Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

45 találat a megadott cafeteria tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: SZÉP-kártya

Kérdés: 2021. január 1. és 2021. június 30. között az Szja-tv. 70. §-ának (8) bekezdésétől eltérően az éves rekreációs keretösszeg költségvetési szerv munkáltató esetén évi 400 ezer forint. 2021. január 1. és 2021. június 30. között az Szja-tv.-től eltérően a SZÉP-kártya szálláshely alszámlájára legfeljebb évi 400 ezer forint, vendéglátás alszámlájára legfeljebb évi 265 ezer forint, szabad-idő alszámlájára legfeljebb évi 135 ezer forint összegig minősül béren kívüli juttatásnak. Költségvetési szervnek kell-e arányosítania a 400 ezer forint összeget (szálláshely 50%, max.: 200 ezer forint, vendéglátás 33%, max.: 132 ezer forint, szabadidő 17%, max.: 68 ezer forint), vagy a fenti kitétel szerint alkalmazhatja az egyes alszámlák összegét a kapott összeg erejéig (pl.: 265 ezer forint vendéglátás + 135 ezer forint szabadidő)?
Részlet a válaszból: […]alszámlánál legfeljebb évi 75 ezer forint lehet.2021. július 1-jétől az éves rekreációs keretösszeg minden munkáltató esetében 450 ezer forint lesz.A béren kívüli és egyes meghatározott juttatást terhelő közterheket a kifizetőnek a juttatás hónapja kötelezettségeként kell megállapítania, bevallania és megfizetnie, így a SZÉP-kártyára utalt munkáltatói támogatás adókötelezettségének a megállapítása során a juttatás időpontjában hatályos szabályok szerint kell eljárni. Arra a juttatásra, amely az első félévben esedékes, a Vmtv. szabályai vonatkoznak, míg a második félévben az Szja-tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.A keretösszegek (az egyes alszámlákra vonatkozóak és az éves keretösszegek is) az adóévre vonatkoznak. A juttatás időpontjában és az azt megelőzően az adóévben támogatásként utalt összegeket is figyelembe kell venni. A keretösszegek arányosítására nincs lehetőség.Arányosítani a munkaviszony év közbeni megszűnésekor kell. Ha a munkavállaló jogviszonya év közben megszűnik, akkor az éves rekreációs keretösszeg a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összegben illeti meg. Ha a munkaviszony az I. félévben szűnik meg, akkor az I. félévben hatályos rekreációs keretösszeget (800 ezer forintot), költségvetési szerv esetében 400 ezer forintot jelent. Ha a munkaviszony a II. félévben szűnik meg, akkor a I. félévben hatályos rekreációs keretösszeget (450 ezer forintot) kell arányosítani a munkaviszonyban töltött napokra.Ha a munkáltató az I. félévben a hatályos szabályok szerinti maximális összeghatárokig adott SZÉP-kártyára juttatást a munkavállalónak, akkor a munkaviszony megszűnésekor a juttatás egy része egyes meghatározott juttatásnak fog minősülni. Az arányosított keretösszeget meghaladó rész (mint egyes meghatározott juttatás) után keletkező adókötelezettséget[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5437
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Juttatás utólagos számfejtése, bevallása és könyvelése

Kérdés: Önkormányzat intézményeként működő szervezet vagyunk. 2019-ben cafeteriautalás történt a dolgozók részére igazgatói rendelkezés alapján, azonban a bérszámfejtő néhány tételt nem rögzített a KIRA rendszerben. Sajnos 2020-ban sem kerültek számfejtésre a kimaradt tételek, így a kifizetett összegek járulékai nem kerültek a megfelelő helyre. A könyvelés milyen módon tudja a kifizetetlen járulékokat megjeleníteni a beszámolóban?
Részlet a válaszból: […]illetményszámfejtés körébe tartozó szervezetek legalább negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kötelesek egymással egyeztetni a (4) bekezdés szerinti kincstári könyvelési értesítő és a szervezet részletező nyilvántartásaiban szereplő adatok közötti esetleges eltéréseket.Amennyiben nem történt meg a juttatás számfejtése, abban az esetben nem szerepel a könyvelési értesítőn sem a juttatás, sem a fizetendő adók és járulékok összege, illetve nem szerepel a 08-as bevallásban sem. A fizetendő járulékot akkor tudják szerepeltetni a könyvelésben, ha megtörténik annak önellenőrzés keretében történő bevallása. Amennyiben bevallás nélkül könyvelik le a járulékot, nem felelnek meg a fenti egyezőségi előírásnak, valamint nem egyezne a könyvelés a NAV-folyószámlával[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5405
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

