Ingatlan-bérbeadás és járulékos költségei
Kérdés
Költségvetési intézmény a kezelésében, illetve a tulajdonában lévő ingatlanjai egy részét ingyenesen adja használatba, egy részét bérleti díj ellenében. A közüzemi költségeket mindkét esetben továbbszámlázzák. Az Áfa-tv. 88. §-ának (1) bekezdése alapján nem élt az intézmény az adóhatósághoz tett előzetes bejelentési lehetőséggel ezen tevékenység adókötelessé tételével kapcsolatban, ezért a bérleti díjakat adómentesen számlázzuk ki. A számlákon milyen adómértéket kell alkalmazni a közüzemi díjak vonatkozásában, és milyen rovatra kell őket könyvelni, ha:
– van bérleti díj, és a közüzemi díjak továbbszámlázása külön mérőóra alapján történik;
– van bérleti díj, és a közüzemi díjak továbbszámlázása négyzetméter arányában történik;
– nincs bérleti díj, csak használatba adás, és a közüzemi díjak továbbszámlázása külön mérőóra alapján történik;
– nincs bérleti díj, csak használatba adás, és a közüzemi díjak továbbszámlázása négyzetméter arányában történik?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2016. május 24-én (228. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4210
[…] §-ának 4. pontja a bérbeadás, -vétel fogalmát a következőképpen határozza meg.Bérbeadás, -vétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek.Abban az esetben, amikor nem kérnek bérleti díjat, csak a rezsiköltségeket téríttetik meg, akkor is valós tartalmában a helyiség használata során merülnek fel a költségek, és az alapcél a helyiséghasználat.A közös épületben elhelyezett intézmények között nincs bérleti jogviszony. Intézményük ebben az esetben nem nyújt saját maga által végzett szolgáltatást, ezért a közüzemi díjak továbbszámlázása nem tekinthető valamely alapügylet járulékos, kapcsolódó szolgáltatásának, sem a helyiség használatáért fizetendő díjnak, mivel ilyen esetben a helyiséget a másik intézmény a saját jogán használja. Ebben az esetben tehát az őt terhelő rezsiköltségek továbbszámlázásáról van szó. A közüzemi díjak másik intézményre történő áthárítása közvetített szolgáltatás, amelyet fő szabály szerint úgy kell számlázni, ahogy az eredeti számlát kapták. Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy az Áfa-tv. 3. számú melléklete II. részének 1. pontjában meghatározott, 5%-os adómérték alá tartozó távhőszolgáltatás tekintetében a Tszt. rendelkezései az irányadók. Távhőszolgáltatás alatt a távhőszolgáltató hőszolgáltatása értendő, ezért az 5%-os áfamértékkel Önökre számlázott távhődíjat is 27%-os áfamértékkel kell számlázniuk. A másik különös szabály, hogy az áramszolgáltató számláján szereplő adókörön kívüli tétel beleépül az áramszolgáltatás adóalapjába, tehát azt is 27%-os áfamértékkel kell számlázniuk.A számviteli elszámolás szempontjából nem lényeges, hogy van-e bérleti díj, vagy nincs, ugyanakkor lényeges, hogy a fogyasztást mérőórával mérik, vagy négyzetméter-arányos megosztást alkalmaznak.Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja határozza meg a közvetített szolgáltatás fogalmát. E szerint közvetített szolgáltatás a gazdálkodó által saját nevében vásárolt, és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészében, de változatlan formában továbbértékesített […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2016. május 24-én (228. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4210
[…] §-ának 4. pontja a bérbeadás, -vétel fogalmát a következőképpen határozza meg.Bérbeadás, -vétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek.Abban az esetben, amikor nem kérnek bérleti díjat, csak a rezsiköltségeket téríttetik meg, akkor is valós tartalmában a helyiség használata során merülnek fel a költségek, és az alapcél a helyiséghasználat.A közös épületben elhelyezett intézmények között nincs bérleti jogviszony. Intézményük ebben az esetben nem nyújt saját maga által végzett szolgáltatást, ezért a közüzemi díjak továbbszámlázása nem tekinthető valamely alapügylet járulékos, kapcsolódó szolgáltatásának, sem a helyiség használatáért fizetendő díjnak, mivel ilyen esetben a helyiséget a másik intézmény a saját jogán használja. Ebben az esetben tehát az őt terhelő rezsiköltségek továbbszámlázásáról van szó. A közüzemi díjak másik intézményre történő áthárítása közvetített szolgáltatás, amelyet fő szabály szerint úgy kell számlázni, ahogy az eredeti számlát kapták. Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy az Áfa-tv. 3. számú melléklete II. részének 1. pontjában meghatározott, 5%-os adómérték alá tartozó távhőszolgáltatás tekintetében a Tszt. rendelkezései az irányadók. Távhőszolgáltatás alatt a távhőszolgáltató hőszolgáltatása értendő, ezért az 5%-os áfamértékkel Önökre számlázott távhődíjat is 27%-os áfamértékkel kell számlázniuk. A másik különös szabály, hogy az áramszolgáltató számláján szereplő adókörön kívüli tétel beleépül az áramszolgáltatás adóalapjába, tehát azt is 27%-os áfamértékkel kell számlázniuk.A számviteli elszámolás szempontjából nem lényeges, hogy van-e bérleti díj, vagy nincs, ugyanakkor lényeges, hogy a fogyasztást mérőórával mérik, vagy négyzetméter-arányos megosztást alkalmaznak.Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja határozza meg a közvetített szolgáltatás fogalmát. E szerint közvetített szolgáltatás a gazdálkodó által saját nevében vásárolt, és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészében, de változatlan formában továbbértékesített […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
