Megbízási díj vagy keresetkiegészítés
Kérdés
Középfokú oktatási intézmény vagyunk. A bérleti díj és az önköltséges tanfolyamok bevételeinek egy részét – a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 57. § alapján – személyi juttatásra fordítjuk. Kérdésünk, hogy az így kifizetett személyi juttatást megbízási szerződés keretében megbízási díjként, vagy az illetmény részeként mint keresetkiegészítést vagy illetménykiegészítést kell kifizetni? Ugyanez a kérdés vonatkozik a fenntartónk által támogatott tanórán kívüli nyelvoktatást végzők díjazására is. Megbízási díjként vagy keresetkiegészítésként kell-e számfejteni e díjat?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2009. július 28-án (116. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2416
[…] feladatellátás a megbízás, és nem pedig a munkaviszony (közalkalmazotti jogviszony) elemeit tükrözi. Utóbbi elbírálása tekintetében részletes iránymutatást ad a 7001/2005. (MK 170.) együttes irányelv. A keresetkiegészítés feltételeit a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 77. § (1)–(2) bekezdése tartalmazza, mely szerint "a közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény elérésének, illetve átmeneti többletfeladatok – ide nem értve az átirányítást – teljesítésének ösztönzésére a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti. A keresetkiegészítés feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg." (Sem kinevezett, sem megbízott vezető nem részesíthető ilyen keresetkiegészítésben.) E juttatási forma bevezetése tehát akkor javasolt, ha ezzel bizonyos munkateljesítmény elérését vagy átmenetileg jelentkező többletfeladatok ellátását díjazzák egyszeri kifizetéssel, vagy meghatározott ideig havonta juttatva a személyi juttatások előirányzatán belül. Az illetménykiegészítés feltételeit a Kjt. 67. §-a tartalmazza, mely a fizetési fokozat alapján járó illetményen felül illetheti meg a közalkalmazottat. "Kollektív szerződés, ennek rendelkezése hiányában a munkáltató határozza meg, hogy a munkáltató a gazdálkodás eredményének mely hányadát és milyen feltételek szerint fordítja illetménykiegészítésre. A munkáltató, ha az elért teljesítménytől függően térítésben részesül, annak meghatározott hányadát illetménykiegészítésre fordíthatja jogszabályban, vagy ennek […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2009. július 28-án (116. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2416
[…] feladatellátás a megbízás, és nem pedig a munkaviszony (közalkalmazotti jogviszony) elemeit tükrözi. Utóbbi elbírálása tekintetében részletes iránymutatást ad a 7001/2005. (MK 170.) együttes irányelv. A keresetkiegészítés feltételeit a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 77. § (1)–(2) bekezdése tartalmazza, mely szerint "a közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény elérésének, illetve átmeneti többletfeladatok – ide nem értve az átirányítást – teljesítésének ösztönzésére a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti. A keresetkiegészítés feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg." (Sem kinevezett, sem megbízott vezető nem részesíthető ilyen keresetkiegészítésben.) E juttatási forma bevezetése tehát akkor javasolt, ha ezzel bizonyos munkateljesítmény elérését vagy átmenetileg jelentkező többletfeladatok ellátását díjazzák egyszeri kifizetéssel, vagy meghatározott ideig havonta juttatva a személyi juttatások előirányzatán belül. Az illetménykiegészítés feltételeit a Kjt. 67. §-a tartalmazza, mely a fizetési fokozat alapján járó illetményen felül illetheti meg a közalkalmazottat. "Kollektív szerződés, ennek rendelkezése hiányában a munkáltató határozza meg, hogy a munkáltató a gazdálkodás eredményének mely hányadát és milyen feltételek szerint fordítja illetménykiegészítésre. A munkáltató, ha az elért teljesítménytől függően térítésben részesül, annak meghatározott hányadát illetménykiegészítésre fordíthatja jogszabályban, vagy ennek […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
