Köztisztviselői cafeteria 2010


2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2010. február 2-án (125. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2571

[…] utazására szolgáló bérlet; – a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát, az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó értékben, feltéve hogy a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen az ebből származó bevétele az adóévben más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta vagy – az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével – több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben, azzal, hogy a juttatás a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti bevétel, és a juttató az így megállapított adót a közölt összegeknek megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg; – a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján magánnyugdíjpénztárba fizetett összeg; – az ingyenes vagy kedvezményes internethasználat. A Ktv. szabályozza továbbá a cafeteriajuttatásokra való további jogosultsági feltételeket (mikor nem jogosult rá a köztisztviselő, mikor jogosult csak időarányosan, a cafeterianyilatkozatok megtételének határidejét). A Ktv. 49/F. § (4) bekezdés rögzíti a cafeteriajuttatás éves keretösszegét, amelyet – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a vezetése vagy az irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában a miniszter utasításban, egyéb szervek esetében a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban határoz meg, az azonban nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél, és nem lehet magasabb az illetményalap huszonötszörösénél. Ugyanezen bekezdés azt is kimondja, hogy a cafeteriajuttatás éves összege fedezetet kell, hogy biztosítson az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek (adó, járulék, eho) megfizetésére is. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy az éves összeg bruttó keretet jelent, abba a közterheket is bele kell kalkulálni, ha a konkrét juttatás(ok)hoz kapcsolódóan felmerül közteher-fizetési kötelezettség. A keretösszegnek akkor is fedezetet kell nyújtani a közteherre (közterhekre), ha azokat a kifizetőnek kell megfizetni. Mindez tehát a köztisztviselőkre vonatkozó sajátos szabályokból következik, maga az Szja-tv. nem rendelkezik arról, hogy a munkáltató által meghatározott cafeteriakeret bruttó vagy nettó, azt a munkáltató jogosult szabadon eldönteni. A köztisztviselők munkáltatói esetében azonban különös szabály érvényesül, esetükben a Ktv. rendelkezése alapján mindenképpen bruttó keretről beszélünk. Az egyes juttatások a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) szerint adóznak. Azt, hogy kell-e járulékot, egészségügyi hozzájárulást fizetni a juttatások után, a társadalombiztosítási jogszabályok […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.