Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott illetménykiegészítés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Illetménynövekedésre való jogosultság szociális ágazatban

Kérdés: Idősek nappali intézményében, melyhez nemrég bölcsődei egység is kapcsolódott, az intézményvezető - besorolás alapjául szolgáló - egyetemi szintű iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett a következő további - felső képzettségi szinthez tartozó - szakképesítésekkel rendelkezik: művelődésszervező, kulturális menedzser, valamint csecsemő- és gyermekgondozói OKJ-s szakképesítés. Az intézményvezetőt hány további szakképesítés után illeti meg az illetménykiegészítés?
Részlet a válaszból: […]szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg, az illetménynövekedés feltételeit végrehajtási rendelet állapítja meg.Szociális ágazatban a Kjt-vhr. 3. számú melléklete tartalmazza az illetménynövekedésre jogosító szak-, illetve szakmai képesítéseket. A rendelkezés a gyógypedagógus, szakgondozó, kisgyermeknevelő, helyettes szülői tanácsadó, örökbefogadási tanácsadó, bentlakásos szociális intézményben ápoló, gondozó, alapellátásban szociális gondozó, ápoló munkakörökre tételesen meghatározza, hogy mely végzettségek, szakképzettségek jogosítanak illetménynövekedésre, az ezeken kívüli egyéb, a végrehajtási rendelet 2. számú melléklet és a 2/a. számú melléklet I. pontja szerinti bármely munkakör esetében pedig úgy rendelkezik, hogy a közalkalmazott akkor jogosult illetménynövekedésre, ha a munkáltató kötelezte a közalkalmazottat a további képesítés megszerzésére, és az - a 2/a. számú melléklet I. pontja szerinti munkakörök kivételével - nem biztosít magasabb fizetési osztályba sorolást, vagy a további szakképesítés hasznosítását a munkáltató foglalkozási feltételként a közalkalmazott kinevezésében (kinevezésmódosításában,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4320
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Megbízási díj vagy keresetkiegészítés

Kérdés: Középfokú oktatási intézmény vagyunk. A bérleti díj és az önköltséges tanfolyamok bevételeinek egy részét - a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 57. § alapján - személyi juttatásra fordítjuk. Kérdésünk, hogy az így kifizetett személyi juttatást megbízási szerződés keretében megbízási díjként, vagy az illetmény részeként mint keresetkiegészítést vagy illetménykiegészítést kell kifizetni? Ugyanez a kérdés vonatkozik a fenntartónk által támogatott tanórán kívüli nyelvoktatást végzők díjazására is. Megbízási díjként vagy keresetkiegészítésként kell-e számfejteni e díjat?
Részlet a válaszból: […]feladatellátás a megbízás, és nem pedig a munkaviszony (közalkalmazotti jogviszony) elemeit tükrözi. Utóbbi elbírálása tekintetében részletes iránymutatást ad a 7001/2005. (MK 170.) együttes irányelv. A keresetkiegészítés feltételeit a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 77. § (1)-(2) bekezdése tartalmazza, mely szerint "a közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény elérésének, illetve átmeneti többletfeladatok - ide nem értve az átirányítást - teljesítésének ösztönzésére a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti. A keresetkiegészítés feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg." (Sem kinevezett, sem megbízott vezető nem részesíthető ilyen keresetkiegészítésben.) E juttatási forma bevezetése tehát akkor javasolt, ha ezzel bizonyos munkateljesítmény elérését vagy átmenetileg jelentkező többletfeladatok ellátását díjazzák egyszeri kifizetéssel, vagy meghatározott ideig havonta juttatva a személyi juttatások előirányzatán belül. Az illetménykiegészítés feltételeit a Kjt. 67. §-a tartalmazza, mely a fizetési fokozat alapján járó illetményen felül illetheti meg a közalkalmazottat. "Kollektív szerződés, ennek rendelkezése hiányában a munkáltató határozza meg, hogy a munkáltató a gazdálkodás eredményének mely hányadát és milyen feltételek szerint fordítja illetménykiegészítésre. A munkáltató, ha az elért teljesítménytől függően térítésben részesül, annak meghatározott hányadát illetménykiegészítésre fordíthatja jogszabályban, vagy ennek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. július 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2416

3. találat: Önkormányzat által bevezetett köztisztviselői illetménykiegészítés formája

