Munkaruha-juttatás

Kérdés: Önkormányzatunk és intézménye, az óvoda belső szabályzata alapján munkaruha--juttatásban részesíti a dolgozóit, egységesen évente 20 000 forint összegben. A dolgozóknak a 20 000 forint kerül kifizetésre, mellyel - az intézmény nevére szóló - számlák ellenében kell elszámolniuk. Az óvodában az óvodapedagógusok és a dajkák kapnak, az önkormányzatnál a fizikai dolgozók (takarító, közterület-fenntartók). A szabályzat tartalmazza, hogy az egyes munkakörökben milyen ruházat vásárolható munkaruhaként. Pl. óvodapedagógus esetén: sportruházat, sportcipő, póló, dzseki, csizma, nadrág, papucs, kosztüm, blúz, köpeny vagy nadrág tunikával. Az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontjának b) alpontja szerint munkaruházat az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be.
1. Van-e olyan jogszabály, ami kötelezően előírja ezen dolgozók esetében munkaruha vagy védőruha kötelező juttatását?
2. Megfelelnek-e a szabályzatban felsorolt ruházatok az Szja-tv. 9.2. pontjának?
3. A jelenleg alkalmazott megoldásnál kell-e a dolgozóktól járulékot, szja-t levonni, illetve a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót fizetni, illetve a KIRA-rendszerben számfejteni?
4. Más-e az eljárás és a juttatás adóvonzata, ha a munkáltató vásárolja meg a munkaruhát, tehát mindenkinek egységesen ugyanolyan ruházatot?
5. Miként könyveljük a munkaruha-juttatást, K1108 Ruházati költségtérítésként, vagy K312 rovatra dologi kiadásként?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. a munkaruha-juttatást nem nevesíti, de előírja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá - a felek eltérő megállapodása hiányában - a munkavégzéshez szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Járulékfizetési alsó határ megállapítása egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt, ha egy önkormányzati dolgozó esetében munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása mellett döntenek?
Részlet a válaszából: […] ...meg, a munkavállaló ehhez igazodva teljesíti a munkakörébe tartozó feladatait.A Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a munkaviszonyban álló személy biztosítottnak minősül a ledolgozott munkaórák számától függetlenül.A Tbj-tv. nem tartalmaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Kettős munkakör járuléka

Kérdés: Önkormányzati dolgozónk két munkakört lát el egy munkaszerződéssel. Az osztott munkakört a 'T1041-es lapon úgy jelentik be, hogy egy bejelentőlaphoz a 13. pótlapból két dinamikus lapot képeznek, mivel egy pótlapon csak egy munkakört lehet bejelenteni. Egy vagy két biztosítási jogviszonynak kell tekinteni az egy munkaszerződéssel, két munkakörre létrejött munkaviszonyt? A Tbj-tv. 27. §-ának (2)-(3) bekezdései szerinti járulékfizetési alsó határ után egyszer vagy kétszer kell megfizetni a járulékot? Felmerül továbbá kérdésként, hogy a kapcsolt munkakörben foglalkoztatott személy biztosítottként történő bejelentése, és a személyére vonatkozó havi adó- és járulékbevallásban történő adatszolgáltatás során a munkaköröket azonosító FEOR-számokat egy jogviszony esetében szükséges-e külön-külön feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...dönti el, hogy lehet-e két munkakörre egy munkaszerződést kötni.Mivel a fentiek alapján munkajogilag ennek nincs akadálya, így az egy munkaviszonyon belüli több munkakör ellátása tekintetében a Tbj-tv. sem változtat a biztosítási jogviszony elbírálásának szabályain...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Temetőőr munkakör

