Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2007. október 16-án (86. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1837

[…] időpontját aláíratni a címzettel. Előfordulhat olyan eset, amikor az érintett ugyan megjelenik a munkahelyén, azonban a jognyilatkozatot (így például a felmentését) egyáltalán nem hajlandó átvenni, vagy átveszi ugyan, de nem akarja aláírásával igazolni az átvételt. Ez nem akadálya a szabályszerű közlésnek, ugyanis a közlés az Mt. szerint akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza, azonban erről jegyzőkönyvet kell felvenni. Ügyelni kell arra, hogy a jegyzőkönyv minden relelváns adatot tartalmazzon, így különösen azt, hogy pontosan mikor, hol, milyen jognyilatkozatot, kinek akartak átadni, és annak tényét, hogy az érintett az átvételt megtagadta. Célszerű tanúkat is bevonni a jegyzőkönyv elkészítésénél. Amennyiben a dolgozónak közvetlenül, helyben nem tudjuk átadni a jognyilatkozatot, mert például szabadságát tölti, lehetőség van egyrészt arra, hogy az érintettet tartózkodási helyén személyesen felkeresse a munkáltató alkalmazottja, és az előbb már elmondottak szerint személyesen adja át az iratot részére, természetesen ügyelve – a már említett – szabályszerű és bizonyítható kézbesítés követelményeire. A másik lehetőség a postai úton történő közlés, melyet illetően ki kell emelni, hogy a törvény csak a tértivevénnyel feladott írásbeli nyilatkozathoz fűz kézbesítési vélelmet. Amennyiben tehát a küldeményt csak "sima" ajánlott levélként adtuk fel, vagy netán egyszerű levélpostai küldeményként, úgy nem hivatkozhatunk szabályszerű kézbesítésre, mert ekkor a közlés időpontja, illetve az átvevő személye nem állapítható meg egyértelműen. Amennyiben az érdekelt vagy az átvételre jogosult (meghatalmazott, a címzett – címben megjelölt helyen tartózkodó – 14. életévét betöltött közeli hozzátartozója vagy élettársa, természetes személy bérbeadója vagy szállásadója) átveszi a tértivevénnyel kézbesített nyilatkozatot, az szabályszerűen kézbesítettnek minősül. De mi a helyzet akkor, ha az érdekelt a küldemény átvételét megtagadja, vagy a tértivevény "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza? A törvény ezekre az esetekre vélelmet állít fel. Ha az érdekelt a küldemény átvételét megtagadta, a tértivevénnyel feladott küldeményként kézbesített írásbeli nyilatkozatot kézbesítettnek kell tekinteni a kézbesítés megkísérlésének napján. Egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő tizedik munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni a nyilatkozatot. […]