Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

165 találat a megadott munkaviszony tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Jubileumi jutalomra jogosultság kérdése

Kérdés: 1983 júliusában álltam munkába egy üdülési és szanatóriumi igazgatóságnál, illetve a SZOT Igazgatóság Gazdasági Szervezeténél. 1989-ben GYES-re mentem, majd 1992. február 29-én "áthelyezve" munkaviszony megszűnésének módja bejegyzés szerepel a munkakönyvemben. Ettől fogva dolgozom a jelenlegi pénzügyi köztisztviselői munkakörömben a közös önkormányzati hivatalnál. 2012-ben megváltozott a jubileumi jutalomra jogosító idő számítása a közszolgálati tisztviselők esetében. A bérügyekkel foglalkozó kolléga úgy ítélte meg, hogy az 1992 előtti évek beszámítása - a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításánál - nem fogadható el az én esetemben. (Megjegyzem, hogy két másik kolléganőm is önkormányzatnál helyezkedett el, és náluk elismerték a SZOT-nál eltöltött időt közszolgálatnak.) Szerintük már 2012-ben sem voltam jogosult a 30 éves jubileumi jutalomra, mivel a 25 éveset már korábban (2007-ben) megkaptam. A 35 éveset sem kaptam meg, úgy tájékoztattak, hogy majd csak 2022-ben jár a 30 éves jubileumi jutalom. A polgármesteri hivatal álláspontjával a mai napig nem értek egyet. A Szakszervezetek Országos Tanácsa is a költségvetési szférához tartozott, az államháztartás egy bizonyos szintjén helyezkedett el - véleményem szerint -, hiszen "piros beszámolófüzetet" készítettünk a SZOT Üdülési Szanatóriumi Főigazgatóság, illetve a Pénzügyminisztérium számára, ugyanúgy, mint az önkormányzatok abban az időben. Munkakörömhöz jelentkeztem be az államháztartási mérlegképes tanfolyamra is. Próbáltam keresgélni az interneten az alapító okiratot, de sajnos nem jutottam eredményre, ellenben a következőt találtam:
Szerző: Magyarország Egészségügyi Minisztérium
Cím és szerzőségi közlés: Tájékoztató a Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetésének a végrehajtásáról szóló jelentéshez, az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottsága részére/ [közread. az] Egészségügyi Minisztérium, Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság, Szakszervezetek Országos Tanácsa, Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság
Megjelenés: Budapest: Egészségügyi Minisztérium Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Szakszervezetek Országos Tanácsa, Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság 1986
Úgy vélem, hogy 1992-ben, amikor munkahelyet váltottam, a SZOT - igaz, nem az önkormányzati - az államháztartás rendszerébe tartozott, és méltánytalannak tartom a megkülönböztetést.
Másik kérdésem: a közalkalmazottaknál hogyan számítják a jubileumi jutalomra való jogosultságot 1992 előtt? Ott is csak a Kjt. hatálya alá tartozó jogviszonyt lehet számítani, vagy pedig minden egyéb jogviszony is beleszámít?
Részlet a válaszból: […]munkaviszonyban,b) a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt,c) a hivatásos szolgálati jogviszony, tiszti és altiszti katonai szolgálati jogviszony időtartamát, továbbád) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valaminte) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,f) az e törvény, a Ktv., Ktjv. és a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, a kormányzati igazgatásról szóló törvény és a Küt. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas jogviszonyban,g) a 62/A. § szerinti jogviszony-létesítés esetén a két jogviszony közötti időtartamot, ésh) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban, politikai felső vezetőként politikai szolgálati jogviszonyban,i) a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonybantöltött időt kell figyelembe venni.A köztisztviselő nem jogosult jubileumi jutalomra, ha másik foglalkoztatási jogviszonyban azt már megkapta.A felsorolt szervek jogelődeinél eltöltött idők a szakmai álláspont szerint szintén beszámítandók, így például az önkormányzat jogelődjénél, a tanácsnál, illetve tanácsi szerveknél eltöltött időket figyelembe kell venni.A jubileumi jutalomra jogosító idők megállapításánál bírósági döntések értelmében azt kell vizsgálni, hogy a fennállt munkaviszonya alatt a munkáltató olyan munkáltatónak volt-e tekinthető, amely azonosítható (volt) a Kttv. 150. §-ának (2) bekezdése szerinti munkáltatóval. A jubileumi jutalomra tehát az a köztisztviselő jogosult, aki ténylegesen az állam, a köz szolgálatában tölt el hosszú időt, ezen juttatás egy, a jogviszonyokon átívelő, a közszférában fennállt jogviszony tényéhez kapcsolódó juttatási forma.A Szakszervezetek Országos Tanácsa a rendszerváltás után, 1989-ben Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsa néven működött tovább, majd 1990 márciusában létrejött a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége. E szövetséget már mint a versenyszféra szakszervezeteinek szövetségét említik, tehát e szerv nem került egyetlen olyan törvény hatálya alá sem, mely hatálya alá tartozó szervnél eltöltött idő figyelembe vehető lenne a Kttv. alapján. Ez alapján tehát a SZOT-nál, illetve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5461
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Béren kívüli juttatás

