Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

114 találat a megadott adómentesség tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Bentlakásos intézmény működése - intézményi térítési díjon felüli szolgáltatások áfája
Kérdés: Bentlakásos intézmény - költségvetési szerv, idősotthon - vagyunk, közel 500 fő gondozottal és 250 fő munkavállalóval. Havi intézményi térítési díj ellenében és azonfelül, bentlakóinknak különböző szolgáltatásokat nyújtunk. Ezek egy része jogszabályi előíráson alapul, és a térítési díjban benne foglaltatik [adómentes szolgáltatás az Áfa-tv. 85. § (1) bekezdésének f) pontja és 85. § (4) bekezdése alapján], más része a lakó állapota és igénye szerint választható plusztérítés ellenében.
Külön térítendő termékek és szolgáltatások köre:
- Nem jogszabályi előíráson alapuló, illetve az intézményi térítési díj által nem fedezett gyógyszerek. A felírt receptek alapján a teljes gyógyszerszükségletet intézményünk vásárolja meg, majd a nem jogszabályon alapuló, nem a térítési díj részét képező részt kiszámlázza a lakóknak. A térítés a szociális helyzeten is múlik, tehát ha nem alaplistás gyógyszert kap a lakó, és térítenie kéne, de nincs rá fedezete, akkor a szociális helyzetére tekintettel mégsem kell térítenie. A gyógyszerellátás komplex szolgáltatás, függetlenül attól, hogy alaplistás vagy nem alaplistás tételről van szó. Ez a szolgáltatás tartalmazza a receptre történő felíratást az intézmény orvosával, a gyógyszer beszerzését, a név szerinti nyilvántartásba vételt, adagolást, adott esetben a beadást is, a veszélyes hulladék kezelését. Lakóink 75%-a nem képes arra, hogy a saját gyógyszerezését önállóan és biztonságosan el tudja végezni, felügyelet nélkül. Adómentesen számlázunk, mert a gyógyszerrel történő ellátás, felügyelet a fentiekben leírt komplex tevékenység, ami szorosan kapcsolódik a fő tevékenységünk megfelelő minőségben történő ellátásához, attól el nem választható. A bejövő számlák áfáját nem igényeljük vissza.
- Tévé-, hűtőszekrénybérlet. Azoknak a lakóknak, akik nem rendelkeznek saját berendezéssel, lehetőségük van ezen intézményi tulajdonú eszközök bérlésére, használatára a lakószobán belül. Az erre a célra vásárolt eszközök áfája nem kerül levonásra.
- Fodrászszolgáltatás. Az alapellátásban háromhavonta egy alkalom van benne, az ezenfelüli hajvágások és speciális beavatkozás (berakás, dauer stb.) térítendő. Ezt kizárólag a lakóink vehetik igénybe akár oly módon is, hogy a fodrász "ágyhoz" megy.
- Egyéb szolgáltatások. Fogtechnikai munkák, intézményi tulajdonú gépkocsi magáncélú igénybevétele.
Tekinthetőek-e a fentiekben felsorolt, külön térítési díjon felül fizetendő termékértékesítések és szolgáltatások járulékos szolgáltatásnak, számlázhatjuk-e ezeket adómentes értékesítésként? Ezek a tételek nem önálló célként jelennek meg, hanem arra szolgálnak, hogy a fő szolgáltatásunkat a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni. Különálló módon nem léteznek, így pl. nem vásárolnánk tévét, ha erre a beköltöző lakó nem tartana igényt, illetve mozgásában akadályozott, és nem tud kifáradni a közös helyiségbe [hivatkozás: Héa-irányelv 78. cikk b) pont].
