Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2008. július 29-én (99. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2091

[…] megtervezésre az adott költségvetési szerv elemi költségvetésében, és így az idegen pénzeszköz felhasználása során csak átfutó lebonyolítás jellegű kiadásokat jeleníthetnek meg. (Pl. EMGA és belső politikák jogcímen nyújtott támogatások kiadásai.) Főkönyvi összefüggések: – kiadások állományba vétele T 06 – K 096 – kiadások törlése, csökkenése T 096 – K 06 07. Kötelezettségvállalások nyilvántartási számlája Itt kell kimutatni a költségvetési szerv által vállalt kötelezettségvállalásokat. A kötelezettségvállalás nyilvántartására szolgáló számlá(ka)t az Ámr. 134. §-ának (4)–(6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell vezetni, legalább az adott évi költségvetési törvény kiemelt költségvetési előirányzatoknak megfelelő szerkezeti tagolásban, a közgazdasági osztályozási rendnek megfelelően. A számlák megnyitásánál és vezetésénél azonban figyelemmel kell lenni a költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletét képező – 75. számú "Intézményi előirányzatok kötelezettségvállalásának alakulása", – a 76. számú "Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok, központi beruházások, központosított előirányzatok kötelezettségvállalásának", továbbá – a 77-78. számú "Nemzetközi támogatási programokból nyújtott támogatásokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások alakulása" mellékletek egyes oszlopaiban és soraiban szereplő adatokra, illetve hogy azokat az alszámláknak alá kell támasztaniuk. A kötelezettségvállalásokról év közben analitikus nyilvántartást kell vezetni. A gazdasági műveletek, illetve események hatását a kötelezettségvállalások folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásából készített összesítő bizonylat (feladás) alapján kell a könyvekben a 0. számlaosztály megfelelő számláin rögzíteni, a kötelezettségvállalások megfelelő számláin és a kötelezettségvállalások nyilvántartási ellenszámláján, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig. Amennyiben a költségvetési szerv éven túli kötelezettségvállalásokat is tehet, akkor a kötelezettségvállalásokat naptári év szerinti tagolásban kell nyilvántartásba vennie. Az Szt. 161/A. § (2) bekezdése alapján a közpénzek felhasználásának és a köztulajdon használatának nyilvánossága és ellenőrizhetősége érdekében a továbbrészletezési kötelezettséget a számlacsoport számláinak megfelelő alábontásával kell biztosítani. Jelenleg két könyvelési módszer ismert: – Halmozott kötelezettségvállalások kimutatása. – Pénzügyileg nem teljesített kötelezettségvállalások kimutatása. 1. módszer: Halmozott kötelezettségvállalások A módszer lényege, hogy év közben a kötelezettségvállalási számlákon folyamatosan kerülnek lekönyvelésre a létrejött kötelezettségvállalások, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A főkönyvi számlákon nyitó tételként kerülnek felvezetésre az előző években már felvállalt tárgyévi kötelezettségvállalások, melyeknek forrása lehet az előző év(ek) maradványa, illetve a tárgyévi költségvetés. Szintén felvezetésre kerülnek a következő évek költségvetésére már az előző év(ek)ben vállalt kötelezettségek is. A költségvetési szervnek úgy kell a főkönyvi számlákat megnyitni, hogy az egyes évek kötelezettségvállalásai évenkénti bontásban elkülöníthetők legyenek. Ennél a könyvelési módszernél növekedési jogcímek lehetnek – nyitás, – a tárgyévi kötelezettségvállalások (eseti, illetve folyamatos teljesítéseknél), – a már vállalt és a főkönyvi számlákra felvezetett kötelezettségvállalások növelése (pl. felújításnál előre nem látható műszaki körülmény miatt növelni kell az eredeti kötelezettségvállalás összegét), – az 50 E Ft alatti szóban vállalt kötelezettségek, – a következő év(ek) költségvetésére tárgyévben vállalt kötelezettségek. Csökkenési jogcím – a kötelezettségvállalás meghiúsulása, – az eredeti kötelezettségvállalás összegének csökkenése. Külön kell szólni az 50 E Ft