Kérdés: Kaphat-e béren kívüli juttatást megbízási szerződéssel alkalmazott munkavállaló?
Részlet a válaszból: […]megbízási szerződés keretei között a megbízó érdekében eljáró, feladatot végző személyek, akik azonban a szervezeten kívül állnak, és tevékenységüket megbízási díj ellenében látják el. Lehetnek magánszemélyek, adószámos magánszemélyek, egyéni vállalkozók, társas vállalkozók. Esetükben a béren kívüli juttatás, vagy általánosabb értelemben béren felüli juttatás nem értelmezhető. Esetenként előfordul, hogy egy megbízási szerződéses magánszemély is szorosan kötődik a munkaszervezethez, azonban esetében minden, a megbízási szerződésen felüli juttatással óvatosan javasolt bánni, és figyelemmel kell lenni arra is, hogy esetleg másként fog adózni.Mindenképpen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5445
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Kulturális intézmény foglalkoztatottja

Kérdés: Önkormányzatnál foglalkoztatunk közművelődési szakembert, akinek a jogviszonya az Mt. hatálya alá tartozik. Közalkalmazotti jogviszonyba át lehet-e sorolni, illetve kinevezni a munkavállalót? Ha igen, akkor a kinevezése, besorolása hogyan alakul, mi alapján kell besorolni, illetve a 2020. évi XXXII. tv. hatálya az önkormányzatokra is kiterjed ezzel kapcsolatosan?
Részlet a válaszból: […]intézmény).Ezen intézményeknél történő foglalkoztatásra 2020. július 1-jétől nem létesíthető közalkalmazotti jogviszony, a meglévő közalkalmazotti jogviszonyok pedig 2020. november 1-jétől Mt. szerinti munkaviszonnyá alakultak át.Ugyanakkor az önkormányzatokra, az ott foglalkoztatottakra az előbbi törvény hatálya nem terjed ki. Rájuk részben a Kjt. irányadó (a Kttv. rendelkezésein túl). A Kjt. 1. §-ának (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztathat közalkalmazottként munkavállalót.A közszolgáltatás fogalmát jogszabály nem határozza meg taxatíve, így az kérdéses lehet, hogy mely feladatok sorolhatók ide. A Mötv. rendelkezéseiből következtetve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5442

4. találat: Könyvtári dolgozók jogviszonya

Kérdés: Önkormányzati fenntartású intézményre (könyvtár) vonatkozik-e a 475/2020. Korm. rendelet, illetve a 39/2020. EMMI rendelet?
Részlet a válaszból: […]tartozó közalkalmazotti jogviszonyok átalakulásáról rendelkező törvény hatálya - többek között - a költségvetési szervként működő, alapfeladatát önálló intézményként ellátó, a Kultv. szerinti nyilvános könyvtárakra terjed ki.A települési könyvtári ellátás biztosítása a települési önkormányzatok kötelező feladata. E feladatot a községi és a városi önkormányzata) nyilvános könyvtár fenntartásával vagyb) a megyei hatókörű városi könyvtár szolgáltatásai-nak igénybevételével teljesíti.Tehát a hivatkozott kormányrendelet hatálya a költségvetési szervként működő, alapfeladatát önálló intézményként ellátó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5343
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Kulturális közalkalmazotti jogviszony átalakulása

