Őstermelő


Önállóan működő és gazdálkodó általános iskolánk főzőkonyhát üzemeltet. Kérdésünk az lenne, hogy ha mezőgazdasági őstermelőtől szeretnénk felvásárolni a konyha részére, ezt hogyan tudjuk teljesen szabályosan megtenni? Milyen nyilatkozatokat kell kérni az őstermelőktől? Változtat-e valamin az a tény, hogy nyugdíj, főállás mellett őstermelő, akitől felvásárolnánk, vagy nincs állása, csak őstermelő?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2010. április 6-án (128. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2609

[…] kérdéses személy kötelezett. A magánszemély az őstermelői igazolvány kiváltásához tett nyilatkozatát a közös háztartásban élő családtagjaival tett együttes nyilatkozattal kiegészítheti. Ebben az esetben a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet a közös őstermelői igazolvány kiváltásával végzik. Közös őstermelői tevékenység végzésekor egy nyilvántartás vezetése elegendő a bevételekről és a költségekről, de a tevékenységgel összefüggő adókötelezettségnek külön-külön kell eleget tenni. Az a magánszemély, aki őstermelői tevékenység végzése alkalmával szerzett bevételt, többféle módszerrel állapíthatja meg a jövedelmét. Az egyik lehetőség a 10%-os költséghányad figyelembevétele, ha nem akar a költségekkel tételesen elszámolni. A bevételbe a tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés is beleszámít. Ezzel a módszerrel a bevételének 90%-át kell jövedelemnek tekinteni. Egy másik lehetőség a tételes költségelszámolás. Van egy olyan módszer, amelyet a mezőgazdasági kistermelők választhatnak, ez pedig a jövedelemátalány. Átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem is az összevont adóalap része, és mindhárom jövedelemszámítás esetén a megállapított jövedelmet ki kell egészíteni (bruttósítani kell) a jövedelem 27 százalékával. Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő támogatások összegével csökkentett őstermelői tevékenységből származó éves bevétele a 600 ezer forintot nem haladja meg, akkor nem kell jövedelmet számolnia, és ezt a bevételét nem is kell bevallania. A kérdésük második része arra vonatkozik, hogy van-e jelentősége annak, hogy a mezőgazdasági őstermelő nyugdíjas vagy főállású személy-e. Nyugdíj mellett, ha a magánszemély munkát végez, akkor ez járulékfizetési és szja-fizetési kötelezettséggel jár. Az adósávok az Szja-tv. 30. §-a szerint kerülnek meghatározásra, de ezen adósávok meghatározásakor a nyugdíjat és a jövedelmet össze kell számítani, mely esetben a nyugdíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően az érintett korlátlanul dolgozhat, nem korlátozza a nyugdíjra való jogosultságot. A nyugdíj melletti munkavégzés alapján szerzett jövedelem után fennáll a járulékfizetési kötelezettség. Korlátozás az előrehozott és rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozik, amelyet a jelenleg hatályos társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szabályoz: "83/B. § (1) Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, a) előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, b) korkedvezményes nyugdíjban, c) bányásznyugdíjban, d) korengedményes nyugdíjban, e) az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, f) az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban vagy g) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha az a)-g) pont szerinti nyugellátásban részesülő személy által fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást – a 84. § alkalmazásával – vissza kell fizetni. Nem kell szüneteltetni olyan személy nyugellátásának folyósítását, aki 2007. december 31-én az a)-g) pont szerinti nyugellátásban részesült." "36/D. § (1) A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a) a nyugdíjas már nem rokkant, vagy b) […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.