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 44/A. §-ában meghatározott, már több éve megállapított, százalékos illetménykiegészítést nem pénzben, hanem cafeteria-rendszerben, utalványok formájában szeretné a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek kifizetni. Véleményünk szerint ez ellentétes a Ktv. 44/A. § (5) bekezdésével, illetve a 49/A. § (1) bekezdésével, ugyanis a 44/A. § (5) bekezdése kimondja, hogy a már megállapított illetménykiegészítés mértékét nem lehet csökkenteni, továbbá a 49/A. § (1) bekezdésében az a rendelkezés található, hogy a köztisztviselőt a Ktv. 42-48. §-a alapján megillető illetmény kifizetése a köztisztviselő által választott pénzintézetnél nyitott bankszámlára történő átutalással, bankszámla hiányában postai úton történik. A fentiek véleményünk szerint nem teszik lehetővé, hogy a köztisztviselő beleegyezése nélkül utalványok formájában kapja illetménye egy részét. Jól gondoljuk-e?
Részlet a válaszból: […]véve. Az illetménykiegészítés bevezetése az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik. A már bevezetett illetménykiegészítés mértékét később a képviselő-testület nem csökkentheti a Ktv. 44/A. § (5) bekezdés alapján. (A rendelkezést a 2003. július 1-jét követően megállapított illetménykiegészítésre kell alkalmazni.) Ugyanakkor - az illetmény védelmének szabályai (Munka Törvénykönyve 154-164. §) alapján teljesen egyértelmű, hogy az illetménykiegészítést,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. május 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2368
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Munkáltatói döntésen alapuló illetményrész

Kérdés: Változtatható-e a határozatlan időre megállapított munkáltatói döntésen alapuló illetményrész, vagyis munkáltatói döntéssel határozott időre emelhető-e vagy csökkenthető-e a juttatás? Pl. határozatlan időre van megállapítva 20 000 forint, ez emelhető-e június 1-jétől november 30-áig 30 000 forintra úgy, hogy december 1-jétől ismét csak a határozatlan időre megállapított 20 000 forint munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt kapja tovább a dolgozó?
Részlet a válaszból: […]térítés meghatározott hányadát illetménykiegészítésre fordíthatja a jogszabályban, ennek hiányában a kollektív szerződésben foglaltak szerint. Ebben az esetben különmegállapodásban kell meghatározni a közalkalmazott részére járó illetménykiegészítés mértékét és feltételeit. Az illetménykiegészítésben részesülő közalkalmazott jövedelme ekkor két részből tevődik össze: magából az időbér jellegű illetményből, valamint az ezenfelül fizetett teljesítménybér jellegű illetménykiegészítésből. Ezt a fajta illetménykiegészítést a munkáltató egyoldalú döntése módosíthatja, növelheti, de csak akkor, ha értékeli a közalkalmazott tevékenységét. Ebből a szempontból inkább a határozott idejű emelésnek van jelentősége, hogy ti. látható-e előre, hogy mi az az ok, ami miatt meghatározott idő után már biztosan nem részesíthető az alkalmazott ezen emelt összegű illetménykiegészítésben. Más a helyzet abban az esetben, ha a munkáltató emelt összegű illetményt állapít meg a közalkalmazottnak. A Kjt. 66. §-a azáltal, hogy a Kjt. mellékletében foglalt, a közalkalmazott fizetési fokozatához kapcsolódó illetményösszegeket garantált minimumként határozza meg, lehetőséget biztosít a munkáltató számára, hogy a közalkalmazott illetményét - amennyiben annak gazdasági feltételei rendelkezésre állnak - az illetménytáblában szereplő összegnél magasabb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. július 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1439

5. találat: Illetménykiegészítés

Kérdés: 2000 óta egy gimnázium gazdasági ügyintézője vagyok. 2002. XII. 1-jén hatályba lépett 50%-os illetményemelés kapcsán alapilletményem kiegészült az ún. munkáltatói döntésen alapuló garantált illetményrésszel. Azóta is kapom ezt az összeget. 2006 márciusában diplomát szerzek, így a munkáltató a "D" osztályból "F" osztályba való átsorolásomat tervezte. Az önkormányzat el is fogadta ezt, azzal a feltétellel, hogy akkor "elveszi" a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészemet. Jogosan teszi-e ezt?
Részlet a válaszból: […]munkáltató az elért teljesítménytől függően térítésben részesül. Ekkor a térítés meghatározott hányadát illetménykiegészítésre fordíthatja a jogszabályban, ennek hiányában a kollektív szerződésben foglaltak szerint. Ebben az esetben különmegállapodásban kell meghatározni a közalkalmazott részére járó illetménykiegészítés mértékét és feltételeit. Az illetménykiegészítésben részesülő közalkalmazott jövedelme ekkor két részből tevődik össze, magából az időbér jellegű illetményből, valamint az ezen felül fizetett teljesítménybér jellegű illetménykiegészítésből. Értelemszerűen ezt a fajta illetménykiegészítést a munkáltató önhatalmúlag, egyoldalú döntése alapján nem vonhatja meg, csak akkor, ha értékeli a közalkalmazott tevékenységét, és az nem felel meg a kifizetés feltételeinek, vagy pl. megszűnnek azok a gazdasági pluszforrások, melyek a kifizetést biztosítanák. Ekkor azonban igen aggályosnak tekinthető, ha nem minden alkalmazott, hanem csak egyes alkalmazottak tekintetében történne meg az illetménykiegészítés elvonása. Más a helyzet abban az esetben, ha a munkáltató emelt összegű illetményt állapít meg a közalkalmazottnak. A Kjt. 66. §-a azáltal, hogy a Kjt. mellékletében foglalt, a közalkalmazott fizetési fokozatához kapcsolódó illetményösszegeket garantált minimumként határozza meg, lehetőséget biztosít a munkáltató számára, hogy a közalkalmazott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. május 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1388

