Rendkívüli szabadság
Kérdés
Közalkalmazottaknak közeli hozzátartozó (szülő) elhalálozása esetén jár-e, illetve adható-e rendkívüli szabadság? Ha igen, akkor hány nap?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2007. január 16-án (73. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1586
[…] mostoha- és a nevelőszülőt, a testvért, valamint az élettársat. Így tehát a szülő elhalálozása esetén – a jogalkotó által is méltányolandónak minősített okból – 2 napig mentesül a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alól. Ez ugyanakkor olyan igazolt távollét, mely időtartam alatt bizonyos illetményre, ellátásra is jogosult. Az Mt. 151. § (1) bekezdése alapján, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, a munkavállaló munkabérét távolléti díjára ki kell egészíteni, illetve munkavégzés hiányában távolléti díjat kell fizetni. A (2) bekezdés előírása szerint pedig a munkavállaló részére távolléti díj jár a 107. § b) pontjában meghatározott esetben két munkanapra. A távolléti díj ugyanis, hasonlóan az átlagkeresethez, általában azt a célt szolgálja, hogy amennyiben a munkavállaló – rajta kívül álló okból – nem végez munkát – méltánylást érdemlő okból –, a távollét idejére díjazásban részesüljön. A rendkívüli szabadság fogalmát ugyanakkor sem az Mt., sem pedig a Kjt. nem definiálja, nem alkalmazza. Vajon a törvényben biztosított lehetőségen túl, további időtartamra hogyan és milyen jogcímen mentesülhet […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2007. január 16-án (73. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1586
[…] mostoha- és a nevelőszülőt, a testvért, valamint az élettársat. Így tehát a szülő elhalálozása esetén – a jogalkotó által is méltányolandónak minősített okból – 2 napig mentesül a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alól. Ez ugyanakkor olyan igazolt távollét, mely időtartam alatt bizonyos illetményre, ellátásra is jogosult. Az Mt. 151. § (1) bekezdése alapján, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, a munkavállaló munkabérét távolléti díjára ki kell egészíteni, illetve munkavégzés hiányában távolléti díjat kell fizetni. A (2) bekezdés előírása szerint pedig a munkavállaló részére távolléti díj jár a 107. § b) pontjában meghatározott esetben két munkanapra. A távolléti díj ugyanis, hasonlóan az átlagkeresethez, általában azt a célt szolgálja, hogy amennyiben a munkavállaló – rajta kívül álló okból – nem végez munkát – méltánylást érdemlő okból –, a távollét idejére díjazásban részesüljön. A rendkívüli szabadság fogalmát ugyanakkor sem az Mt., sem pedig a Kjt. nem definiálja, nem alkalmazza. Vajon a törvényben biztosított lehetőségen túl, további időtartamra hogyan és milyen jogcímen mentesülhet […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