Kérdés: Önkormányzatunk közalkalmazotti főállásban foglalkoztatja a művelődési ház "vezetőjét", művelődésszervezőként, könyvtárvezetőként, aki főiskolai végzettséggel rendelkezik. A 2020. évi XXXII. törvény vonatkozik rá is, vagyis az ő munkaviszonya is átalakul a törvény erejénél fogva?
Részlet a válaszból: […]szóló 1995. évi LXVI. törvény szerinti levéltárra,b) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény szerinti muzeális intézményre, nyilvános könyvtárra, közművelődési intézményre és integrált kulturális intézményre,c) az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény szerinti előadó-művészeti szervezetre.Az önkormányzat által közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5326

6. találat: Önkormányzati dolgozó jubileumi jutalma I.

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója jubileumi jutalom kifizetését kérte. Az erre jogosító időket szeretném pontosítani.
1985. 09. 02. - 1986. 05. 30. megyei állami építőipari vállalat - megszűnés: munkaviszony felmondása;
1986. 10. 01. - 1988. 06. 19. vízgazdálkodási társulás - megszűnés: munkaviszony felmondása;
1988. 06. 20. - 1990. 06. 19. vízügyi igazgatóság - megszűnés: munkaviszony felmondása;
1990. 07. 02. - 1992. 06. 30. postahivatal - megszűnés: munkaviszony felmondása;
1996. október 1-jétől önkormányzatunk közalkalmazottja.
A felsorolt munkaviszonyok közül melyiket kell figyelembe venni a jubileumi jutalomhoz? Mikor jogosult a jubileumi jutalom kifizetésére?
Részlet a válaszból: […]törvények hatálya alá, az esetében az ott eltöltött munkaviszony időtartama csak akkor lenne beszámítható a jubileumi jutalomra jogosító időbe, ha fennállna az áthelyezések "szakadatlan láncolata". A polgármesteri hivatal előtt a vállalatnál, postánál eltöltött idők nem tartoznak ide, ezért azok ideje nem számítható be. A vízügyi igazgatóságnak az alapító okiratából lehet tájékozódni arról, hogy a dolgozók milyen jogviszonyban állhattak (állhatnak), illetve az érintett kolléga munkaügyi dokumentumaiból, hogy azok szerint az ő jogviszonya milyen jogviszony volt, munkaviszony vagy közalkalmazotti jogviszony. A vízgazdálkodási társulatoknál a vonatkozó törvényi szabályok szerint a foglalkoztatottak jogviszonyára az Mt. szabályait kell alkalmazni, azaz a vízgazdálkodási társulatnál eltöltött idő nem vehető figyelembe a jubileumi jutalom szempontjából.Amennyiben tehát a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5274
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Közalkalmazotti jogviszony átalakulása munkaviszonnyá

