Ingatlanértékesítés áfarendszerbeli megítélése
Kérdés
Az önkormányzatunk tulajdonában álló egyik gazdasági társaság meg kíván vásárolni egy, az ingatlan-nyilvántartásban az adásvételi szerződés megkötésének napján még "kivett telephely" megjelölésű ingatlant. Az ingatlan tulajdonosa egy spanyolországi gazdálkodó szervezet. A – még az eladó tulajdonában lévő – ingatlanra a vevő kft. korábban saját beruházásban a vevő nevére szóló építési engedély alapján raktárcsarnokot létesített, amely elkészült, használatbavételi engedélyt kapott, és amelynek feltüntetése iránti kérelem az ingatlan tulajdoni lapján széljegyzésre került (vagyis a felépítmény már eleve a vevő tulajdona, az ingatlan-adásvétel tárgyát kizárólag a földterület képezi). A fenti ingatlan adásvétele esetén az értékesítést terheli-e áfa, és ha igen, milyen módon?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2017. május 23-án (244. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4478
[…] (1) bekezdése szerint a városok és községek igazgatási területét építési szempontból beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) területbe (amelyen belüli építési övezetekben az építési telkek megengedett beépítettsége leg-alább 10 százalék), illetőleg beépítésre nem szánt területbe (amelyen belüli övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 10 százalék) kell sorolni. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a település-rendezési eszközökről, valamint a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 4. számú melléklete értelmében településszerkezeti terv tartalmazza a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területeket, valamint az azokon belüli már kialakult beépített és nem beépített területeket; az 5. számú melléklet szerint pedig helyi építési szabályzatban kell rendelkezni a beépítésre szánt építési övezetekről és a beépítésre nem szánt övezetekről.A telek beépített területéről az OTÉK 1. számú mellékletének 114. pontja, a telek legnagyobb beépítettségéről pedig az OTÉK 1. számú mellékletének 115. pontja ad útmutatást.Ha az adott településen fekvő építési telek beépítettsége az OTÉK-ban és a településrendezési tervben (településszerkezeti és szabályozási kerettervben), illetőleg a helyi építési szabályzatban megállapított legkisebb beépítési határértéket eléri, akkor az ingatlan nem tekinthető az Áfa-tv. 259. §-ának 7. pontja szerinti építési teleknek, hanem beépített ingatlannak minősül, és arra az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja vonatkozik.Álláspontunk szerint a konkrét esetben, tekintve hogy a földterületen a vevő kft. korábban saját beruházásban a vevő nevére szóló építési engedély alapján raktárcsarnokot létesített, vélelmezhető, hogy a földterület beépítettsége a legkisebb beépítési határértéket eléri, ennek alapján tehát a kérdéses földterület nem építési teleknek, hanem beépített ingatlannak minősül.Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja kimondja, hogy mentes az adó alól a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynekja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagyjb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2017. május 23-án (244. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4478
[…] (1) bekezdése szerint a városok és községek igazgatási területét építési szempontból beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) területbe (amelyen belüli építési övezetekben az építési telkek megengedett beépítettsége leg-alább 10 százalék), illetőleg beépítésre nem szánt területbe (amelyen belüli övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 10 százalék) kell sorolni. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a település-rendezési eszközökről, valamint a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 4. számú melléklete értelmében településszerkezeti terv tartalmazza a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területeket, valamint az azokon belüli már kialakult beépített és nem beépített területeket; az 5. számú melléklet szerint pedig helyi építési szabályzatban kell rendelkezni a beépítésre szánt építési övezetekről és a beépítésre nem szánt övezetekről.A telek beépített területéről az OTÉK 1. számú mellékletének 114. pontja, a telek legnagyobb beépítettségéről pedig az OTÉK 1. számú mellékletének 115. pontja ad útmutatást.Ha az adott településen fekvő építési telek beépítettsége az OTÉK-ban és a településrendezési tervben (településszerkezeti és szabályozási kerettervben), illetőleg a helyi építési szabályzatban megállapított legkisebb beépítési határértéket eléri, akkor az ingatlan nem tekinthető az Áfa-tv. 259. §-ának 7. pontja szerinti építési teleknek, hanem beépített ingatlannak minősül, és arra az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja vonatkozik.Álláspontunk szerint a konkrét esetben, tekintve hogy a földterületen a vevő kft. korábban saját beruházásban a vevő nevére szóló építési engedély alapján raktárcsarnokot létesített, vélelmezhető, hogy a földterület beépítettsége a legkisebb beépítési határértéket eléri, ennek alapján tehát a kérdéses földterület nem építési teleknek, hanem beépített ingatlannak minősül.Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja kimondja, hogy mentes az adó alól a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynekja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagyjb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
