Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2010. május 18-án (130. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2649

[…] számára, nem kötelezően, nem haszonszerzés céljából látja el feladatát. Az alapító okiratban nem kell szerepeltetni, de az SZMSZ-ben igen. Az alapító okiratban a kiegészítő és vállalkozási tevékenység arányának meghatározására van szükség, annak felső határát a szervezet kiadásaiban százalékos formában szükséges meghatározni. Vállalkozási tevékenységnek minősül az a tevékenység, amely esetben a költségvetési szerv alaptevékenységétől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, kapacitásbővítés vagy önálló kapacitás kialakítására, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára, nem kötelezően végzi termelő-, szolgáltató-, értékesítőtevékenységét. Kapacitását, bevételét tekintve szigorúan el kell határolni a többi tevékenységtípustól, mind a szakfeladatonkénti tervezésben, mind a beszámolásban. A vállalkozási tevékenység végzésére szigorú jogszabályi előírások vonatkoznak, ezért ez a legkevésbé javasolt forma a költségvetési szervek számára. Amennyiben a vállalkozási tevékenység nem éri el a kiadás 5%-át, akkor kiegészítő tevékenységnek kell tekinteni az Ámr. 12. § (12) bekezdése alapján. Mindezek után vegyük sorra a lehetséges eseteket. Az iskolák és óvodák esetében az étkeztetési szakfeladatot a jogszabályi előírásoknak megfelelően kötelező feladatként látják el az intézmények, az alapfeladat alapító okiratban történő szerepeltetése kötelező. Az étkeztetés a törvényben meghatározott, kiemelt feladatként kerül meghatározásra, az óvodások és iskolai tanulók étkeztetését az intézményeknek biztosítaniuk kell. Más ágazatban lévő intézmények esetén, tehát kórház, bölcsőde, bentlakásos étkeztetés, szociális vagy fekvőbeteg-ellátás, speciális diétás ellátás esetében szakágazati törvények speciális előírásai az Ámr. 12. § (9) bekezdése alapján az alaptevékenység szakmai tartalmának minősülnek. Abban az esetben viszont, ha nincsenek ilyen speciális előírások, akkor ennek hiányában az alaptevékenység fizikai támogató tevékenységének minősül. A dolgozói étkeztetés kötelező feladatként történő ellátása alaptevékenység lesz, nem kötelező feladat esetén, a fent meghatározott definíciók, ismérvek alapján kisegítő vagy kiegészítő tevékenység lehet. Óvodai konyha harmadik személy részére történő étkeztetése esetén a tevékenység meghatározásának szempontja, hogy az óvodának jogszabályban előírt, kötelező alapfeladata a gyermekétkeztetés, mivel alapfeladathoz kapcsolódik a harmadik személy étkeztetése, ezért kiegészítő tevékenységnek minősül. A közoktatási intézmény alkalmazottainak étkeztetése kiegészítő tevékenység lesz. Más, egyéb költségvetési szerv alkalmazottainak étkeztetése szintén kiegészítő tevékenységnek minősül. Ugyanúgy, kiegészítő tevékenységnek kell tekinteni a fent leírt ismérvek alapján azt az esetet, amikor az önkormányzat részére szociális étkeztetést házhoz szállítanak. Természetes, harmadik személy részére és jogi személy részére nyújtott vendégebéd nyújtása is kiegészítő tevékenységek lesznek, mivel másnak végzik ezt a tevékenységet. Ha az iskola étkeztetését a településen […]