Fordított adózás alkalmazása napelemes kiserőmű kivitelezése esetén
Kérdés
Önkormányzatunk tulajdonában álló egyik társaság (megrendelő) napelemes kiserőmű megvalósítását tervezi oly módon, hogy egy fővállalkozóval a teljes kiserőmű létesítésére fővállalkozói szerződést köt. A napelemes kiserőmű a földdel tartósan egyesített cölöprendszerből, a cölöprendszerre erősített napkollektorokból, a földdel tartósan egyesített inverterből, földben futó kábelekből, trafóházból és védelmi berendezésekből álló komplex technológiai berendezés. A megrendelő a napelemes kiserőmű terveit a fővállalkozóval vagy más vállalkozóval külön szerződés alapján készítteti el, a fővállalkozónak a megrendelő tervei szerinti kiserőművet kell létrehoznia.
A fővállalkozó teljesítéséhez több alvállalkozót tervez igénybe venni. Az egyes alvállalkozók teljesítései a napelemes kiserőmű létesítéséhez szükségesek, és mindegyik alvállalkozói teljesítésnek része az építési-szerelési munka is. Ugyanakkor az egyes alvállalkozóknál az alvállalkozó által előállított vagy harmadik személy beszállítótól megvásárolt és a napelemes kiserőműbe beszerelt termék értéke (például a napelemek, a trafó) meghaladja a termék beszereléséhez szükséges építési-szerelési munka, szolgáltatás értékét. Az alvállalkozók által a naperőműbe beszerelt nagyobb értékű berendezések műszakilag mind szükségesek ahhoz, hogy a napelemes kiserőmű villamosenergia-termelésre alkalmas legyen.
A vázolt ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel:
1. A fővállalkozó által megvalósítandó napelemes kiserőmű és a tartószerkezeteken elhelyezett napkollektorok ingatlannak minősülnek-e az Áfa-tv. alkalmazásában?
2. A megrendelő és a fővállalkozó közötti ügylet az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja szerinti termékértékesítésnek vagy a 142. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti szolgáltatásnyújtásnak minősül?
3. A fővállalkozó és az építési-szerelési munkát végző alvállalkozók közötti ügyletek minősülhetnek-e az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti építési-szerelési szolgáltatásnak akkor, ha az alvállalkozó által leszállított, beszerelt és üzembe helyezett, a napelemes kiserőmű működése szempontjából elengedhetetlen gépek, műszaki berendezések értéke ténylegesen meghaladja a leszállítással, összeszereléssel és üzembe helyezéssel kapcsolatos építési-szerelési szolgáltatások értékét.
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2017. augusztus 15-én (247. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4528
[…] befejezve, vagy integritása megváltozna. Fontos megemlíteni, hogy a beadvány szerinti nap-elemes kiserőmű, mint a Vhr. 13.b cikkének b) pontja szerinti építmény, a földterület alkotórészének minősül, és nem egy másik felépítmény alkotórészeként ítélendő meg.Különleges építmények esetében annak eldöntése során, hogy az alkotóelem az építmény szerves részét képezi-e, a döntő tényező az, hogy az alkotóelem beépítése nélkülözhetetlen vagy szükséges-e ahhoz, hogy az építmény a megfelelő besorolást kapja. Az alkotóelem akkor szükséges az építményhez, ha nélküle az építmény használhatatlanná válna. [Például egy szélerőműparkban a földhöz rögzített szélerőműre felszerelt generátorelemek (például a szárnylapátok) az építmény alkotóelemei, amelyek nélkül a szélturbina nem minősülne befejezettnek.] Egy épületbe vagy építménybe beépített alkotóelem akkor minősül az épület vagy építmény szerves részének, ha az épülethez vagy építményhez általában hozzárendelt jellemzők és az épületnek vagy építménynek kiszabott funkció alapján hozzájárul ahhoz, hogy az épület vagy építmény befejezett legyen. (Magyarázat 93-94. pont.)A kérdésben vázoltak szerint a napelemes kiserőmű legtöbb berendezése (tartószerkezetek, inverterek, vezetékek, trafó, kerítés) a földbe rögzítésre került. Ezen berendezések eltávolítása külön szaktudás nélkül nemcsak hogy nem lehetséges, de életveszélyes tevékenység is a berendezések által termelt, átalakított és a központi hálózatba továbbított villamos áram miatt.Az egyes napkollektorok a napelemes kiserőmű olyan alkatrészét képezik, amelyek, ha könnyebben el is távolíthatók, azok nélkül a napelemes kiserőmű sem befejezettnek nem tekinthető, sem funkcióját nem képes ellátni.A fent kifejtettekre, valamint a