Cégtelefon magáncélú használata miatti adókötelezettség
Kérdés
Intézményünkben a céges mobiltelefonokat magáncélra is használják. A hivatali és magánbeszélgetéseket nem lehet elkülöníteni. A havi telefonköltségekhez 6000 Ft-tal hozzájárulunk. Az e feletti részt a dolgozó megtéríti. A telefonszámlák 20 százalékát tekintjük adóalapnak, melyet csökkentünk a dolgozó befizetésével, és ez után fizetjük meg a személyi jövedelemadót. Ebben az esetben a havi 6000 Ft hozzájárulás természetbeni hozzájárulásnak számít-e, s ezután befizetési kötelezettség fennáll-e?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2007. július 3-án (81. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1752
[…] megoldásról van szó azzal, hogy az e módszerrel meghatározott magánhasználat értékéből a munkavállaló egy részt megtérít a munkáltatójának. Az Szja-tv. rendelkezéseiből az következik, hogy a munkáltató adókötelezettsége ebben az esetben is a magánszemély által meg nem térített költségrészre terjed ki. Ha ugyanis a használó magánszemélynek a használatért térítést kell fizetnie, akkor nem keletkezik adókötelezettség, illetőleg csak a meg nem térített rész mértékéig áll fenn a kifizető adófizetési kötelezettsége. Sajátos eset – mint a kérdezett esetben is –, amikor a kifizető a munkavállalójának fix összegben meghatározott beszélgetési keretet határoz meg, és a terhére számlázott kereten felüli díjat vele megtérítteti. Ebben az esetben is az előzőekben ismertetett két módszer közül lehet választani, azzal, hogy a megtérített összeget a magánhasználat tételesen meghatározott vagy legalább 20 százalékban vélelmezett értékével szemben figyelembe lehet venni, azaz csak akkor kell a kifizetőnek közterheket fizetnie, ha az a választott módszerrel meghatározott magáncélú használat értékét nem ellentételezi. Mindez a kérdező esetében azt jelenti, hogy ha a magánszemélyek a telefonszámla értékének 20 százalékát teljes egészében megtérítik a munkáltatójuknak, akkor az intézménynek nem kell személyi jövedelemadót […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2007. július 3-án (81. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1752
[…] megoldásról van szó azzal, hogy az e módszerrel meghatározott magánhasználat értékéből a munkavállaló egy részt megtérít a munkáltatójának. Az Szja-tv. rendelkezéseiből az következik, hogy a munkáltató adókötelezettsége ebben az esetben is a magánszemély által meg nem térített költségrészre terjed ki. Ha ugyanis a használó magánszemélynek a használatért térítést kell fizetnie, akkor nem keletkezik adókötelezettség, illetőleg csak a meg nem térített rész mértékéig áll fenn a kifizető adófizetési kötelezettsége. Sajátos eset – mint a kérdezett esetben is –, amikor a kifizető a munkavállalójának fix összegben meghatározott beszélgetési keretet határoz meg, és a terhére számlázott kereten felüli díjat vele megtérítteti. Ebben az esetben is az előzőekben ismertetett két módszer közül lehet választani, azzal, hogy a megtérített összeget a magánhasználat tételesen meghatározott vagy legalább 20 százalékban vélelmezett értékével szemben figyelembe lehet venni, azaz csak akkor kell a kifizetőnek közterheket fizetnie, ha az a választott módszerrel meghatározott magáncélú használat értékét nem ellentételezi. Mindez a kérdező esetében azt jelenti, hogy ha a magánszemélyek a telefonszámla értékének 20 százalékát teljes egészében megtérítik a munkáltatójuknak, akkor az intézménynek nem kell személyi jövedelemadót […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