Részlet a válaszból: […]értelmezésénél a felek szerződéses akaratát is figyelembe kell venni, pl. ha egyetlen osztatlan ellenértéket határoznak meg. Abban az esetben, ha a szolgáltatások elkülöníthetők, külön árat szednek érte, akkor önálló ügyletnek kell tekinteni.A kérdésben is azt írják, hogy az intézményi térítési díjon felül és külön díjazásért nyújtanak bizonyos szolgáltatásokat. A jogszabályi előírásokon alapuló és a térítési díjban benne foglalt szolgáltatások áfamentesek, a szociális gondozás, ellátás részei.Azok a szolgáltatások, amelyeknek a nyújtására sem jogszabály nem kötelezi az intézményt, sem az ellátottakkal kötött szerződés, és külön díjazásért nyújtják, pl. az intézményi térítési díj által nem fedezett gyógyszerek, amelyeket a gondozott részére vásárolnak, azt véleményünk szerint ki kell számlázni az ellátottnak áfásan, azzal az adómértékkel, ahogy a gyógyszertárból megvásárolják. Az orvosi ellátás a gondozás része, azt jogszabály alapján biztosítani kell, a gyógyszer felírása, injekcióbeadás, a beteg megvizsgálása beletartozik az alapellátásba, akkor is, ha nem alaplistás gyógyszert ír fel az orvos, ennek nincs külön szolgáltatási díja, és többletkiadást sem jelent az intézményüknek, ezt nem is fizettetik meg külön a gondozottakkal. A továbbszámlázott gyógyszer előzetes áfája levonásba helyezhető.A szociális helyzetre tekintettel ingyen adott gyógyszer beszerzési áfáját ne vonják le, mivel az ellátott nem kapcsolt fél. Ha áfalevonást nem alkalmaznak, ez után áfafizetés nem merül fel.Véleményünk szerint nem lehet a szociális gondozás alapügylet járulékának tekinteni a tévé-, hűtőszekrénybérlést sem, ezeket áfásan kell számlázni a lakóknak. Az erre a célra vásárolt eszközök áfáját levonásba helyezhetik.Az alapellátásba tartozó fodrászatért nem szednek külön díjat, ezért az az adómentes gondozási díjba beletartozik. Az ezenfelül, igény alapján nyújtott fodrász-szolgáltatást számlázni kell. Ha a szolgáltatást vállalkozó nyújtja és számlázza az intézménynek, akkor az intézmény a lakók felé továbbszámlázza áfásan, és levonja a kapott számla áfatartalmát. Hasonlóan kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5357
2. találat: Szaloncukrot oszt az önkormányzat
Kérdés: Önkormányzat saját költségvetéséből a 70 éven felüli lakosai részére nem pénzbeli juttatásként szaloncukrot kíván kiosztani. Az ilyen jellegű juttatás az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.1. pontja alapján adómentes juttatásnak minősül? A juttatás lakosok részéről való átvételét (a kiosztást) hogyan, milyen dokumentummal kell igazolni? Az átvétel a járványhelyzetre való tekintettel (a személyes érintkezés mellőzésével) hogyan igazolható?
Részlet a válaszból: […]vagy kedvezményesen természetben biztosított étkeztetést is) azzal, hogy az üdültetés és a gyógyüdültetés nem minősül egészségügyi, illetőleg szociális ellátásnak.Ez alatt az adómentességi jogcím alatt a Szoc-tv. vagy az előírásainak megfelelő helyi szociális rendelet alapján adott juttatás értendő.Ha az adott juttatás nem felel meg az előzőeknek, akkor nem adómentes, hanem egyéb jövedelemként adóköteles.A nem pénzbeli juttatásként kiosztott szaloncukrot készletre kell venni, és onnan kivezetni a 8434 Egyéb ráfordítással szemben. A kiosztásáról mindenképpen kellene[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5350
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Tűzifa adományozása
Kérdés: Önkormányzatunk a területén található beteg, veszélyes vagy területrendezés során kivágásra kerülő fákat a rászoruló lakosság részére tűzifaként, térítésmentesen szeretné kiosztani. A területek, ahonnan a fák kivágásra kerülnek, az önkormányzat tulajdonában vannak. Az önkormányzat közterületeinek gondozását egy önkormányzati alapítású és tulajdonú cég, egy nonprofit kft. végzi közszolgáltatási szerződés alapján. A fák kivágását és tűzifává való feldolgozását is ők végzik közhasznú munkaerő igénybe-vételével. A lakosság részére történő kiosztást az önkormányzat szociális intézménye végzi. Az önkormányzat könyveibe hogyan (főkönyv), mi alapján kerül be a tűzifa (leltározási jegyzőkönyv, bekerülési érték [nonprofit kft. tűzifa-előállítási önköltség])? Hogyan adjuk át a szociális intézménynek, térítésmentesen vagy bekerülési értéken? Áfafizetési kötelezettség keletkezik? Ha igen, kinél? Mi a helyzet abban az esetben, ha a tűzifát az önkormányzat a Vöröskeresztnek adja (közcélú adomány)?
