Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2008. január 15-én (90. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1914

[…] öt szakaszról számlát kell kapnia a költségvetési szervnek. A teljesítés meghiúsulására tekintettel a fővállalkozó által kiállított hatodik részszámla gazdasági eseményt nem dokumentál. A hatodik részszámlát a kibocsátónak, az Áfa-tv. 45/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján, a teljesítés meghiúsulása miatt sztorníroznia kell. Abban az esetben, ha a felek megállapodnak egymással, és a szerződést közös megegyezéssel szüntetik meg, a Ptk. 319. § (2) bekezdése szerint a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A megszűnés előtt már nyújtott szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni, amennyiben pedig a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél még nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár. Ha a felek így állapodnak meg, a hibátlan részteljesítések utáni ellenértéket a fővállalkozó megtarthatja, de a hibás részteljesítés után kapott ellenértéket köteles visszafizetni a költségvetési szervnek. Ha a felek nem állapodnak meg, a költségvetési szerv egyoldalúan elállhat a szerződéstől. A Ptk. 300. § (1) bekezdése értelmében a jogosult – függetlenül attól, hogy a kötelezett késedelmét kimentette-e - követelheti a teljesítést, vagy ha ez többé nem áll érdekében, elállhat a szerződéstől. A 320. § (1) bekezdése értelmében aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja. A 319. § (3) bekezdése szerint a szerződés felbontása esetén a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. Ez az eredeti állapot helyreállítását jelentené, azonban a beadvány szerinti esetben a már felépült épületrész lebontása mindkét fél számára méltánytalan lehet, ezért figyelemmel kell lenni a Ptk. 395. § (2) bekezdésére, mely szerint, ha a szerződéskötés előtt fennálló helyzetet nem lehet visszaállítani, vagy ha ezt nemzetgazdasági érdek vagy külön méltánylást érdemlő egyéb érdek indokolja, a bíróság a megrendelő elállása esetén - bármelyik fél kérelmére – a szerződést a jövőre nézve szünteti […]