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan működő költségvetési intézmény vagyunk, előadó-művészeti szervezet, a 2008. évi XCIX. törvény is vonatkozik ránk.
1. A vezetői megbízásokat a 2020. évi XXXII. törvény értelmében nem érinti az átalakulás. A gazdasági vezetők kinevezését, vezetői megbízását az Áht. szerint eddig a fenntartó készítette el, a polgármester írta alá. Az átalakulásról szóló törvény szerinti tájékoztatást, a munkaszerződésre vonatkozó ajánlatot, a munkaszerződést kitől fogjuk megkapni, a fenntartótól vagy a zenekar igazgatójától? A gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonya határozatlan, a vezetői megbízatása határozott idejű. 2020. október 31. napon mit tartalmaz majd a munkaszerződés, munkakör, munkaszerződés időtartama?
2. A 40 év jogosultsági idővel rendelkező, de még nem nyugdíjas nő munkavállaló részére jár-e végkielégítés, amennyiben nem írja alá a további foglalkoztatást megalapozó munkaszerződést?
3. A kulturális illetménypótlék be lesz építve a munkabérbe. Eddig a kulturális illetménypótlékot az állam finanszírozta. A költségvetés eredeti előirányzata nem tartalmazta, havonta a MÁK és a fenntartó tájékoztatása szerint előirányzatot módosítottunk. 2020. november 1-jétől ki finanszírozza a kulturális illetménypótlékot?
4. Amennyiben több dolgozó nem fogadja el a munkáltató ajánlatát a munkaszerződésre, a kifizetendő végkielégítés és a távolléti díj összegét az állam finanszírozza meg?
5. 40 év szolgálati idővel rendelkező nő közalkalmazott 2020. április 29-től 8 hónap felmentési idejét tölti. A tényleges munkavégzés alóli felmentés ideje 2020. augusztus végétől kezdődik, és 2020. december 28-ig tart. Az ő esetében hogyan alakul át a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá?
6. Táppénzen lévő - veszélyeztetett terhes - dolgozó szabadságát is ki kell adnom a közalkalmazotti időszakra. A táppénz után szülési szabadságon lesz. Ebben az esetben hogyan járok el helyesen? Ki kell fizetnem az időarányosan járó szabadságát, mert nem tudja kivenni? Nyáron a zenekari tagok az évad lezárultával szabadságon vannak. Amíg nem szül, ki tudná venni a szabadságát, de akkor meg kell szakítani a táppénzt.
7. Szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak az időarányosan és a törvények szerint a szülési szabadságra és a GYED első hat hónapjára járó szabadságát is ki kell adnom, vagy ki kell fizetnem? Amikor visszajön dolgozni, nem lesz szabadsága, hogyan szoktatja be a gyermekét a bölcsődébe, óvodába?
8. Az előadó-művészeti törvény (2020. július 1-jétől) értelmében a munkaköröket és a munkakörökre előírt végzettségeket, képesítéseket a kormány rendeletben határozza meg. Már létező jogszabályra hivatkozik, vagy ezután készül el a rendelet? Eddig a 150/1992. Korm. rendelet szabályozta a kulturális közalkalmazotti munkaköröket az előadó-művészeti szervezetekre vonatkozóan is.
9. A törvény szerint 5 évig a Kjt. szerinti végkielégítést és a jubileumi jutalmat ki kell fizetni. Mi lesz a jubileumi jutalom számításának alapja, a dolgozó munkabére a jogosultság megszerzésének az időpontjában? Az esetleges bérpótlékokat bele kell számítani? Ha szólamvezető, és azért kap pluszpénzt határozott időre (munkaszerződés-kiegészítésként), azt az összeget bele kell számítani? A fenntartónak kell biztosítani a fedezetet 5 évig, vagy az állam magára vállalja? Eddig kötött felhasználású céltámogatásként biztosította a fenntartó évenként a felmentés és a jubileumi jutalom összegét.
10. Az előadóművészek úgynevezett "szakmai nyugdíja" évekkel ezelőtt átalakult korhatár előtti ellátássá. 2020. november 1-jétől a művészek véleménye szerint munkaviszony mellett már nem kell szüneteltetniük ennek az ellátásnak a folyósítását akkor, ha dolgoznak, és nem vonatkozik rájuk a kereseti korlát sem. A 2020. július 1-jén életbe lépő új nyugdíj- és tb-törvény hogyan szabályozza ezt?
11. A munkaszerződést határozatlan időre kötjük azoknak, akiknek most is az. A pótlékokat, keresetkiegészítéseket be kell építeni a munkabérbe? Sok esetben a jogviszony határozatlan, a pótlék (pl. szólamvezetői pótlék) határozott időre szól. A munkaszerződésben szerepeltetem a munkabér határozatlan időre járó részét, a munkaszerződés-kiegészítésben pedig szerepeltetem a munkabér határozott időre szóló részét? Hogyan járok el helyesen? Kapcsolt munkaköröknél hogyan szerepeltetem a munkaszerződésben a munkabért? (Zenekari tag zenekari felügyelői, pódiumtechnikusi munkát is végez, a pódiumtechnikus gondnoki feladatot is ellát.)
