Munkahelyi és szabadidősport támogatása
Kérdés
Intézményünknél működik egy nonprofit egyesület, amelynek cél szerinti tevékenysége a munkahelyi és szabadidős sport támogatása a dolgozók számára. Intézményünknél a munkavállalóknak (tűzoltók, katasztrófavédők) komoly fizikai teljesítőképességi szint van előírva a munkavégzéshez, melyet időszakos felmérésen kell teljesíteni. A felkészülést segíti elő az egyesület azzal, hogy ehhez lehetőséget biztosít konditermében, uszodabérlettel stb. Keletkezik-e ezzel kapcsolatosan az intézménynek, illetőleg a munkavállalóknak személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2007. július 24-én (82. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1760
[…] személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség. Nem terheli adókötelezettség az intézményt sem, akkor sem, ha az egyesület által adott juttatás anyagi fedezetét esetleg az intézmény biztosította (például az egyesületnek adott támogatás formájában). Ha azonban az egyesület nem közhasznú (kiemelten közhasznú), akkor az általa biztosított sportolási lehetőség adóköteles természetbeni juttatásnak számít. Ebben az esetben a juttatás után a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályok szerint kell a személyijövedelemadó-kötelezettséget teljesíteni. A juttatás – a személyi jövedelemadó szempontjából – akkor számít természetbeni juttatásnak, ha a juttatást olyan kifizető nyújtja a magánszemély részére, aki (amely) a juttatásban részesülő magánszemélynek a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (Tbj-tv.) rendelkezései szerint nem foglalkoztatója. Az egyesülettől kapott szolgáltatás tehát – az előbbieknek megfelelően – természetbeni juttatásnak számít, amely után az egyesületnek kell 54 százalékos személyi jövedelemadót fizetnie. Abban az esetben viszont, ha az egyesületben történő sportolási lehetőséget a munkáltató biztosítja az alkalmazottak részére (akár úgy, hogy például átvállalja a magánszemély által fizetendő részvételi díjat, egyesületi tagdíjat stb.), akkor a juttatás szokásos piaci értéke munkaviszonyból származó jövedelemként […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2007. július 24-én (82. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1760
[…] személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség. Nem terheli adókötelezettség az intézményt sem, akkor sem, ha az egyesület által adott juttatás anyagi fedezetét esetleg az intézmény biztosította (például az egyesületnek adott támogatás formájában). Ha azonban az egyesület nem közhasznú (kiemelten közhasznú), akkor az általa biztosított sportolási lehetőség adóköteles természetbeni juttatásnak számít. Ebben az esetben a juttatás után a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályok szerint kell a személyijövedelemadó-kötelezettséget teljesíteni. A juttatás – a személyi jövedelemadó szempontjából – akkor számít természetbeni juttatásnak, ha a juttatást olyan kifizető nyújtja a magánszemély részére, aki (amely) a juttatásban részesülő magánszemélynek a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (Tbj-tv.) rendelkezései szerint nem foglalkoztatója. Az egyesülettől kapott szolgáltatás tehát – az előbbieknek megfelelően – természetbeni juttatásnak számít, amely után az egyesületnek kell 54 százalékos személyi jövedelemadót fizetnie. Abban az esetben viszont, ha az egyesületben történő sportolási lehetőséget a munkáltató biztosítja az alkalmazottak részére (akár úgy, hogy például átvállalja a magánszemély által fizetendő részvételi díjat, egyesületi tagdíjat stb.), akkor a juttatás szokásos piaci értéke munkaviszonyból származó jövedelemként […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
