Munkaidőszabályok a közoktatásban III.
Kérdés
A pedagógusnak az iskolában az őszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok. Ha nem rendel el a munkáltató munkavégzést (képzést, ügyeletet, dokumentum ki- vagy átdolgozást stb.), akkor megkaphatja-e szabadidőként a pedagógus a tanítási napokon elrendelt túlmunkáért/munkaidőkereten felüli munkavégzésért ellentételezésként? Pedagógusok esetében a túlmunkáért szabadidőt adhat-e a munkáltató? Ha a pedagógus a teljes munkaidőn felül a tanítási órákon kívüli egyéb munkaköri feladatokat lát el, az így keletkezett túlmunkáért adható-e szabadidő?
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2012. május 22-én (164. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3176
[…] rendkívüli munkavégzésének ellentételezésével kapcsolatos szabályokat a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 16. §-a tartalmazza. A Munka Törvénykönyve 147. §-ának (2) bekezdése alapján pótlék helyett szabadidő akkor járhat, ha azt közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály (törvény, törvényi felhatalmazás alapján egyéb jogszabály, kollektív szerződés) vagy a felek megállapodása előírja. A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet hivatkozott paragrafusában foglaltak a heti pihenőnapon végzett rendkívüli munka kapcsán szólnak ellentételezésként pihenőnap kiadásáról (óradíj mellett). Önmagában a tanítás nélküli munkanap nem zárja ki, hogy erre a napra írjanak ki rendkívüli munka ellentételezéseként pihenőnapot. Ugyanakkor, ha a munkáltató erre a napra mentesítette a munkavégzés alól a pedagógusokat, vagy engedélyezte részükre a munkahelyen kívül történő munkavégzést, méltánytalannak érezhetik a túlmunkát végző pedagógusok erre a napra a rendkívüli munkavégzést ellentételező pihenőidő elszámolását, és ez belső feszültségeket okozhat. Van egy másik eset is, amikor a kormányrendelet rendkívüli munka ellentételezéseként pihenőnap kiadására utal, mégpedig, ha a pedagógus a munkaidő-beosztásából […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*