12. A 6% emelésre, ami elméletileg 2020. január 1-jétől jár a dolgozóknak, milyen szabályozás vonatkozik?
13. Aki hamarabb kapja meg a munkaszerződés-ajánlatot, mint augusztus 15., annak az átvételtől számít a 30 nap, amíg írásban válaszolnia kell?
Részlet a válaszból: […]átalakulás napjával írásban értesíteni kell. A jogviszony megszűnése esetén a közalkalmazott a Kjt. 37. §-a (2) és (4)-(6) bekezdései alkalmazásával megállapított végkielégítésre jogosult.A Kjt. 37. §-ának (2) bekezdése alapján nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján. Azaz abban az esetben, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és rendelkezik a szükséges szolgálati idővel, vagy az ott felsorolt nyug-ellátásokban már részesül. A nők 40 éves nyugdíjára jogosult, de még nem nyugdíjas nő tehát nem minősül nyugdíjasnak a vonatkozó rendelkezések értelmében, azaz részére jár a végkielégítés, amennyiben nem fogadja el a további foglalkoztatásra vonatkozó ajánlatot.3. Tekintettel arra, hogy 2020. november 1-jétől megszűnnek a korábbi illetményelemek, az Mt. szerinti munkabért fognak kapni a munkavállalók, a finanszírozással kapcsolatban is feltehetően lesznek még jogszabályi módosítások (költségvetési törvény módosítása), amelyek rendezni fogják ezeket a kérdéseket.4. Erre vonatkozóan egyelőre nincs jogszabályi rendelkezés, a költségvetési törvény nem került módosításra.5. A törvény kimondja, hogy a jogviszony átalakulásaa) nem szakítja meg a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos igények elévülését,b) nem érinti a 2020. november 1-jén hatályban lévő határozott idejű áthelyezést,c) nem érinti a jogviszony időtartamát, valamint a munkaidő mértékét.A munkáltató és a foglalkoztatott előzőekben nem szabályozott megállapodására a Kjt.-nek a megállapodás megkötésekor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogviszony átalakulására figyelemmel a felek a megállapodást 2020. december 31-éig közös megegyezéssel módosíthatják.Ez alapján - véleményünk szerint - a jogviszony ebben az esetben is át fog alakulni munkaviszonnyá, azonban a korábbi, Kjt. szerinti felmentésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával. Azaz az érintett munkavállalónak mindent ugyanolyan módon kell kifizetni, ahogy eredetileg a felmentés szerint. Erről célszerű vagy egy megállapodást írni a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg, vagy a munkaszerződéses ajánlat részévé tenni az ezzel kapcsolatos garanciális rendelkezéseket.6. A törvény egyértelműen úgy rendelkezik - mivel másként nem is lehetne levezetni a munkajogi szabályokból -, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszűnik, helyette Mt. szerinti munkaviszony jön létre, és a ki nem adott szabadságot a megszűnéssel összefüggésben meg kell váltani.Tehát nem kell a szabadságot feltétlen kiadni, ha marad időarányos, ki nem vett szabadság, azt meg kell váltani, ki kell fizetni.7. A 2020. november 1-jéig időarányosan járó, de ki nem adott szabadságot kell megváltani. Az új jogviszonyban, november 1. után az Mt. szerint kell kiszámolni, illetve kiadni a járó szabadságnapok számát.8. A kapcsolódó jogszabályok várhatóan módosításra kerülnek. Ugyanakkor megítélésünk szerint, amíg ez nem történik meg, a munkáltató akkor jár el helyesen, ha alkalmazza a korábbi jogszabály szerinti képesítési követelményeket.9. A jubileumi jutalom alapja a munkaszerződés szerinti alapbér lesz, hacsak nem születik ezzel ellentétes jogszabályi rendelkezés. Az Mt. szerint a bér alapvetően egységes, nincsenek meg azok a külön illetményelemek, amelyek a Kjt.-ben. A törvény úgy rendelkezik az átalakulással összefüggésben, hogy a munkáltató 2020. augusztus 15-éig írásban közli a közalkalmazottal a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Az ajánlatot úgy kell megtenni, hogy az abban szereplő munkabér összege nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5264
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Jubileumi jutalom