Kérdés: Önkormányzatnál a temetőgondnok munkaviszonyban látja el a feladatait. Mezőgazdasági szakközépiskolában végzett, és még kertésztechnikus képesítéssel rendelkezik. A temetőgondnok munkakörhöz van-e valamilyen előírt szakképesítés? Amennyiben rendelkezik ezen végzettséggel, akkor számára a garantált bérminimum jár?
Részlet a válaszából: […] ...sosem a meglévő képesítést, hanem a munkakörhöz szükséges vagy arra előírt képesítést kell megnézni. Az Mt. hatálya alatti munkaviszony esetében, amennyiben a helyi szabályozásban vagy a munkaköri leírásban esetlegesen meghatároztak valamilyen szakképesítést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Nyugdíj melletti foglalkoztatás

Kérdés: Közös hivatalnál az adóügyi előadó (köztisztviselő) nyugdíjba megy 40 év munkaviszony után. Nyugdíj mellett a hivatal szeretné őt foglalkoztatni a Munka Törvénykönyve szerint. Ez lehetséges? Vagy az önkormányzat alkalmazza a Munka Törvénykönyve szerint? Melyik jogi szabályozás érvényes a fenti esetre?
Részlet a válaszából: […] ...bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt adatok alapján - hivatalból dönt.Véleményünk szerint adóügyi előadóként a munkaviszonyban történő foglalkoztatás nem jogszerű. A Kttv. kimondja, hogy hatálya kiterjed a köztisztviselőkre és ügykezelőkre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Jubileumi jutalom I.

Kérdés: Egy köztisztviselő az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik:
Városi állami gazdaság: 1990. 09. 17. - 1990. 11. 30. (megszűnés módja: munkaviszony megszűnt)
Általános iskola: 1991. 04. 01. - 1991. 08. 31. (megszűnés módja: munkaviszony megszűnt)
Termelő kft.: 1991. 10. 08. - 1992. 04. 03. (megszűnés módja: munkaviszony megszűnt)
Megyei munkaügyi központ (munkanélküli--járadék): 1992. 04. 07. - 1992. 05. 31. (megszűnés módja: munkanélküli-járadék megszűnt)
Polgármesteri hivatal (köztisztviselő): 1992. 06. 01-től folyamatosan.
A jubileumi jutalomhoz milyen jogviszonyok vehetők figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...törvény, valamint a kormányzati igazgatásról szóló törvény és a Küt. hatálya alá tartozó munkáltatónál, foglalkoztató szervnél munkaviszonyban, közszolgálati, kormánytisztviselői, állami szolgálati és kormányzati szolgálati jogviszonyban, NAV-nál adó-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Saját dolgozó részére nyújtott szolgáltatás II.

Kérdés: Két egészségügyi intézmény együttműködési megállapodást köt egy orvos személyes közreműködésére. Az orvos a szolgáltatást nyújtó intézmény állományában van, személyes közreműködésének díja kiszámlázásra kerül az intézmények között. A szállást a szolgáltatást igénybe vevő intézménynek kell biztosítania a közreműködő orvos részére. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a szolgáltatást igénybe vevő intézménynek, amikor a szállás díját kifizeti a közreműködő orvos nevére szóló számla alapján?
Részlet a válaszából: […] ...rendszerében a jövedelmek két nagy csoportját a nem önálló és az önálló tevékenységek alkotják. Nem önálló jövedelem a munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyokból származó jövedelmek. Ezeknek költségelszámolás szempontjából az a jellemzője...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Jubileumi jutalomra jogosultság kérdése

