Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

33 találat a megadott munkaidő tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Jelenléti ív vezetése

Kérdés: A köztisztviselők esetében milyen jogszabályi előírás van érvényben a jelenléti ív vezetésére vonatkozóan? Muszáj azt papíralapon vezetni, és naponta aláírni a munka kezdésekor és a befejezésekor? Vagy esetleg van lehetőség azt egy Word- vagy Excel-formátumban a számítógépen vezetni, a hónap végén kinyomtatni, és akkor a dolgozó és a munkahelyi vezető által aláíratni? Egy esetleges munkaügyi hatóság által végzett ellenőrzéskor mik az erre vonatkozó elvárások?
Részlet a válaszból: […]nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.Kivételt jelent ez alól, ha a munkaidő-beosztást írásban közlik, előzetesen, majd a hónap végén, pl. annak kinyomtatásával leigazoltatják a munkavállalóval. Azonban ekkor is naprakészen kell vezetni azt, ha a közölt beosztásban változás történik.Tehát akár számítógépen, pl. Word- vagy Excel--dokumentumban is vezethető a nyilvántartás, ha a jelenlétet mindennap rögzíti a munkavállaló vagy a munkáltató, azaz[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5386
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Csökkentett munkabér a járvány idején

Kérdés: Megállapítható-e a munkavállaló részére a veszélyhelyzettel összefüggésben csökkentett bér, csökkentett munkaidő, illetve fizetés nélküli szabadság?
Részlet a válaszból: […]Mt. szabályaitól megállapodással való eltérés lehetőségét, az sem kizárt, hogy a felek csökkentett munkabérben, juttatásokban állapodjanak meg, illetve munkaszerződés- (kinevezés-) módosítással részmunkaidő kikötése is lehetséges, akár átmeneti, határozott időre is.Ugyanakkor fizetés nélküli szabadságot a munkáltató nem rendelhet el, azt csak a munkavállaló igényelhet, illetve természetesen a veszélyhelyzetre tekintettel a felek megegyezhetnek ebben is. Fontos, hogy - a jelenlegi szabályok szerint - a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló biztosítási jogviszonya szünetel. A pénzügyminiszter úr előzetes bejelentése szerint a kormány[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5189

3. találat: Szabadság egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Közalkalmazott munkavállalóink 24/48 órás beosztással dolgoznak. Előző évről jelentős mértékű szabadságuk maradt bent, mivel ők nincsenek a hét minden napjára beosztva. Hogyan kell helyesen eljárni?
Részlet a válaszból: […]szabadságot kiírni, amely napokra be vannak osztva dolgozni, hanem annak érdekében, hogy hasonlóan érvényesüljön náluk a szabadság kiadása, mint a hét minden munkanapján dolgozók esetében, a köztes, ún. szabadnapokra is.Tehát a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a heti pihenőnapokat, ami átlagban heti 2 napot jelent (és az esetleges munkaszüneti napot). A gyakorlatban meg kell nézni, hogy az érintett mikor dolgozik utoljára, és mikor fog dolgozni a következő alkalommal, és a kettő közötti időben minden olyan napra szabadságot kell számolni, amikor nem a pihenőnapját tölti. Ehhez természetesen elengedhetetlen, hogy a munkavállalónak legyen előre beosztása, amelyből nemcsak az derül ki, hogy mely napokra van beosztva, hanem az is, hogy mely napjai a pihenőnapok, és mely napjai az ún. kiegyenlítő szabadnapok (ami nem pihenőnap, mégsem kell dolgoznia, mert a munkaidőt más napokon dolgozza le egyenlőtlen munkaidő-beosztás alapján).Egy példán bemutatva: A munkavállaló pénteken 8-20 óráig dolgozik, utána viszont szabadságon kíván lenni a következő hét vasárnapig, tehát következőleg először hétfőn dolgozik. A köztes időben szombat, vasárnapi napokon pihenőnapja van, hét közben pedig beosztása alapján kedden és szerdán dolgozna (12-12 órát). Ekkor a hétfői, csütörtöki és pénteki nap kiegyenlítő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5147
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén szabadság nyilvántartásának és kiadásának módjai