Részlet a válaszból: […]értékét megállapítani (közvetlen és közvetett önköltség), de az önkormányzatnál a bekerülési érték nem ez lesz, hanem a számlázott ár.Ha a tűzifát az önkormányzat a szociális intézmény részére átadja, annak elszámolása a 412. Nemzeti vagyon változása számlával szemben történik. A szociális intézmény a tűzifát készletre veszi a 412. Nemzeti vagyon változásai számlával szemben az önkormányzatnál kimutatott könyv szerinti értéken, a lakosságnak történő kiosztáskor pedig a térítés nélküli átadás szabályai szerint számolja el a pénzügyi számvitelben a 8434. Térítés nélkül átadott részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök nyilvántartás szerinti értéke számlával szemben.Amennyiben az önkormányzat a Vöröskeresztnek adja át a tűzifát, abban az esetben az átadást a térítés nélküli átadás szabályai szerint kell elszámolni.A kft.-nek, ha áfaadóalany, a szolgáltatását áfásan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5346
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
4. találat: Alanyi adómentes adóalany által magánszemélyek részére, harmadik országba teljesített termékértékesítés
Kérdés: Egy tavaly indult magyar kisvállalkozás forgalma az utóbbi időben jelentősen megnövekedett. A megnövekedett érdeklődés miatt a társaság idén átlépi a 12 milliós alanyi áfahatárt. Tevékenységként pár ezer forintos termékeket értékesít alanyi áfamentesként. Előreláthatólag 3000 értékesítésre/számlára számíthat a társaság idén, aminek 80%-a harmadik országba irányul. Az alanyi adómentesség értékhatárába beleszámít a harmadik országba történő értékesítés ellenértéke?
Részlet a válaszból: […]megkezdésekor van, a társaság által Magyarországon harmadik államba küldeményként feladott termék értékesítése Magyarországon teljesül, így ezen értékesítések az Áfa-tv. hatálya [2. § a) pont] alá tartoznak.}Az Áfa-tv. 188. §-ának (3) bekezdése határozza meg, hogy melyek azok az ügyletek, amelyek az Áfa-tv. hatálya [2. § a) pont] alá tartoznak ugyan, de nem tartoznak bele az alanyi adómentesség választására jogosító 12 millió forintos felső értékhatárba. Figyelemmel arra, hogy a 188. § (3) bekezdése az Áfa-tv. 98. §-a szerinti, Közösség területén kívülre történő termékértékesítést nem tartalmazza, a Közösség területén kívülre történő termékértékesítés ellenértéke beleszámít az Áfa-tv. 188. §-ának (2) bekezdésében meghatározott 12 millió forintos felső értékhatárba. Ebből következően abban az esetben, ha a társaság átlépi az említett értékhatárt, az Áfa-tv. 192. §-a alapján az állami adóhatóságnak be kell jelentenie az alanyi adómentesség megszűnését.A Közösség területén kívülre történő termékértékesítésre vonatkozó legfontosabb szabályt az Áfa-tv. 98. §-a határozza meg. Ezen paragrafus (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése a Közösség területén kívülre, feltéve, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását az értékesítő maga vagy - javára - más végzi. Ugyanezen szakasz (2) bekezdésének a) pontja értelmében az adómentes értékesítés feltétele többek között, hogy a termék Közösség területéről való elhagyásának tényét, amelynek az értékesítés teljesítésekor, de legfeljebb a teljesítés napját követő 90 napon belül kell megtörténnie, a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság, vagy az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5333
5. találat: Kifizetőt terhelő adók dolgozói juttatások után
Kérdés: Szakmai segítséget szeretnénk kérni az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése, a 70. § "Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások", valamint a 71. § "Béren kívüli juttatások után az adót a kifizetőt terheli" jogszabály értelmezésére. A saját dolgozóknak nyújtott ingyenes vendéglátást (étkezés) terheli-e járulékfizetési kötelezettség? Költségvetési szerv vagyunk, intézményünk minden évben egyszer megvendégeli saját dolgozóit (pl. pedagógusnap, köztisztviselői nap stb.), beépítettük a csapatépítő tréninget, ahol szintén ebédet kaptak munkatársaink. A számla a munkáltatónk nevére szól. Szerintünk mindkét juttatási forma után kell járulékot fizetni.
Önkormányzati rendezvények esetében csak az itt említettekre mi vonatkozik?