Kérdés: Egy közalkalmazott az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik: 1980-1987-ig az Észak-magyarországi Vegyiműveknél dolgozott, áthelyezéssel került az önkormányzathoz. 1987-től az önkormányzat alkalmazottja orvosi asszisztensként. Jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából beszámít-e az az időszak, amikor az Észak-magyarországi Vegyiműveknél dolgozott 1992. július 1-je előtt?
Részlet a válaszból: […]mindaddig, amíg az áthelyezéssel a jogviszony meg nem szűnik, kivétel, ha ott is áthelyezés történik, és az áthelyezések szakadatlan láncolata fennáll. Tehát a Vegyiműveknél eltöltött idő ilyenformán beszámít a jubileumi jutalomra jogosító időbe. Más kérdés, hogy vajon
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5220

9. találat: Határozott idejű munkaviszony felmondása

Kérdés: Határozott idejű munkaviszony felmondható-e a COVID-19 járvánnyal összefüggésben? Mit kell ilyenkor kifizetnie a munkáltatónak?
Részlet a válaszból: […]munkaviszony esetén a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő elháríthatatlan külső okra hivatkozhat a munkáltató mint megszüntetési okra. Ebben az esetben az Mt. szabályai szerinti felmondási idő jár a
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5191

10. találat: Munkaidőkeret alkalmazása

Kérdés: Alkalmazható-e a 24 havi munkaidőkeret közalkalmazottak esetében a járványhelyzetre tekintettel? Meddig teheti meg a munkáltató, hogy elrendeli ezt a munkaidőkeretet, és hogyan kell azt a közalkalmazottakkal közölni? Szükséges-e ehhez a közalkalmazott hozzájárulása, illetve mi a helyzet akkor, ha azt valaki mégsem akarja elfogadni?
Részlet a válaszból: […]jogviszony tekintetében, azonban az Mt. 94. §-a ezek között nem szerepel.A kormányrendelet szintén nem tartalmaz olyan szabályt, miszerint ezt ne lehetne alkalmazni a közalkalmazottakra. Tehát ezen szabályt közalkalmazottaknál is alkalmazni lehet.A keretet a kormányrendelet hatálya alatt, vagyis a járvány miatti veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt lehet elrendelni. A kormányrendelet azt is tartalmazza, hogy az ezen időszak alatt elrendelt munkaidőkeret szerinti foglalkoztatást a veszélyhelyzet későbbi megszűnése nem érinti.A napi, heti maximális munkaidő, a napi és a heti pihenőidő, pihenőnap szabályaitól ugyanakkor továbbra sem lehet eltérni.A munkavállaló hozzájárulásával akár már eddig is elrendelhető lett volna hosszabb munkaidőkeret, eltérve az Mt. szabályaitól a 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet szabálya alapján, miszerint a felek megállapodással az Mt. szabályaitól eltérhetnek. Jelen új rendelkezés az egyoldalú elrendelés lehetőségét biztosítja a munkáltató számára. Ugyanakkor ez a jog jelenleg sem korlátlan, mivel véleményünk szerint az Mt. alapelveit továbbra is figyelembe kell venni, másrészt továbbra is tekintettel kell lenni az egyes munkavállalói csoportokat (pl. várandós nők) védő szabályokra. A munkáltató a teljesítés egyoldalú meghatározása során köteles figyelembe venni a méltányos mérlegelés elvét, azaz a munkavállalóra nézve a hosszabb tartamú munkaidőkeret elrendelése nem jelenthet aránytalan hátrányt.Ha[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5187
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést