Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2009. június 30-án (115. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2401

[…] jogszabály. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés a) pontja szerint súlyos mozgáskorlátozott az a személy, aki mozgásszervi betegsége következtében tömegközlekedési eszközt önerőből nem képes igénybe venni, de életvitelszerűen nem ágyhoz kötött, és I. fokú orvosi szakvélemény, valamint a II. fokú orvosi szakvélemény (Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet) szerint a járás, terhelhetőség, valamint tömegközlekedési jármű használata alapján közlekedőképességének minősítése során pontjainak száma 7 vagy annál több. Ez a meghatározás nem keverendő össze a fogyatékos személy fogalmával. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontja szerint az a fogyatékos személy, aki érzékszervi, így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetve kommunikációban számottevően korlátozott, ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A fogyatékos személy nem felel meg a mozgáskorlátozottság feltételeinek, ezért őt nem illeti meg a gépjárműadó alóli mentesség. A súlyos mozgáskorlátozottak gépjárműadó alóli mentesség iránti kérelmet a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani, aki ebben az ügyben hatáskörrel rendelkezik. Az eljárást megindítónak […]