- Fellépők megvendégelése, illetve virágcsokor átadása;
- idős emberek köszöntésére adott virágcsokor, csokoládé;
- sportrendezvényeken vagy tanulmányi versenyeken szabadidős rendezvényeken részt vevőknek nyújtott ajándék (könyv vagy csokoládé);
- végzős diákoknak ingyenes strandbelépő jutalomként.
Munkáltató által adott védőital palackos kiszerelésben, valamint szódagéphez patron, cateringszolgáltatás után keletkezik-e adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]hasonló közösségi rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, valamint - legfeljebb a rendezvény összes költségének 10 százalékáig terjedő együttes értékben - résztvevőnként azonos értékű ajándék, továbbá az ilyen rendezvényeken ingyenesen közreműködők részére biztosított étkezési szolgáltatás.Amennyiben az önkormányzati rendezvény megfelel a nyilvánosság követelményeinek, akkor is csak a helyben fogyasztott étel és a rendezvényen ingyenes közreműködők, fellépők kaphatnak adómentesen étkezést.A virágcsokor, akár rendezvény keretében adják, akár nem, vagy reprezentációs ajándékként, üzleti ajándékként, vagy csekély értékű ajándékként adózik. Például a dolgozóknak adott nőnapi virág csekély értékű ajándék. Mindegyik esetben egyes meghatározott juttatásként adóköteles. A terem díszítésére felhasznált virág után nem keletkezik adófizetési kötelezettség.Nyilvános rendezvény keretében adott ajándék adómentességének feltétele, hogy minden résztvevő azonos értékű ajándékot kapjon, tehát pl. gyereknap alkalmával minden gyerek kap egy tábla csokoládét.Az idős emberek köszöntésénél, ha a szépkorúak köszöntésére gondoltak, akkor a jogszabály alapján adott pénzjuttatás adómentes, de a virág, csokoládé már csekély értékű ajándékként az egyes meghatározott juttatás szabályai szerint adóköteles.Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.22 pontja szerint adómentes a közoktatásban részt vevő (óvodástól középiskoláig, ideértve a szakképző intézményt is) gyermek, tanuló részére a tanulmányi kirándulás, táborozás, tanulmányi verseny alkalmával adott nem pénzbeli juttatás, ideértve az iskolai könyvjutalmat is; továbbá adómentes az előbbi rendezvényeken a gyermekek, tanulók felügyeletét ellátó magánszemély a jelenlétének, közreműködésének biztosításához szükséges feltételek biztosításaként nem pénzbeli (ideértve különösen az utazást, szállást, étkezést) formában kap.Amennyiben a kérdésben említett sportrendezvény megfelel az önkormányzat által szervezett nyilvános rendezvény keretében adott juttatásnak, vagy az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.22. pontjában foglalt feltételeknek, akkor adómentes. Ha az adómentességi feltételek nem állnak fenn, akkor csekély értékű ajándékként kell adózni.A végzős diákoknak ingyenesen adott strandbelépőre, amennyiben közoktatási intézmény tanulóiról van szó, értelmezhető az Szja-tv.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5323
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
6. találat: Egyetemibölcsőde-férőhely biztosításának áfája
Kérdés: Felsőfokú oktatási intézmény saját bölcsődét üzemeltet, ahol a férőhelyek biztosítására térítési díjat számol fel. Az egyetem az áfa alanya. A bölcsődei férőhely biztosításának kiszámlázása esetében milyen áfakulcsot kell használni?
Részlet a válaszból: […]tekintetében, ideértve az önkormányzatot és a társulást is az általa ellátott tevékenység tekintetében;- az egyesület, a szövetség, a civil társaság, a köztestület, az országos sportági szakszövetség az alapszabályban (alapító okiratban, társasági szerződésben) megjelölt tevékenységük tekintetében, továbbá az általuk működtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban, társasági szerződésben) megjelölt tevékenysége tekintetében;- az egyházi jogi személy a létesítő okiratában, vagy a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház és a bevett egyház a belső szabályában megjelölt tevékenysége tekintetében;- az alapítvány és a közalapítvány az alapító okiratban megjelölt tevékenységük tekintetében, továbbá az általuk működtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenysége tekintetében;- a közhasznú társaság és a nonprofit gazdasági társaság az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenységük tekintetében.Amennyiben egyetemük az előzőek alapján közszolgáltatónak minősül,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5293
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
7. találat: Önkormányzat által végzett fakitermelés
Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában több erdőterület (művelési ág: erdő) van. A képviselő-testület szeretne fakitermelést végezni a területeken, majd a kitermelt fát értékesíteni kívánja. Az önkormányzat alanyi adómentes. Az önkormányzatnak milyen kötelezettségei lesznek a kitermeléssel, az értékesítéssel és az adózással kapcsolatban?
