Ingatlanberuházással és -hasznosítással kapcsolatos áfa
Kérdés
Ügyfelünk egy kézilabda-egyesület (a továbbiakban: egyesület), amely kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet folytat. Kizárólag gyerek és serdülő korosztályok edzésével és versenyeztetésével foglalkozik. Az egyesület a látványcsapatsport-támogatás pályázaton elnyert összeg felhasználása segítségével új sportcsarnokot építtet. A csarnok megvalósítása részint az említett támogatásból, részint önkormányzati kölcsönből, valamint saját erő bevonásával valósul meg. A kivitelezőtől kapott számlákat az egyesület az Áfa-tv. 142. §-a alapján a fordított adózás módszerével vallja be. Az elkészült csarnokot az egyesület üzemeltetés céljából bérbe adja az önkormányzat ingatlanüzemeltető vállalkozásának (üzemeltető), mivel az egyesületnek sem szakértelme, sem erőforrása nincs az ilyen jellegű tevékenységre. A bérbeadás áfa felszámításával történne, tekintve hogy az egyesület az ingatlanértékesítésre és -bérbeadásra adókötelezettséget fog választani. Az egyesület a csarnokot a teljes üzemeltetési idő kis részében kívánja használni, ezért erre az időre visszabérli az üzemeltetőtől. A maradék időben az üzemeltető hasznosíthatja az ingatlant, de az ő kötelessége gondoskodni a hasznosíthatóság alapvető feltételeiről (pl. fűtés, világítás, takarítás, őrzés stb.). A fent vázolt tényállással kapcsolatban a következő kérdéseink merültek fel:
1. Helyesen jár-e el az egyesület, amikor a kivitelezőtől kapott számlákról benyújtandó adóbevallásban az általa felszámított adó mellett ugyanazt az összeget levonásba is helyezi, mivel az ingatlan-bérbeadásra és -értékesítésre adókötelezettséget választott, és így az üzemeltetésre bérbeadás áfa felszámításával valósul meg?
2. Helyesen jár-e el az egyesület, ha az alaptevékenységére tekintettel a visszabérlés áfatartalmát nem helyezi levonásba, ellenben a teljes üzemeltetésre bérbeadás áfatartalmát bevallja és meg is fizeti?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2015. szeptember 1-jén (216. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4023
[…] kimondja, hogy az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeinek sérelme nélkül, az (1) bekezdés szerinti adólevonási jog legkorábban a vállalkozásán belül végzett saját beruházás eredményeként előállított tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételekor keletkezik.Abban az esetben, ha az előállított tárgyi eszköz tekintetében az adóalanyt részben vagy egészében nem illetné meg az adólevonás joga (mert az eszközt részben vagy egészében az Áfa-tv. 85. § és/vagy 86. §-ában szabályozott tevékenységekhez használja), a vállalkozásában végzett saját beruházás eredményeképpen előállított tárgyi eszköz megvalósítása érdekében beszerzett termékeket, igénybe vett szolgáltatásnyújtásokat terhelő előzetesen felszámított adó tekintetében az adólevonás jogával ez az adóalany csak az eszköz üzembe helyezésének időpontjában élhet. Azaz akkor, amikor a beruházás üzembe helyezése (rendeltetésszerű használatbavétele) okán az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján adófizetési kötelezettsége keletkezik.Részbeni adólevonási jog esetében ez azt jelenti, hogy a beruházás üzembe helyezésekor helyezheti levonásba teljes egészében a beruházás során keletkezett előzetesen felszámított adót az Áfa-tv. 120. §-ának b) pontja alapján. A beruházás üzembe helyezésekor a 11. § (2) bekezdésének a) pontja alapján keletkező fizetendő adót, és e fizetendő adóból az Áfa-tv. 120. §-ának e) pontja alapján – az Áfa-tv. 123. §-ában foglaltakra is figyelemmel – részben levonható adó összegét is azonos adómegállapítási időszakban kell elszámolni, mégpedig abban az időszakban, amelybe a beruházás üzembe helyezése esik.Az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés esetében az adót a termék beszerzője fizeti. Az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja termékértékesítésnek minősíti