3. találat: Emelt összegű cafeteria

Kérdés: A Költségvetési Levelek 292-es számában, az 5208-as kérdésre adott válaszuk az emelt összegű SZÉP-kártya-juttatással kapcsolatos. A mi önkormányzatunk nem emelte fel a cafeteriakeret összegét, így 2020-ban is bruttó 200 ezer forintot kap minden dolgozó. A válasz elolvasása után úgy értelmezzük ezt a változást, hogy a járvány miatti jogszabály-módosítások hatására a bruttó 200 ezer forint helyett nettó 200 ezer forint illet meg minden dolgozót június 30-ig. Jól értelmezzük a választ, vagy az csak a felemelt 400 ezer forintos összeg esetében jelent nettó összeget? Önkormányzatunknál március elején kapták meg a dolgozók az éves bruttó 200 ezer forintos juttatás 50%-át, most júniusban lenne esedékes az összeg másik fele. Így nettó 162 613 forint illetné meg a dolgozókat, figyelembe véve a szochómentességet is. A 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet 4. §-a szerint a Kvtv. 58. §-ának (4) bekezdésétől eltérően a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten - az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott juttatások - adott juttatások együttes nettó összege - törvény eltérő rendelkezése hiányában - 2020-ban nem haladhatja meg a 400 000 forintot.
Részlet a válaszból: […]meghosszabbította december 31-ig.A kormányrendeletben meghatározott keretösszeg maximális keretösszeg, nem kötelező felemelni. Arra is van lehetőség, hogy a munkáltató a felszabaduló szociális hozzájárulási adót, amit korábban betervezett, átcsoportosítsa a dolgozóknak adható juttatás megemelésére.A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében közzétett szabályok nem visszamenőleges hatályúak, tehát az április 21. előtt adott juttatásokra a költségvetési törvény 58. §-a szerinti bruttó 200 000 forint időarányos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5234

4. találat: Emelt összegű SZÉP-kártya-juttatás

Kérdés: 2020. április 21-én a Magyar Közlönyben megjelent 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet, amely a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazását írja elő: a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves maximális cafeteriakeretét 400 ezer forintban határozzák meg. Nálunk a 200 ezer forint kifizetésre került. Az ezen jogszabály alapján kifizetésre kerülő 200 ezer forint cafeteria nettó vagy bruttó módon értelmezhető? A jogszabály úgy írja, hogy nettó 200 ezer forint. A félreértést az okozza, hogy a következő sorban már azt írják, hogy nem kell levonni a szochót.
Részlet a válaszból: […]költségvetési szerv -aa) évi 400 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;ab) a 400 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;ac) évi 400 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.(3) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho-tv.) 1. §-a (4) bekezdésének a) pontjától eltérően nem terheli adókötelezettség a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget.(4) A (3) bekezdés szerinti adómentesség e kormányrendelet hatálybalépésétől a 2020. június 30-ig adott juttatások tekintetében alkalmazható.4. § Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 58. §-ának (4) bekezdésétől eltérően a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten - az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott juttatások - adott juttatások együttes nettó összege[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5208

5. találat: Cafeteriajuttatás

Kérdés: Cafeteria témában találtam két ellentétes magyarázatot, és szeretném megtudni, hogy melyik válasz a helyes? Mindkét felvetésben az a kérdés, hogy az illetményalap emelésével a cafeteria keretösszege is emelkedhet? (Költségvetési Levelek 256. szám, 4660. kérdés, illetve a Költségvetési Levelek 275. szám, 4954. kérdés.)
Részlet a válaszból: […]illetményalapot az éves költségvetési törvény határozza meg.Az éves költségvetési törvény alapján a Kttv. 132. §-a szerinti illetményalap 38 650 forint, vagy helyi önkormányzat rendelete alapján a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalánál, közterület-felügyeleténél, illetve a közös önkormányzati hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában a költségvetési törvény rendelkezései szerint megállapított, ennél magasabb összeg.A költségvetési törvény ugyanakkor tartalmaz egy olyan rendelkezést is, miszerint a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten - az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott juttatások - az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterheket is magában foglaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5165
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Köztisztviselők cafeteria-juttatásának mértéke megemelt illetményalap esetén

Kérdés: Az önkormányzati hivatalban adható cafeteriajuttatások mértékét az éves költségvetési törvény (Kvtv.) és a Kttv. évek óta együttesen határozza meg. Az adható felső mértéket a Kvtv. évek óta 200 000 Ft-ban rögzíti, míg a minimális szintet a Kttv. az illetményalap ötszörösében határozza meg (38 650 Ft esetében 193 250 Ft-ban). Idén a kiegyenlítő bérrendezési támogatás eredményeként a köztisztviselői illetményalap összege jellemzően legalább 46 380 Ft-ra nőtt. Ezzel együtt a minimális cafeteriakeret a Kttv. szerint 231 900 Ft-ra emelkedett. A Kvtv. 60. §-ának (4) bekezdése értelmében a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete csak törvény eltérő rendelkezése hiányában nem haladhatja meg a 200 000 Ft-ot. Hivatalunknál jelenleg 46 380 Ft-ra nőtt az illetményalap, a fentiek értelmében jogosan állapítottuk meg a cafeteriakeretet 231 900 Ft-ban?
Részlet a válaszból: […]megállapított magasabb összegű illetményalap esetén annak összege alapján kell megállapítani. Ennek megfelelően meghaladhatja a 200?ezer forintot. Ebben az esetben a költségvetési törvény cafeteriamaximumra vonatkozó előírása - tekintettel arra, hogy törvény rendelkezése
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4954
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Óvodai térítési díj számlázása

