Ideiglenes használatbavételi engedély, fennmaradási engedély
Kérdés
Önkormányzatok esetében gyakran előfordul, hogy különböző ingatlanokat értékesítenek. Tudomásunk szerint az, hogy egy beépített ingatlan áfamentesen vagy áfakötelesen értékesíthető-e, attól függ, hogy az ingatlan használatbavétele kapcsán kiadott hatósági engedély jogerőre emelkedése óta 2 év eltelt-e vagy sem. Ezzel kapcsolatosan merült fel kérdésként, hogy mely hatósági engedélyek tekinthetők a 2 év szempontjából relevánsnak. Ilyennek tekinthető-e az ideiglenes használatbavételi engedély, illetve a fennmaradási engedély? Hogyan változott a szabályozás e tekintetben 2012 óta?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2013. augusztus 27-én (184. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3510
[…] eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2012. december 31-ig hatályos 35. §-ának (5) bekezdése az ideiglenes használatbavételi engedéllyel kapcsolatosan az alábbiakat állapította meg. "Ha az építési engedélyben az építkezés szakaszolására – a (4) bekezdésben foglaltak szerint – nem került sor, a megépített, de még befejezetlen építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagában, önállóan is alkalmas építményrészére (önálló rendeltetési egységére) az építkezés építési engedélynek megfelelő teljes befejezéséig csak ideiglenes használatbavételi engedély adható, amennyiben az egyes építményrészek használata a kivitelezési munkálatokat nem zavarja. Ebben az esetben az építési engedély szerinti teljes építményre a használatbavételi engedélyt végleges jelleggel csak a kivitelezés teljes befejezése után lehet megadni."A 2012. december 31-ig hatályos szabályozás alapján tehát egy építmény akkor volt befejezettnek tekinthető, amikor annak kivitelezése teljesen megvalósult, arról a végleges használatbavételi engedély kiadásra került, és jogerőre emelkedett. Eddig az időpontig az ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkező építmény/építményrész az általános forgalmi adó szempontjából beépítés alatt álló ingatlannak minősült, így annak értékesítése az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének ja) pontja alapján kötelezően adóköteles volt.A korábbi szabályozás alapján tehát a 2 év számítása szempontjából az ideiglenes használatbavételi engedély időpontja nem, csak a végleges használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének időpontja volt figyelembe vehető.A 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet hatályon kívül helyező, jelenleg hatályos, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: kormányrendelet) használatbavételi engedélyhez kötött (szakhatóság bevonását igénylő eljárás vagy műemlék esetén), illetve tudomásulvétellel engedélyezhető használatbavétel között (minden egyéb eset) tesz különbséget. A kormányrendelet 54. §-ának (1) bekezdése szerint "az építtető kérelmére az építésügyi hatóság tudomásulvételi eljárásával vehető használatba – a 39. § (1) bekezdése szerint használatbavételi engedélyhez kötött építmények kivételével – az építési engedélyhez kötött építmény, […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2013. augusztus 27-én (184. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3510
[…] eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2012. december 31-ig hatályos 35. §-ának (5) bekezdése az ideiglenes használatbavételi engedéllyel kapcsolatosan az alábbiakat állapította meg. "Ha az építési engedélyben az építkezés szakaszolására – a (4) bekezdésben foglaltak szerint – nem került sor, a megépített, de még befejezetlen építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagában, önállóan is alkalmas építményrészére (önálló rendeltetési egységére) az építkezés építési engedélynek megfelelő teljes befejezéséig csak ideiglenes használatbavételi engedély adható, amennyiben az egyes építményrészek használata a kivitelezési munkálatokat nem zavarja. Ebben az esetben az építési engedély szerinti teljes építményre a használatbavételi engedélyt végleges jelleggel csak a kivitelezés teljes befejezése után lehet megadni."A 2012. december 31-ig hatályos szabályozás alapján tehát egy építmény akkor volt befejezettnek tekinthető, amikor annak kivitelezése teljesen megvalósult, arról a végleges használatbavételi engedély kiadásra került, és jogerőre emelkedett. Eddig az időpontig az ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkező építmény/építményrész az általános forgalmi adó szempontjából beépítés alatt álló ingatlannak minősült, így annak értékesítése az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének ja) pontja alapján kötelezően adóköteles volt.A korábbi szabályozás alapján tehát a 2 év számítása szempontjából az ideiglenes használatbavételi engedély időpontja nem, csak a végleges használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének időpontja volt figyelembe vehető.A 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet hatályon kívül helyező, jelenleg hatályos, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: kormányrendelet) használatbavételi engedélyhez kötött (szakhatóság bevonását igénylő eljárás vagy műemlék esetén), illetve tudomásulvétellel engedélyezhető használatbavétel között (minden egyéb eset) tesz különbséget. A kormányrendelet 54. §-ának (1) bekezdése szerint "az építtető kérelmére az építésügyi hatóság tudomásulvételi eljárásával vehető használatba – a 39. § (1) bekezdése szerint használatbavételi engedélyhez kötött építmények kivételével – az építési engedélyhez kötött építmény, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