Részlet a válaszból: […]birtokában végezhető. Ezzel kapcsolatban javasoljuk, hogy olvassák el az 5246. számú kérdésre adott válaszunkat is.A fa értékesítéséből származó bevételt be kell számítani az alanyi adómentesség értékhatárába, amely jelenleg évi 12 millió forint. Ha az értékhatárt meghaladják, akkor áfaalanyi körbe be kell jelentkezniük, és arra a számlára, amellyel az értékhatárt meghaladták, a számla teljes összegére áfát kell felszámítani. Az Áfa-tv. 188. §-ának (3) bekezdése sorolja fel azokat az értékesítéseket, amelyek nem tartoznak bele az alanyi adómentesség értékhatárába. Minden más bevétel beleszámít a 12 millió forintba,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5249
8. találat: Alanyi adómentes adóalany turizmusfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos bevallási kötelezettsége
Kérdés: Abban az esetben, amikor az alanyi mentes adóalany eseti jelleggel áfabevallás benyújtására kötelezett (pl. EU-s szolgáltatást vett igénybe, mely után neki kell az áfabevallásban a fizetendő adót szerepeltetni), milyen módon kell a turizmusfejlesztési hozzájárulás bevallására szolgáló TFEJLH bevallását benyújtania? A következő év február 25-ei határidővel éves viszonylatban, vagy azokról a hónapokról, melyekre áfabevallást ad, adnia kell a TFEJLH-t? Kérdés azonban, hogy hol tud elszámolni az áfabevallásokkal nem érintett hónapokkal?
Részlet a válaszból: […]Főszabályként az Art. 2. mellékletének I/B/3.4. pontja rögzíti, hogy az alanyi adómentességet választó adóalany az általánosforgalmiadó-bevallási kötelezettségének minden esetben havi gyakorisággal tesz eleget.Az Áfa-tv. 257. §-ának (1) bekezdése szerint az adót önadózással megállapító, a (2) bekezdésben meghatározott adófizetésre kötelezett, akinek (amelynek) az adott adómegállapítási időszakban nincs olyan önadózással megállapítandó fizetendő adója, amelyről ellenkező esetben az állami adóhatóságnak bevallást kell tennie, illetve nincs a 4/A. számú melléklet I. pontja szerinti összesítőnyilatkozat-benyújtási kötelezettséget keletkeztető ügylete, és adólevonásra nem jogosult, vagy adólevonásra jogosult ugyan, de ugyanezen adómegállapítási időszakban adólevonási jogot nem gyakorol, mentesül az adott adómegállapítási időszakra vonatkozóan az Art. szerinti bevallástételi kötelezettség alól. A 257. § (2) bekezdése b) pontjának ba) alpontja kimondja, hogy a bevallástételi kötelezettség alól mentesül az az adóalany, aki (amely) ilyen minőségében alanyi adómentességben részesül.A fenti jogszabályi rendelkezések alapján, amennyiben az alanyi adómentes adóalanynak az Áfa-tv. 257. §-ában foglaltak alapján eseti jelleggel áfabevallási kötelezettsége keletkezik a tárgyév során,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5241
9. találat: Emelt összegű cafeteria
Kérdés: A Költségvetési Levelek 292-es számában, az 5208-as kérdésre adott válaszuk az emelt összegű SZÉP-kártya-juttatással kapcsolatos. A mi önkormányzatunk nem emelte fel a cafeteriakeret összegét, így 2020-ban is bruttó 200 ezer forintot kap minden dolgozó. A válasz elolvasása után úgy értelmezzük ezt a változást, hogy a járvány miatti jogszabály-módosítások hatására a bruttó 200 ezer forint helyett nettó 200 ezer forint illet meg minden dolgozót június 30-ig. Jól értelmezzük a választ, vagy az csak a felemelt 400 ezer forintos összeg esetében jelent nettó összeget? Önkormányzatunknál március elején kapták meg a dolgozók az éves bruttó 200 ezer forintos juttatás 50%-át, most júniusban lenne esedékes az összeg másik fele. Így nettó 162 613 forint illetné meg a dolgozókat, figyelembe véve a szochómentességet is. A 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet 4. §-a szerint a Kvtv. 58. §-ának (4) bekezdésétől eltérően a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten - az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott juttatások - adott juttatások együttes nettó összege - törvény eltérő rendelkezése hiányában - 2020-ban nem haladhatja meg a 400 000 forintot.