az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadását a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre.Amennyiben a szóban forgó beruházás nem minősül saját rezsis beruházásnak, és az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja alá tartozik, az adófizetési kötelezettség a 142. § (1) bekezdésének a) pontja alapján az egyesületet terheli. Figyelemmel arra, hogy az egyesület az adóköteles tevékenység (ingatlan üzemeltetésre történő bérbeadása) mellett adómentes – sportolással kapcsolatos – tevékenységet is folytat, az adólevonási jogot az Áfa-tv. 123. §-ában foglaltak alapján, az előzetesen felszámított adó megosztásával gyakorolhatja.Az ingatlan üzemeltetésbe adásával (bérbeadásával) kapcsolatban a következőkre hívjuk fel szíves figyelmét. A bérbeadás (bérbevétel) fogalmát az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja határozza meg. E szerint bérbeadás, -vétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek. Az […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2015. szeptember 1-jén (216. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4023
[…] kimondja, hogy az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeinek sérelme nélkül, az (1) bekezdés szerinti adólevonási jog legkorábban a vállalkozásán belül végzett saját beruházás eredményeként előállított tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételekor keletkezik.Abban az esetben, ha az előállított tárgyi eszköz tekintetében az adóalanyt részben vagy egészében nem illetné meg az adólevonás joga (mert az eszközt részben vagy egészében az Áfa-tv. 85. § és/vagy 86. §-ában szabályozott tevékenységekhez használja), a vállalkozásában végzett saját beruházás eredményeképpen előállított tárgyi eszköz megvalósítása érdekében beszerzett termékeket, igénybe vett szolgáltatásnyújtásokat terhelő előzetesen felszámított adó tekintetében az adólevonás jogával ez az adóalany csak az eszköz üzembe helyezésének időpontjában élhet. Azaz akkor, amikor a beruházás üzembe helyezése (rendeltetésszerű használatbavétele) okán az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján adófizetési kötelezettsége keletkezik.Részbeni adólevonási jog esetében ez azt jelenti, hogy a beruházás üzembe helyezésekor helyezheti levonásba teljes egészében a beruházás során keletkezett előzetesen felszámított adót az Áfa-tv. 120. §-ának b) pontja alapján. A beruházás üzembe helyezésekor a 11. § (2) bekezdésének a) pontja alapján keletkező fizetendő adót, és e fizetendő adóból az Áfa-tv. 120. §-ának e) pontja alapján – az Áfa-tv. 123. §-ában foglaltakra is figyelemmel – részben levonható adó összegét is azonos adómegállapítási időszakban kell elszámolni, mégpedig abban az időszakban, amelybe a beruházás üzembe helyezése esik.Az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés esetében az adót a termék beszerzője fizeti. Az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja termékértékesítésnek minősíti az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadását a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre.Amennyiben a szóban forgó beruházás nem minősül saját rezsis beruházásnak, és az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja alá tartozik, az adófizetési kötelezettség a 142. § (1) bekezdésének a) pontja alapján az egyesületet terheli. Figyelemmel arra, hogy az egyesület az adóköteles tevékenység (ingatlan üzemeltetésre történő bérbeadása) mellett adómentes – sportolással kapcsolatos – tevékenységet is folytat, az adólevonási jogot az Áfa-tv. 123. §-ában foglaltak alapján, az előzetesen felszámított adó megosztásával gyakorolhatja.Az ingatlan üzemeltetésbe adásával (bérbeadásával) kapcsolatban a következőkre hívjuk fel szíves figyelmét. A bérbeadás (bérbevétel) fogalmát az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja határozza meg. E szerint bérbeadás, -vétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek. Az […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