Kérdés: Intézményünkben az óvodai étkezési térítési díjat számlázhatjuk-e a szülő nevére? (Eddig minden esetben a gyermek nevére történt a számlázás.) A szülő a munkáltatójától igénybe kívánja venni cafeteriajuttatás formájában a befizetett összeget.
Részlet a válaszból: […]bölcsődei, óvodai ellátás, ideértve azt is, ha a kifizető a bölcsődei, óvodai szolgáltatás térítési díját a magánszemély nevére kiállított számla alapján téríti meg.Tehát januártól az Szja-tv. által deklarálásra került, hogy a számla a magánszemély nevére kiállított számla alapján is adómentesen téríthető. Ezzel egyértelműen az volt a szándék, hogy a térítési
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4934
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Év végi cafeteriajuttatások adózása

Kérdés: Mely esetben adható cafeteriajuttatás (így éves bérlet, önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás, utalvány, SZÉP-kártya-feltöltés) a 2018. évi adózási szabályok mellett?
Részlet a válaszból: […]napja, pénz esetében, ha azt a munkáltató átutalta, az átutalás napja, míg szolgáltatás esetén az igénybevételre való jogosultság megszerzésének napja. Így az éves bérlet még a 2018. évi szabályok szerint adózik, ha azt a munkáltató még decemberben átadja a magánszemélynek. Utalvány esetében az átadás napja számít, illetve elektronikus
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4823
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Túligényelt cafeteria visszaigénylése

Kérdés: Egy munkavállalónk jogviszonyának megszüntetését kérte. Az időarányosan járó cafeteriakereténél többet igényelt, amit meg is kapott. Így vissza kell fizetnie a túligényelt részt. A kérdésem az lenne, hogy a nettó vagy a bruttó keretét kell visszakövetelnünk tőle?
Részlet a válaszból: […]adókat, járulékokat.A jogviszony megszűnése esetére cafeteriaszabályzat előírhat visszafizetési kötelezettséget a "túlvett" cafeteria tekintetében. Azt, hogy a munkáltató a bruttó vagy a nettó összeget fizetteti vissza, a munkáltató döntési körébe tartozó kérdés.Tekintettel arra, hogy a juttatás már megtörtént, önellenőrzésre és a megfizetett közteher visszaigénylésére
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4785
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Cafeteriamegvonás alkalmazása kötelezettségszegés esetén hátrányos jogkövetkezményként

Kérdés: A munkáltatónak (cafeteriaszabályzat alapján) van-e lehetősége bizonyos esetekben, például ha a munkavállaló fegyelmi vétséget követ el, vagy nem megfelelően végzi munkáját, a munkavállalókat meghatározott időre, 1-2-3 hónapra kizárnia a cafeteria-rendszer kereteiből, olyan módon, hogy szankcióként nem fizet az adott hónapokra a vétséget elkövető munkavállalói részére cafeteriajuttatást? (Természetesen a többi munkavállaló megkapja a cafeteriaszabályzat alapján járó juttatásait.) Amennyiben a munkáltatónak van erre lehetősége, milyen el-járási folyamatra, dokumentációra van szüksége az egyedi döntésének jogszerű érvényesítésére?
Részlet a válaszból: […]méltóságát. A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló - a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó - egyhavi alapbére összegét.Hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásakor célszerű megállapítani annak a munkáltatónál alkalmazott eljárási szabályait. A törvény rögzíti, hogy a hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása során az azonnali hatályú megszüntetésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, így figyelemmel kell lenni különösen az ott meghatározott (15 napos, illetve 1 éves) határidőkre.A hátrányos jogkövetkezmény célja és funkciója nem a munkaviszony megszüntetése, hanem olyan szankció megállapítása, amely visszatartó erőt képes kifejteni, de nem érinti véglegesen a munkaviszonyt. Ezért az Mt. elkülöníti a munkaviszony-megszüntetést és a kötelezettségszegés miatti hátrányos szankciót. Utóbbi nem állapítható meg olyan kötelezettségszegés miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelöl. Tehát a munkáltatónak döntenie kell, vagy hátrányos jogkövetkezményt alkalmaz, vagy megszünteti a munka-viszonyt.A kérdéses esetben tehát az első, amit meg kell nézni, hogy a munkáltatónál van-e kollektív szerződés. Amennyiben van, az érdekképviseletekkel egyeztetve lehet abba belefoglalni a munkáltató által alkalmazható hátrányos következményeket. Ha azonban nincs kollektív szerződés, akkor csak munkaszerződésben köthető ki kötelezettségszegés esetére alkalmazható szankció. Ez esetben természetesen csak egységes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4733
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 45 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést