményi térítési díj mértékéig, ez nem tekinthető intézményfinanszírozásnak. Mindezek alapján a szóban forgó támogatás – amennyiben minden feltétel fennáll – a 22. § (2) bekezdése szerint adóalapot képez, így áfát kell arra fizetni. Természetesen amennyiben valamennyi jogszabályi feltétel fennáll, az ezen tevékenységhez kapcsolódó beszerzések során előzetesen felszámított adót levonhatja. Arányosítani csak azon beszerzések áfáját kell, amelyek az étkeztetésen kívül tárgyi mentes tevékenységhez is kapcsolódnak (pl. rezsiköltség). Az Áfa-tv. 33. § (1) bekezdése értelmében az adólevonási jog nem gyakorolható […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