Részlet a válaszból: […]meghosszabbította december 31-ig.A kormányrendeletben meghatározott keretösszeg maximális keretösszeg, nem kötelező felemelni. Arra is van lehetőség, hogy a munkáltató a felszabaduló szociális hozzájárulási adót, amit korábban betervezett, átcsoportosítsa a dolgozóknak adható juttatás megemelésére.A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében közzétett szabályok nem visszamenőleges hatályúak, tehát az április 21. előtt adott juttatásokra a költségvetési törvény 58. §-a szerinti bruttó 200 000 forint időarányos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5234
10. találat: Közösségen belüli adómentes termékértékesítésre vonatkozó új feltételek
Kérdés: Úgy értesültem, hogy 2020. január 1-jétől a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés feltétele, hogy a vevő rendelkezzen közösségi adószámmal. Ez azt jelenti, hogy ha a vevő - társaságunk elsődlegesen osztrák és német területre értékesít - nem rendelkezik közösségi adószámmal, akkor áfát kell felszámítanunk? Társaságunk természetesen rendelkezik közösségi adószámmal, de az új szabály alapján, ha nem rendelkeznénk, akkor, mondjuk, a német eladó a Németországban érvényben lévő adókulccsal számlázná részünkre a terméket?
Részlet a válaszból: […]adószámmal. Lényegében nem változtak az eddigiekhez képest az adómentes Közösségen belüli termékértékesítésre vonatkozó követelmények, az Áfa-tv. 89. §-ának 2020. január 1-jétől hatályos (1) bekezdése csak megerősíti, törvényi szintre emeli az eddig is ismert gyakorlatot. Az Áfa-tv. a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvvel összhangban álló módosítása értelmében 2019. december 31-ét követően a Közösségen belüli termékértékesítések - az egyéb feltételek teljesülése mellett - kizárólag abban az esetben élveznek adómentességet, amennyiben a termék beszerzője közösségi adószámmal rendelkezik a Közösség egy, a termék feladási helyétől eltérő tagállamában. (Ezen közösségi adószám birtokában bizonyosodhat meg az eladó arról, hogy a vevő az adófizetésre kötelezett.)Az új szabály értelmében a vevő köteles ezt az adószámát közölni a termékértékesítővel. Mivel az Áfa-tv. nem írja elő, hogy ezen kötelezettségének a termék beszerzője milyen formában köteles eleget tenni, ez alapvetően a felek közötti megállapodás kérdése. Annak igazolásaként, hogy a közlés megtörtént, elegendő a beszerző adószámát a számlán feltüntetni.Mindez azt jelenti, hogy ha vevőik, akik/amelyek Németországban, Ausztriában vagy a Közösség valamely más tagállamában - ahova a terméket a részükre kiszállítják Magyarországról - nem rendelkeznek közösségi adószámmal, akkor az értékesítésre fel kell számolniuk az adott termékre az Áfa-tv.-ben meghatározott adómértéket.A Héa-irányelvet módosító 2018/1910 tanácsi irányelv - amely beiktatta a Héa-irányelvbe a 2020. január 1-jével az Áfa-tv. 89. §-ának (1)-(1a) bekezdéseiben is megjelenő követelményt - 2. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy "a tagállamok legkésőbb 2019. december 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal". E rendelkezés alapján elmondható, hogy 2020. január 1-jétől az Európai Unió valamennyi tagállamában az adómentes Közösségen belüli termékértékesítés feltétele, hogy a másik tagállami beszerző rendelkezzen közösségi adószámmal. Ebből következően, amennyiben társaságuk nem rendelkezik közösségi adószámmal, akkor a másik tagállami partner az adott országban az adott termékre megállapított hozzáadottérték-adót köteles felszámítani.Az Áfa-tv. a fentieken túl a 89. § (1a) bekezdésében azt is rögzíti, hogy a Közösségen belüli termékértékesítéshez kapcsolódó adómentesség nem érvényesíthető, amennyiben a terméket[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5205
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést