Építési telek értékesítése
Kérdés
Önkormányzatunk 2010-ben adásvételi szerződést kötött az XY Zrt.-vel. Az adásvétel tárgya egy korábban ipari ingatlanként funkcionáló, 33 000 m2 összterületű, az ingatlan-nyilvántartásba telephelyként megnevezett telek volt. A felek szándéka egy olyan teljesen "üres" építési telek értékesítésére irányult, melyet az XY Zrt. a későbbiekben beépítésre szánt. Az adásvételi szerződésben önkormányzatunk vállalta, hogy a telken álló minden épület, építmény bontásáról gondoskodik a teljesítés időpontjáig, mely szerződéses kötelezettségéről önkormányzatunk jogerős bontási engedély birtokában intézkedett is, és a bontási munkálatok lefolytatására az ingatlanértékesítés időpontjáig sor is került. Az ingatlanértékesítés időpontjában a telken már csak egy áramszolgáltató berendezéseket tartalmazó transzformátorállomás, illetve egy – már korábban lebontott épület sarokrészében elhelyezkedő, a villamos berendezés működéséhez szükséges – kapcsolóház maradt (ezek lebontása szintén meg fog történni), melyek területaránya összességében a teljes telek összterületéhez képest a 0,8%-ot sem érik el. Az eset körülményeihez tartozik még, hogy a helyi építési szabályzat beépítettségi minimum-határértéket nem tartalmaz, csak maximális beépítettségi határértéket. A fenti tényállás alapján kérdésünk, hogy helyesen jártunk-e el, amikor az adott esetben az Áfa-tv. építési telek értékesítésére vonatkozó rendelkezéseit alkalmaztuk?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2013. július 9-én (182. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3469
[…] illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető telek.Arra vonatkozóan, hogy mi minősül beépített ingatlannak, az Áfa-tv. 2010-ben hatályos szövege nem tartalmazott definíciót.Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2010-ben hatályos 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a városok és községek igazgatási területét építési szempontból beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) területbe – amelyen belüli építési övezetekben az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10%, illetőleg beépítésre nem szánt területbe, amelyen belüli övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5% – kell sorolni.A kormányrendelet 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a beépítettség mértékét az adott településen a kormányrendeletben foglaltak szerinti településrendezési terv (településszerkezeti és szabályozási terv), illetőleg a helyi építési szabályzat határozza meg.A közölt információk alapján a kérdéses esetben az értékesítés tárgyát egy, az ingatlan-nyilvántartásban telephelyként megnevezett telek képezte. Ugyanakkor arra vonatkozóan, hogy az ingatlan az értékesítés időpontjában megfelelt-e az építési telek fent hivatkozott törvényi definíciójának, a közölt információk alapján nem dönthető el egyértelműen. Ezt a tulajdoni lap, illetve az adott település településrendezési terve alapján lehet eldönteni. Ebből a szempontból az ingatlan-nyilvántartásban használt elnevezés nem releváns.A beépítettség tekintetében, mivel a tényállás szerint az ingatlan fekvése szerinti helyi építési szabályzat beépítettségi minimum-határértéket nem tartalmazott, ezért ebben a vonatkozásban a kormányrendelet rendelkezései tekinthetők irányadónak. A rendelkezésünkre álló információk alapján a szóban forgó ingatlan beépítettsége, az önkormányzat által megvalósított […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2013. július 9-én (182. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3469
[…] illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető telek.Arra vonatkozóan, hogy mi minősül beépített ingatlannak, az Áfa-tv. 2010-ben hatályos szövege nem tartalmazott definíciót.Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2010-ben hatályos 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a városok és községek igazgatási területét építési szempontból beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) területbe – amelyen belüli építési övezetekben az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10%, illetőleg beépítésre nem szánt területbe, amelyen belüli övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5% – kell sorolni.A kormányrendelet 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a beépítettség mértékét az adott településen a kormányrendeletben foglaltak szerinti településrendezési terv (településszerkezeti és szabályozási terv), illetőleg a helyi építési szabályzat határozza meg.A közölt információk alapján a kérdéses esetben az értékesítés tárgyát egy, az ingatlan-nyilvántartásban telephelyként megnevezett telek képezte. Ugyanakkor arra vonatkozóan, hogy az ingatlan az értékesítés időpontjában megfelelt-e az építési telek fent hivatkozott törvényi definíciójának, a közölt információk alapján nem dönthető el egyértelműen. Ezt a tulajdoni lap, illetve az adott település településrendezési terve alapján lehet eldönteni. Ebből a szempontból az ingatlan-nyilvántartásban használt elnevezés nem releváns.A beépítettség tekintetében, mivel a tényállás szerint az ingatlan fekvése szerinti helyi építési szabályzat beépítettségi minimum-határértéket nem tartalmazott, ezért ebben a vonatkozásban a kormányrendelet rendelkezései tekinthetők irányadónak. A rendelkezésünkre álló információk alapján a szóban forgó ingatlan beépítettsége, az önkormányzat által megvalósított […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