6. találat: Közalkalmazott illetményének megállapítása

Kérdés: Közalkalmazott esetében a Kjt. szerint adott garantált illetmény és pótlékok fölött adott munkáltatói hozzájárulás változtatható-e? Az illetmény végső összegét a munkáltató nem csökkentené, hanem belső átrendezést hajtana végre, pl. a munkáltatói döntésű bérből emelné a garantált illetményt, esetleg a pótlékot. Lehetséges ez?
Részlet a válaszból: […]- azonos szintű - több szakképesítést ismeri el. (Ez 5-8% lehet alapesetben). További elem az illetménykiegészítés. A Kjt. ugyanis lehetővé teszi, hogy a munkáltató a közalkalmazottat a fizetési fokozata alapján járó illetményén felül illetménykiegészítésben részesítse. Ez egyfajta teljesítménykövetelmény alapján értékelhető munkát végző közalkalmazottnak adható, tehát lényege szerint teljesítménybérezési forma. A kollektív szerződésben a munkáltató és a közalkalmazotti szakszervezet együttesen állapítják meg, hogy a munkáltató a gazdálkodásából származó eredmény mekkora hányadát fordítja illetménykiegészítésre. (Kollektív szerződésben rendezhető az is, hogy a díjazás emelésére felhasználható összeg az egyes fizetési osztályok és fizetési fokozatok között milyen arányban kerül elosztásra.) A Kjt. külön szabályozást tartalmaz arra az esetre, amikor a munkáltató az elért teljesítménytől függően térítésben részesül. Ekkor a térítés meghatározott hányadát illetménykiegészítésre fordíthatja a jogszabályban, ennek hiányában a kollektív szerződésben foglaltak szerint. Ebben az esetben külön megállapodásban kell meghatározni a közalkalmazott részére járó illetménykiegészítés feltételeit és mértékét. Fentiekből levonható az a következtetés, hogy a munkáltatónak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1232
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Illetménykiegészítés

Kérdés: Tehet-e megkülönböztetést a munkáltató a köztisztviselők között a 10%-os illetménykiegészítés megállapítása és kifizetése miatt? Középfokú végzettségű köztisztviselő kap 10 %-os illetménykiegészítést, a felsőfokú dolgozó pedig nem. Jár-e részére illetménykiegészítés? Ha igen, meddig kérheti annak kifizetését?
Részlet a válaszból: […]munkáltatóknál foglalkoztatott - középiskolai végzettségű köztisztviselők; - 30%-os illetménykiegészítésre már a központi közigazgatási szerv legalább megyei illetékességű területi szerveinél foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők jogosultak; - 50%-os, valamint akár 80%-os illetménykiegészítésre szintén egyes - tételesen felsorolt munkáltatóknál foglalkoztatott - felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők jogosultak. Fentiektől némiképp eltérően alakul az - ugyancsak a Ktv. hatálya alá tartozó - önkormányzatok mint munkáltatók esetében az illetménykiegészítés kérdésének szabályozása. A Ktv. 44/A §-a lehetővé teszi, hogy a helyi önkormányzat rendeletben az általa foglalkoztatott köztisztviselőknek illetménykiegészítést állapítson meg. Ennek mértéke felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében adott közigazgatási szerven belül egységes, de az önkormányzat típusától függően differenciált mértékű: - a megyei önkormányzatnál, a megyei jogú városnál, illetve a körzetközponti feladatot ellátó önkormányzatnál az alapilletmény legfeljebb 30%-a; - fővárosi kerület, illetve a fővárosi önkormányzatnál az alapilletmény legfeljebb 30%-a; - községi önkormányzatnál az alapilletmény legfeljebb 10%-a; míg - egyéb önkormányzatnál 20%-a. Valamennyi önkormányzatnál a középiskolai végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítésének mértéke legfeljebb az alapilletmény 10%-a lehet. A kérdés megválaszolása szempontjából döntő jelentőségű az a jogszabályi előírás, hogy - szemben az államigazgatással - az önkormányzatok esetében a képviselő-testület döntésétől függ az, hogy a köztisztviselők jogosultságot szereznek-e az illetménykiegészítésre, vagy sem. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat az illetménykiegészítést a saját forrásai terhére vezetheti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. július 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1132
Kapcsolódó tárgyszavak: ,