alatti szóban vállalt kötelezettségvállalások nyilvántartásba vételéről. Ezeket a kötelezettségvállalásokat a pénzügyi teljesítésekből kell kigyűjteni, és meghatározott időszakonként (havi, negyedévi) a 0. számlaosztályban nyilvántartásba venni. Ennek szükségességét a könyvelési módszer lényege indokolja, mivel év végén az egyes főkönyvi számláknak az adott évben vállalt összes kötelezettségvállalást tartalmaznia kell. Az összes fogalomkörbe beletartoznak a gazdasági eseményenként 50 E Ft alatti kötelezettségvállalások is. Főkönyvi összefüggések: – kötelezettségvállalások állományba vétele T 07 – K 097 – kötelezettségvállalások csökkenése T 097 – K 07 – zárlati tételek = pénzügyileg teljesített kötelezettségvállalások éves összegének kivezetése annak érdekében, hogy a következő évi nyitásnál már csak azok a tételek kerüljenek megnyitásra, melyek pénzügyi teljesítése a tárgyévben még nem történt meg T 097 – K 07 = pénzügyileg nem teljesített kötelezettségvállalási számlák zárása • nyilvántartási számlák zárása T 0993 – K 07 • nyilvántartási ellenszámlák zárása T 097 – K 0993 Összefüggések: Szabad előirányzat = Módosított kiadási előirányzat - Halmozott kötelezettségvállalás. Pénzügyileg nem teljesített kötelezettségvállalások = Halmozott kötelezettségvállalások – Pénzügyi teljesítés. 2. módszer: Pénzügyileg nem teljesített kötelezettségvállalások kimutatása A módszer lényege, hogy év közben a kötelezettségvállalási számlákon mindig csak a pénzügyileg nem rendezett kötelezettségvállalások kerülnek kimutatásra. A főkönyvi számlákon nyitó tételként kerülnek felvezetésre az előző években már felvállalt tárgyévi kötelezettségvállalások, melyeknek forrása lehet az előző év(ek) maradványa, illetve a tárgyévi költségvetés. Szintén felvezetésre kerülnek a következő évek költségvetésére már az előző év(ek)ben vállalt kötelezettségek. A költségvetési szerveknek úgy kell a főkönyvi számlákat megnyitni, hogy az egyes évek kötelezettségvállalásai évenkénti bontásban elkülöníthetők legyenek. Az ezzel kapcsolatos lehetséges változatokat az 1. pontban ismertetett módszer leírása tartalmazza. Ennél a könyvelési módszernél a növekedési jogcímek: – nyitás, – tárgyévi kötelezettségvállalások (eseti, illetve folyamatos teljesítéseknél), – a már vállalt és a főkönyvi számlákra felvezetett kötelezettségvállalások növelése (pl. dologi kiadásoknál címváltozás miatt), – következő év(ek) költségvetésére tárgyévben vállalt kötelezettségek. Csökkenési jogcímek: – kötelezettségvállalás meghiúsulása, – eredeti kötelezettségvállalás összegének csökkenése, – pénzügyi teljesítések, = tárgyévi kötelezettségvállalásokhoz, = előző évi kötelezettségvállalásokhoz. Az 50 E Ft alatti szóban vállalt kötelezettségeket a pénzügyi teljesítés összegének meghatározásánál a 0. számlaosztályban történő rögzítésnél figyelmen kívül kell hagyni. Természetesen az év végi beszámolóban majd szükség lesz ezekre a kötelezettségvállalási összegekre is. Főkönyvi összefüggések: – kötelezettségvállalások állományba vétele T 07 – K 097 – kötelezettségvállalások csökkenése T 097 – K 07 – zárlati tételek = kötelezettségvállalási számlák zárása T 0993 – K 07 = kötelezettségvállalási ellenszámlák zárása T 097 – K 0993 Összefüggések: Szabad előirányzat = Módosított kiadási előirányzat - (kiadási teljesítési számlák egyenlege + kötelezettségvállalási számlák együttes összege). (A kiadási teljesítési számlák egyenlegében ennél a számításnál figyelembe kell venni az 50 E Ft alatti szóban vállalt kötelezettségek teljesítését.) Pénzügyileg nem teljesített kötelezettségvállalások = Kötelezettségvállalási számlák együttes összege. A kétféle könyvelési módszer közötti választásnál a költségvetési szervnek azt kell mérlegelnie, hogy melyik alkalmazásával tud a leghatékonyabban eleget tenni az információs rendszer elvárásainak. A kötelezettségvállalási számlákon következő évben csak az előző évi pénzügyileg nem teljesített kötelezettségvállalások szerepelhetnek, mivel az államháztartás szervezeténél […]