Kérdés: Teljes munkaidős közalkalmazott orvos a heti munkaidejét 4 nap alatt dolgozza le: hétfő 10 óra, kedd 8 óra, szerda 9 óra, csütörtök 10 óra. Mennyi szabadság illeti meg napban és órában? Szabadsága napján mennyi óra távollétet rögzítsünk neki?
Részlet a válaszból: […]nézni, hogy a munkavállaló mely napon dolgozik utoljára a szabadsággal érintett nap, napok előtt, és mikor dolgozik ismét. A kettő közötti időszakban - a munkaidő-beosztás alapján - meg kell nézni, hogy mely napok minősülnek heti pihenőnapnak, illetve volt-e munkaszüneti nap. Ezeket kivéve az összes többi napra szabadságot kell kiírni. Tehát adott esetben a pénteki napra is, akkor is, ha aznapra egyébként nem volt beosztva a közalkalmazott munkavégzésre.Ekkor minden szabadságnapot a munkavállaló munkaszerződés (kinevezés) szerinti napi munkaidejével (teljes munkaidő esetén 8 óra) kell elszámolni, függetlenül attól, hogy a távol töltött napra hány órára volt beosztva a munkavállaló.A másik lehetőség a szabadság órákban történő nyilvántartása és elszámolása. Ekkor a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5049
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Heti munkaidő maximumának számítása

Kérdés: Egyhavi munkaidőkeretet alkalmazunk, és időszakonként rendkívüli munkát is el kell rendelnünk, akár szombati napokra is. Az Mt. szerint heti 48 óránál nem lehet többet dolgozni. Ha az adott hónapban a munkaidőkereten belül 5 szombat van, behívhatjuk-e a munkavállalót mind az 5 szombaton? Hogyan kell számolni a heti 48 órás maximumot?
Részlet a válaszból: […]rendkívüli munkaidő tartamát is. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a negyvennyolc órás korlátot a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni.Például egyhavi munkaidőkeret mellett az adott hónapban 31 naptári nap és 21 munkanap van. Elrendelnek a kereten belül 5 szombatra napi 8 óra, azaz összesen 40 óra rendkívüli munkavégzést. A kettő összege 40 + 168 óra = 208 óra.A munkaidőkeretben
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5004
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Hivatali rendben dolgozók munkaidőkerete

Kérdés: Intézményünk strandot üzemeltet. A fizikai dolgozókat több műszakos munkarendben foglalkoztatjuk. Mivel az eltérő munkarendesek vannak többségben, minden dolgozót munkaidőkeretesnek számfejtettünk. A központi irányítás és a gazdasági csoport munkatársai hivatali munkarendben, azaz hétfőtől csütörtökig 7:30-tól 16 óráig, pénteken 7:30-tól 13:30-ig dolgoznak. Kezelhetjük-e őket is munkaidőkeretesnek?
Részlet a válaszból: […]eltérő munkarendesek vannak többségben, nem indokolja azt, hogy a hivatali munkarendben foglalkoztatottakat is munkaidőkeretesnek kell venni. Minden dolgozóra a saját munkaszerződésének megfelelő bérelszámolási rendszert kell alkalmazni.Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kérdésben közölt munkaidő időtartama arra utal, hogy a 20 perces ebéd-idővel nem hosszabbították meg
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4983

