Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2012. december 11-én (173. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3327

[…] véderdők, a műemlék ingatlanok, védetté nyilvánított kulturális javak, valamint történeti (régészeti) emlékek tekintetében viszont az illetékes miniszter, a védművek és védelmi létesítmények esetében az illetékes szerv hozzájárulása szükséges a vagyonkezelői jog létesítéséhez. Állami tulajdonban álló lakásokat is adhat a helyi önkormányzat vagyonkezelésbe, ha az államháztartási körbe tartozó szervezet, illetve jogszabályban elő­írt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet 100%-os önkormányzati gazdasági társaság tulajdonát képezi. Forgalomképtelen törzsvagyont is lehet 2012-től kezdődően vagyonkezelésbe adni, már nincs korlát. Ez új, eltérő szabályozás a régi Ötv. hatályon kívül helyezett 80/A-80/B. §-ban leírtaktól.A nemzeti vagyontörvény 2. melléklete szerint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon a törvény erejénél fogva elidegenítési és terhelési tilalom alatt áll. A kiemelt jelentőségű vagyonon osztott tulajdon nem létesíthető, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével.A vagyonkezelői jog biztosítja, hogy az önkormányzati vagyon továbbra is az önkormányzat tulajdonában maradjon, az önkormányzat könyveiben továbbra is szerepel, a vagyonkezelésbe adott eszközök állománya a 11-13. főkönyvi számlaosztályból a 16. számlaosztályba kerül átvezetésre. A vagyonkezelői jog átadása jellemzően a közfeladat-ellátás biztosítása érdekében történik, a vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett eszközöket, vagyont birtokolja, használja. Tehát az önkormányzat könyveiből nem kerül kivezetésre, hanem a vagyonkezelésbe adandó eszközök állományának átvezetése történik a 16. számlaosztályba.A képviselő-testületnek rendeletében kell meghatároznia a vagyonkezelői jog ellenértékét, az ingyenes átengedés, a vagyonkezelői jog gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének részletes szabályait.A vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt érték­csökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni, és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. Ha a vagyonkezelő olyan közfeladatot lát el, amely után bevételének több mint fele az államháztartás valamely alrendszeréből származik, a helyi önkormányzat a vagyonkezelési szerződésben részletezett feltételekkel a bevételekben meg nem térülő elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összeg erejéig elengedheti a vagyonkezelőnek a helyi önkormányzattal szemben fennálló, a kezelt vagyonnal összefüggő hosszú lejáratú kötelezettségét. Ez esetben a vagyonkezelő kötelezettsége a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegéig áll fenn.A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő – az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására.Ha az önkormányzat üzemeltetésre adja át az eszközeit, vagyonát, akkor az önkormányzatnak és az üzemeltetőnek üzemeltetési szerződést kell kötnie egymással. Ekkor az üzemeltetésre átadott eszközök az önkormányzat tulajdonában maradnak, és értékcsökkenést is csak az önkormányzat számol el az üzemeltetésre átadott eszközök után.Az önkormányzat az eszközeit adhatja használatba, amikor az önkormányzat a használatba adott eszközökről analitikus nyilvántartást […]