Kérdés: 1983 júliusában álltam munkába egy üdülési és szanatóriumi igazgatóságnál, illetve a SZOT Igazgatóság Gazdasági Szervezeténél. 1989-ben GYES-re mentem, majd 1992. február 29-én "áthelyezve" munkaviszony megszűnésének módja bejegyzés szerepel a munkakönyvemben. Ettől fogva dolgozom a jelenlegi pénzügyi köztisztviselői munkakörömben a közös önkormányzati hivatalnál. 2012-ben megváltozott a jubileumi jutalomra jogosító idő számítása a közszolgálati tisztviselők esetében. A bérügyekkel foglalkozó kolléga úgy ítélte meg, hogy az 1992 előtti évek beszámítása - a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításánál - nem fogadható el az én esetemben. (Megjegyzem, hogy két másik kolléganőm is önkormányzatnál helyezkedett el, és náluk elismerték a SZOT-nál eltöltött időt közszolgálatnak.) Szerintük már 2012-ben sem voltam jogosult a 30 éves jubileumi jutalomra, mivel a 25 éveset már korábban (2007-ben) megkaptam. A 35 éveset sem kaptam meg, úgy tájékoztattak, hogy majd csak 2022-ben jár a 30 éves jubileumi jutalom. A polgármesteri hivatal álláspontjával a mai napig nem értek egyet. A Szakszervezetek Országos Tanácsa is a költségvetési szférához tartozott, az államháztartás egy bizonyos szintjén helyezkedett el - véleményem szerint -, hiszen "piros beszámolófüzetet" készítettünk a SZOT Üdülési Szanatóriumi Főigazgatóság, illetve a Pénzügyminisztérium számára, ugyanúgy, mint az önkormányzatok abban az időben. Munkakörömhöz jelentkeztem be az államháztartási mérlegképes tanfolyamra is. Próbáltam keresgélni az interneten az alapító okiratot, de sajnos nem jutottam eredményre, ellenben a következőt találtam:
Szerző: Magyarország Egészségügyi Minisztérium
Cím és szerzőségi közlés: Tájékoztató a Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetésének a végrehajtásáról szóló jelentéshez, az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottsága részére/ [közread. az] Egészségügyi Minisztérium, Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság, Szakszervezetek Országos Tanácsa, Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság
Megjelenés: Budapest: Egészségügyi Minisztérium Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Szakszervezetek Országos Tanácsa, Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság 1986
Úgy vélem, hogy 1992-ben, amikor munkahelyet váltottam, a SZOT - igaz, nem az önkormányzati - az államháztartás rendszerébe tartozott, és méltánytalannak tartom a megkülönböztetést.
Másik kérdésem: a közalkalmazottaknál hogyan számítják a jubileumi jutalomra való jogosultságot 1992 előtt? Ott is csak a Kjt. hatálya alá tartozó jogviszonyt lehet számítani, vagy pedig minden egyéb jogviszony is beleszámít?
Részlet a válaszából: […] ...jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) hatálya alá tartozó munkáltatónál, foglalkoztató szervnél munkaviszonyban, közszolgálati, kormánytisztviselői, állami szolgálati és kormányzati szolgálati jogviszonyban, a Nemzeti Adó-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Kulturális intézmény foglalkoztatottja

Kérdés: Önkormányzatnál foglalkoztatunk közművelődési szakembert, akinek a jogviszonya az Mt. hatálya alá tartozik. Közalkalmazotti jogviszonyba át lehet-e sorolni, illetve kinevezni a munkavállalót? Ha igen, akkor a kinevezése, besorolása hogyan alakul, mi alapján kell besorolni, illetve a 2020. évi XXXII. tv. hatálya az önkormányzatokra is kiterjed ezzel kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott törvény hatálya a költségvetési szervként működő, következő, alapfeladatát önálló intézményként ellátó szervezetekre terjed ki:a) levéltárra,b) muzeális intézményre, nyilvános könyvtárra, közművelődési intézményre és integrált kulturális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Béren kívüli juttatás

Kérdés: Kaphat-e béren kívüli juttatást megbízási szerződéssel alkalmazott munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...lenni arra is, hogy esetleg másként fog adózni.Mindenképpen figyelemmel kell lenni továbbá arra is, hogy ha egy jogviszony, foglalkoztatás a munkaviszony jellemzőit (pl. fix juttatás, feladatvégzés ideje, helye meghatározott, a megbízó eszközeivel történik a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.
1
2
3
18