Hivatali autó vezetésével össze- függésben kiszabott közigazgatási bírság
Kérdés
Költségvetési szerv munkatársának gyorshajtása miatt közigazgatási bírságot róttak ki a költségvetési szervre mint a gépjármű üzemben tartójára. A költségvetési szerv számlát helyettesítő (adómentes) okmányt állított ki az érintett kormánytisztviselőnek. Helyes-e a számlát helyettesítő okmány kibocsátásának alkalmazása? Amennyiben nem, akkor a kormánytisztviselővel szembeni követelés előírása milyen dokumentum alapján történhet? Kormánytisztviselő kérésére – az erre vonatkozó károkozás és vétkességet elismerő nyilatkozat megtételén túli, hozzájáruló nyilatkozattal – történhet-e a követelésérvényesítés az illetményből való levonás útján? Hogyan könyveljük és milyen bizonylat alapján a dolgozó miatt a munkáltatóra kirótt közigazgatási bírság áthárítását a vétkes dolgozóra?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2015. szeptember 1-jén (216. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4020
[…] adott esetben tájékoztatnia kell a hatóságot, megküldve részére a hivatkozott dokumentumot.Amennyiben azonban a hivatali autó vezetésével összefüggésben kiszabott közigazgatási bírság a költségvetési szerv mint üzemben tartó terhére kerül kiszabásra, azt a költségvetési szervnek kell megfizetnie. Ekkor a közigazgatási bírság kártérítés formájában követelhető a munkavállalótól (kormánytisztviselőtől). Tekintettel arra, hogy munkavállalói kártérítésként kell érvényesíteni a követelést, arról nem kell kiállítani sem számlát, sem számlát helyettesítő okmányt (nem valósul meg az Áfa-tv. szerinti szolgáltatásnyújtás).A Kttv. 160. §-a alapján a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonyából eredő kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A feltételek fennállását, a kárt, annak mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a kormánytisztviselő négyhavi illetményének összegét, azonban szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni. A kormánytisztviselő, tekintettel arra, hogy a hivatali autó vezetése közben nem tartotta be a KRESZ előírásait, nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, és megszegte a közszolgálati jogviszonyból fakadó kötelezettségét. A kártérítés mértékét illetően azt kell eldönteni, hogy a károkozás szándékos vagy gondatlan volt, illetve súlyos gondatlanságnak tekinthető-e. A bírói gyakorlat a közlekedési szabályszegéseket általában nem tekinti szándékosnak, mivel a munkavállaló szándéka jellemzően nem terjed ki a kár (jelen esetben a közigazgatási bírság kiszabásának) bekövetkezésére. Ugyanakkor véleményünk szerint gyorshajtás esetében a súlyos gondatlanság megállapítható, így a kormánytisztviselő a teljes kár megtérítésére kötelezhető.A kártérítési felelősség megállapításáról hivatalos munkáltatói dokumentumnak kell készülni (kártérítési "határozat"), melynek tartalmaznia kell minden, a Kttv. 160. §-a alapján releváns tényt, körülményt, megállapítást.A Kttv. alapján az illetményből való levonásnak jogszabály, vagy – a levonásmentes illetményrészig – végrehajtható határozat, vagy a kormánytisztviselő írásbeli hozzájárulása alapján van helye. A munkáltató a kormányzati szolgálati jogviszonyból származó igényét bíróság előtt vagy fizetési felszólítással is érvényesítheti. A fizetési […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2015. szeptember 1-jén (216. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4020
[…] adott esetben tájékoztatnia kell a hatóságot, megküldve részére a hivatkozott dokumentumot.Amennyiben azonban a hivatali autó vezetésével összefüggésben kiszabott közigazgatási bírság a költségvetési szerv mint üzemben tartó terhére kerül kiszabásra, azt a költségvetési szervnek kell megfizetnie. Ekkor a közigazgatási bírság kártérítés formájában követelhető a munkavállalótól (kormánytisztviselőtől). Tekintettel arra, hogy munkavállalói kártérítésként kell érvényesíteni a követelést, arról nem kell kiállítani sem számlát, sem számlát helyettesítő okmányt (nem valósul meg az Áfa-tv. szerinti szolgáltatásnyújtás).A Kttv. 160. §-a alapján a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonyából eredő kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A feltételek fennállását, a kárt, annak mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a kormánytisztviselő négyhavi illetményének összegét, azonban szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni. A kormánytisztviselő, tekintettel arra, hogy a hivatali autó vezetése közben nem tartotta be a KRESZ előírásait, nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, és megszegte a közszolgálati jogviszonyból fakadó kötelezettségét. A kártérítés mértékét illetően azt kell eldönteni, hogy a károkozás szándékos vagy gondatlan volt, illetve súlyos gondatlanságnak tekinthető-e. A bírói gyakorlat a közlekedési szabályszegéseket általában nem tekinti szándékosnak, mivel a munkavállaló szándéka jellemzően nem terjed ki a kár (jelen esetben a közigazgatási bírság kiszabásának) bekövetkezésére. Ugyanakkor véleményünk szerint gyorshajtás esetében a súlyos gondatlanság megállapítható, így a kormánytisztviselő a teljes kár megtérítésére kötelezhető.A kártérítési felelősség megállapításáról hivatalos munkáltatói dokumentumnak kell készülni (kártérítési "határozat"), melynek tartalmaznia kell minden, a Kttv. 160. §-a alapján releváns tényt, körülményt, megállapítást.A Kttv. alapján az illetményből való levonásnak jogszabály, vagy – a levonásmentes illetményrészig – végrehajtható határozat, vagy a kormánytisztviselő írásbeli hozzájárulása alapján van helye. A munkáltató a kormányzati szolgálati jogviszonyból származó igényét bíróság előtt vagy fizetési felszólítással is érvényesítheti. A fizetési […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