7. találat: Munkaközi szünet, jelenléti ív

Kérdés: Intézményünkben a munkaidő 8-16 óráig tart. A jelenléti íven is ezt szerepeltetjük. A dolgozók 20 perc ebédidőt vehetnek igénybe. A belső ellenőr szerint a munkaidőt meg kell növelni a 20 perc ebédidővel, tehát 16:20-ig kellene írni a jelenléti íven a munkaidőt, és a jelenléti íven szerepeltetni kell a munkaközi szünet kezdetét és végét. Igaz ez?
Részlet a válaszból: […]így a Kjt. hatálya alá tartozó alkalmazottaknál a munkaközi szünet idejét a munkaidő szempontjából mindenképpen figyelmen kívül kell hagyni.A napi munkavégzést megszakító pihenőidő biztosítása kötelező, ha a napi munkaidő eléri a 6 órát. Az Mt. 103. §-ának (5)-(6) bekezdései szerint a munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni, ettől a munkáltató jogosult egyoldalúan eltérni, és a munkaközi szünetet akár több részletben kiadhatja, azonban a legalább három és legfeljebb hat óra munkavégzést követően biztosított részletnek ebben az esetben is legalább 20 perc tartamúnak kell lennie.Az Mt. 134. §-a (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy a munkáltató nyilvántartja a rendes és rendkívüli munkaidő tartamát, vagyis a nyilvántartás vezetésének kötelezettsége egyértelműen munkáltatói oldalon jelentkezik. Az Mt. 134. §-ának (2) bekezdése előírja, hogy a nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő kezdő és befejező időpontjának is.A munkaidő kezdetét és végét rögzítő munkaidő-nyilvántartásból megállapíthatónak kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4982
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Hosszabb munkaközi szünet kikötésének lehetősége

Kérdés: Költségvetési szervnél dolgozó közalkalmazottak esetében a tájékoztatóban szerepel, hogy 6 órát meghaladó munkavégzés esetén 60 perc munkaközi szünet jár, amit a munkaidőn túl kell kivenni. Ugyanakkor a jelenlétin nem vezetik a munkaközi szünet kivételét. Jogszerű-e ez így?
Részlet a válaszból: […]tájékoztatóban nem lehet egyoldalúan kikötni 60 perces munkaközi szünetet. A munkaközi szünet főszabályként nem része a munkaidőnek, ettől jogszabály vagy kollektív szerződés térhet el, ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel a munkavállaló javára. A munkaközi szünetet tehát főszabályként a munkaidőn kívül, a munkavégzés megszakításával kell kiadni, méghozzá
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4966
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Hivatali munkarendben dolgozó közalkalmazottak munkaidejének kezelése

Kérdés: A hivatali munkaidősök hétfőtől csütörtökig egyforma, pénteken pedig rövidített beosztással dolgoznak (átlagban kijön a heti 40 óra). Őket eddig munkaidőkeretesként kezeltük, havi kerettel. Amikor több óra jött ki a teljesítendőnél, akkor túlórát számfejtettünk. Helyes-e ez az eljárás, illetve kell-e munkaidőkeretet alkalmazni?
Részlet a válaszból: […]2019 előtti, mind a 2019. január 1-jétől hatályos szöveg alapján), bár a gyakorlatban az ilyen típusú hivatali munkarendeknél jellemzően nem alkalmaznak munkaidőkeretet. Munkaidőkeret alkalmazása esetén azonban valóban előállhat olyan helyzet, hogy tört héttel kezdődő vagy
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4965
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Munkaidő és felelősség kérdése a céges rendezvények kapcsán

Kérdés: Munkaidőnek minősül-e a céges csapatépítőn való részvétel ideje, illetve felelős-e a munkáltató az ilyenkor bekövetkezett baleset miatt?
Részlet a válaszból: […]minősül. További következmény, hogy főszabályként a munkáltató munkajogi kártérítési felelőssége is fennáll, tekintettel arra, hogy a kárt ebben az esetben a munkaviszonnyal összefüggésben felmerültnek kell tekinteni. Ez alól szűk körben tudja kimenteni magát a munkáltató.Ha a csapatépítő rendezvényen történő részvétel nem kötelező (erről a rendezvény meghirdetésekor kifejezetten rendelkezni kell), és valódi választása van a munkavállalónak, hogy részt vesz-e, továbbá, ha nem munkaidőben szervezik az eseményt, akkor a rendezvényen eltöltött idő nem munkaidő, és munkabér-fizetési kötelezettség nem merül fel.Ugyanakkor a munkáltató felelőssége csak az eset összes körülménye alapján ítélhető meg. A hatályos Munka Törvénykönyve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4752
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 33 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést