187 találat a megadott számlázás szabályai tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]tartalmazó összegét legkésőbb az Áfa-tv. szerinti teljesítési időpontig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel maradéktalanul megtéríti. Ebben az esetben egyszerűsített adattartalmú számlát ki lehet állítani adóalany és nem adóalany személy részére is. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a bankkártya, tehát bankkártyás fizetés esetén is kiállítható egyszerűsített számla. Az egyszerűsített számla csak az előzőekben ismertetett fizetési módok esetén alkalmazható, a fizetési mód feltüntetése az egyszerűsített számlán nem kötelező.Az egyszerűsített számla kiállítása nem kötelező, az csupán lehetőség. Készpénzfizetés esetén is kiállítható teljes adattartalmú számla.Az egyszerűsített számla adattartartalma, amelyet az Áfa-tv. 176. §-a tartalmaz, több fontos tartalmi különbséget mutat a számlához képest. A teljesítés időpontjának egybe kell esni a pénzmozgás időpontjával, tehát a számlakiállítás időpontja, a teljesítés időpontja, és a készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történő fizetés időpontja nem térhet el egymástól, és a számlát a pénzmozgással egyidejűleg kell kiállítani, ezért elegendő egy dátumot szerepeltetni.A számlán (Áfa-tv. 169. §-a szerinti adattartalommal kiállított számla) külön szerepel a teljesítés időpontja, ha az eltér a számlakiállítás időpontjától, a számla kelte és a fizetési határidő (bár ez utóbbi sem kötelező eleme a számlának). A számlán a fizetési mód lehet többek között készpénzfizetés is, de ilyen esetben nem előírás, hogy a kiegyenlítés megtörténjen a számlakiállítással egyidejűleg, tehát elválhat[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]aki/amely az ügylet ellenértékét - a teljesítés napjáig - készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel, többcélú utalvánnyal megtéríti, és számla kibocsátását nem kéri. Ezekben az esetekben az adóalany köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugtát kibocsátani.Az önkormányzat, illetve a közétkeztetést bonyolító szervezet a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet szerint nem kötelezett pénztárgép használatára, ezért kézi nyugta[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]minősül.Az Áfa-tv. 85. §-ának i) pontja szerint adómentes az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó óvodai, diákotthoni és kollégiumi ellátás - az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg -, valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet a köznevelés, a szakképzés, illetve a felsőoktatás, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás vagy képzés keretében a közszolgáltató, a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, a felsőoktatási intézmény, a felnőttképző vagy - nemzetközi szerződés alapján - belföldön működő külföldi kulturális intézet - ilyen minőségében - teljesít.A számlakiállítás alóli mentesülés feltétele, hogy a felsőoktatást közszolgáltató végezze. Az óraadó tanárok nem közszolgáltató, és nem közszolgáltatói minőségükben végzik az oktatási szolgáltatást, ezért rájuk a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]részére. A cég által nyújtott szolgáltatás ára az általa kifizetett anyagköltség, általa igénybe vett szolgáltatás, és a feladatellátásban részt vevő munkatársai bér- és járulékköltségéből mint önköltségi tényezőkből tevődik össze. Mindezek a cég szolgáltatásának adóalapját (ellenértékrészét) képezik, tehát jogszerűen számlázza a cég 27%-os áfatartalommal.Az önkormányzatnak a parkolási[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]egymástól, és ennek a körülménynek nincs jelentősége a számlázás szempontjából. Tehát a Gyvt. 146. §-ának (2) bekezdése szerinti rendelkezés, miszerint a térítési díjat a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő fizeti, önmagában nem befolyásolja a számlázási nevet.A Gyvt. 21. §-ának (1) bekezdését viszont abból a szempontból figyelembe kell venni, hogy a szülő vagy törvényes képviselő kérelmezi az étkezés igénybevételét, tehát ő tekintendő szerződőnek vagy megrendelőnek. A megrendelő tekintendő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]napja.Az előző bekezdéstől eltérően teljesítésa) a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi,b) az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő hatvanadik nap, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik.A kérdéses esetben az első félév szeptember 1-jétől január 22-ig tart. Az első félévi díjról szeptember végéig állítja ki a számlát, melynek fizetési[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kézművescsoport a kérdés szerint nem bejegyzett szervezetek, gazdasági tevékenységet nem végeznek, ezért adószámmal nem kell rendelkezniük. Ez azonban nem akadálya annak, hogy számlát kérjenek, hiszen az adószámmal nem rendelkező magánszemélyek is kérhetnek saját nevükre szóló számlát. A magánszemélyek nevére szóló számlákról 2021-től kell adatszolgáltatást teljesíteni a számlakiállítóknak. Azokat a szervezeteket, amelyeknek nem kell adószámmal rendelkezni, a magánszemélyekhez hasonlóan kell kezelni.Az, hogy a vevő a vásárlás során milyen minőségében jár el, a vevő nyilatkozata alapján[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]és címe. A szolgáltatás igénybevevője az ellátott. Az igényvevőnek, vagyis a számlán szereplő vevőnek nem kell feltétlenül egybeesnie az ellenértéket fizetővel. A számla ellenértékét, adóalapját és a számlán szereplő vevő nevét sem befolyásolja, ha más vagy több
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kapcsolatos, az Áfa-tv.-ben foglalt jogok és kötelezettségek őt illetik, illetve terhelik. Ezen túlmenően a társaságnak sem a szerzéskor, sem azt követően nem volt/nincs olyan jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne e kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas. Az üzletág nem tartalmaz ingatlant, valamint mind az átadó, mind a társaság adólevonásra jogosító adóköteles gazdasági tevékenységet végeznek, illetve az üzletág tevékenysége is adóköteles gazdasági tevékenységnek minősül az Áfa-tv. szerint.A kérdésben részletezett esetben - álláspontunk szerint - az üzletág valamennyi fogalmi elemére vonatkozó előírás teljesül, tekintve, hogy- a tranzakció során átvett vagyonelemek egy komplett, alumíniumipari eszközök forgalmazására képes üzletágat testesítenek meg, amely az átadó vállalkozásának szervezeti szempontból független, működő gazdasági egysége volt, aminek tevékenységét a jövőben a társaság folytatja tovább;- az ügylet során nem csupán bizonyos eszközök vagy árukészlet kerül értékesítésre, hanem az üzletág működéséhez szükséges valamennyi vagyonelem (berendezés, eszköz, készlet, szerződéses pozíció, szellemi alkotás, know-how, üzleti titok, technológia, adatbázis, munkavállaló és harmadik személyekkel szemben fennálló tartozások). Álláspontunk szerint az üzletágként történő minősítésen nem változtat az a körülmény, hogy bizonyos, az üzletág működtetéséhez nem szükséges vagyonelemek nem kerültek átadásra, továbbá az sem, hogy a társaság az üzletágban foglalkoztatott korábbi négy munkavállalóból a tranzakció során csak két munkavállalót vett át az átadótól, tekintettel arra, hogy az átvett munkavállalók voltak azok, akik kizárólagosan csak az üzletág működtetésével kapcsolatos feladatokat láttak el. Ebből következően az üzletág további működtetése az átvett két munkavállalóval is biztosítható;- meglátásunk szerint a társaság minden olyan vagyon-elemet megszerzett a tranzakció során, amely összességében nézve szervezeti szempontból független gazdasági egységként értelmezhető, és képes az önálló gazdasági tevékenység tartós és folyamatos működésére. (Kizárólag néhány olyan vagyonelem átadására nem került sor, amelyek nem szükségesek az üzletág további működéséhez.)Az üzletág-átruházással kapcsolatos további szabályokat a 18. § (1)-(2) bekezdései tárgyalják. Az itt meghatározott feltételek fennállása esetén nem áll be az üzletág-átruházáshoz mint termékértékesítéshez fűződő joghatás. A 18. § (1) bekezdése kimondja, hogy az üzletág-átruházás [17. § (4) bekezdés] útján szerzett vagyon (vagyonrész) és vagyoni értékű jog (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban együtt: vagyon) tekintetében a szerzőnek a következő feltételeknek kell egyidejűleg megfelelnie:a) a szerzéskor vagy annak közvetlen következményeként belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen;b) kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez és a szerzett vagyonhoz fűződő, az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek - a (2) bekezdésben említett eltéréssel - a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik;c) sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne a b) pontban említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas.A 18. § (1a) bekezdése kimondja, hogy üzletág-átruházás esetében a 17. § (4) bekezdése alkalmazásának további feltétele, hogya) az üzletág keretében folytatott gazdasági tevékenység kizárólag adólevonásra jogosító termék-értékesítés, szolgáltatásnyújtás, ésb) ha a szerzett vagyon olyan ingatlant (ingatlanrészt) tartalmazba) amelyre vonatkozóan az üzletágat átruházó adóalany élt a 88. §-ban említett választási jogával, vagybb) amelynek értékesítése az üzletág-átruházás időpontjában a 86. § (1) bekezdése j) pontjának ja) vagy jb) alpontja hatálya alá tartozna,az üzletágat megszerző adóalany a 88. § szerinti adófizetési kötelezettséget válasszon. Az üzletágat megszerző adóalanynak ezen választásáról legkésőbb azon a napon kell bejelentést tennie az állami adóhatóságnak, amelyen a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás beállna, ha a 17. § (4) bekezdése nem lenne alkalmazható.Az Áfa-tv. 17. §-ának (4) bekezdésében, valamint a 18. §-ának (1) és (1a) bekezdéseiben foglalt feltételek álláspontunk szerint teljesülnek, figyelemmel a kérdésben megadott alábbi információkra:- a társaság a szerzéskor belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak minősül;- az üzletág-átruházási szerződésben a társaság az Áfa-tv. 17. és 18. § (1) bekezdése[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]adóalany által teljesített import csak abban az esetben lesz adómentes az Áfa-tv. 95. §-a értelmében (az egyéb feltételek teljesülése esetén), ha az importáló, azaz a magyar adóalany a terméket a 89. § szerint adómentesen értékesíti. A példa szerinti esetben az Áfa-tv. 89. §-a szerinti értékesítés a német vevő részére történik, ennek megfelelően az Áfa-tv. 96. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti, az ügylet teljesítését tanúsító, meghatalmazottként kiállításra kerülő számlán vevőként az importőr első (másik tagállami) vevőjének, azaz a német vevőnek a közösségi adószámát kell feltüntetni, továbbá az összesítő nyilatkozatban is a német vevő közösségi adószámát kell feltüntetni.Az elfuvarozás igazolásaként az árut ténylegesen átvevő (utolsó vevő) által leigazolt bizonyíték, pl. CMR-fuvarlevél elfogadható. (Szükséges megjegyezni, hogy egy esetleges ellenőrzés esetén az eset valamennyi körülményét vizsgálni kell annak megállapítása érdekében, hogy a termék ténylegesen elfuvarozásra került Magyarországról a Közösség valamelyik másik tagállamába, így adott esetben további dokumentumokkal kell ezt a tényt alátámasztani.)Az EKÁER-bejelentésen a Címzett rovatba az importőr első (másik tagállami) vevőjének nevét, közösségi adószámát és címét, míg Kirakodási címként az áru tényleges lerakodási címét kell bejelenteni.II. A számlakibocsátás határidejével kapcsolatban az Áfa-tv. 163. §-a (1)[…] részlet vége a válaszból.