beadványban meg-adott információkra figyelemmel álláspontunk szerint a napelemes kiserőmű, mint a Vhr. 13.b cikkének b) pontjának megfelelő építmény, ingatlannak minősül. Az egyes berendezések, illetve a rögzítés eszközei vélelmezhetően ugyanis nemcsak az azok eltávolításához, leszereléséhez szükséges szakértelem, szaktudás szempontjából tekinthetők nehezen eltávolíthatóknak, hanem vélelmezhetően a munkálatok elvégzése is hosszabb időt vesz igénybe, és feltehetően költséges tevékenységről van szó. A napelemes kiserőmű ingatlanként történő megítélését támasztja alá az a körülmény is, ha azt a megrendelő az adott helyszínen kívánja gazdasági tevékenység végzése céljából hasznosítani.A kiserőműnek valamennyi alkotórészével együtt ingatlanként történő minősítését véleményünk szerint elsősorban nem az támasztja alá, hogy az egyes berendezések eltávolításához megfelelő szakértelem, szaktudás szükséges, hanem az, hogy a kiserőmű az egyes alkotóelemek, berendezések – úgymint tartószerkezetek, inverterek, vezetékek, trafó, kerítés és különösen a napelemek – beépítése, felszerelése, rögzítése nélkül mint egy egységes építmény nem lenne képes funkciójának megfelelően működni, és a kívánt, célzott eredmény elérését biztosítani.2. A kérdésben foglaltak szerint a megrendelő és a fővállalkozó közötti jogviszony jellegadó tartalma a következő: a fővállalkozó egy még nem létező ingatlan saját kockázatára történő létrehozatalára és a megrendelő részére történő átadására vállal kötelezettséget.Az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés esetében az áfát a termék beszerzője fizeti. Az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja értelmében termékértékesítésnek minősül az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre.Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlanok körébe nemcsak a tulajdoni lapon feltüntetendő ingatlanok értendők bele, hanem az ingatlan-nyilvántartás bármely részében feltüntetendők mindegyike, így ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendőnek minősül az olyan ingatlan is, ami kizárólag az ingatlan-nyilvántartási térképen szerepel.A fent részletezettek alapján, amennyiben a létrehozott kiselemes naperőművet legalább az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban fel kell tüntetni, álláspontunk szerint a kiselemes naperőmű értékesítése az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja szerinti ingatlanértékesítésnek minősül. Abban az esetben, ha az Áfa-tv.-nek a fordított adózás alkalmazására vonatkozó feltételei is teljesülnek, az ingatlanértékesítés után az adófizetési kötelezettség az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a vevőt terheli.3. Az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul, feltéve hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása építési […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2017. augusztus 15-én (247. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4528
[…] befejezve, vagy integritása megváltozna. Fontos megemlíteni, hogy a beadvány szerinti nap-elemes kiserőmű, mint a Vhr. 13.b cikkének b) pontja szerinti építmény, a földterület alkotórészének minősül, és nem egy másik felépítmény alkotórészeként ítélendő meg.Különleges építmények esetében annak eldöntése során, hogy az alkotóelem az építmény szerves részét képezi-e, a döntő tényező az, hogy az alkotóelem beépítése nélkülözhetetlen vagy szükséges-e ahhoz, hogy az építmény a megfelelő besorolást kapja. Az alkotóelem akkor szükséges az építményhez, ha nélküle az építmény használhatatlanná válna. [Például egy szélerőműparkban a földhöz rögzített szélerőműre felszerelt generátorelemek (például a szárnylapátok) az építmény alkotóelemei, amelyek nélkül a szélturbina nem minősülne befejezettnek.] Egy épületbe vagy építménybe beépített alkotóelem akkor minősül az épület vagy építmény szerves részének, ha az épülethez vagy építményhez általában hozzárendelt jellemzők és az épületnek vagy építménynek kiszabott funkció alapján hozzájárul ahhoz, hogy az épület vagy építmény befejezett legyen. (Magyarázat 93-94. pont.)A kérdésben vázoltak szerint a napelemes kiserőmű legtöbb berendezése (tartószerkezetek, inverterek, vezetékek, trafó, kerítés) a földbe rögzítésre került. Ezen berendezések eltávolítása külön szaktudás nélkül nemcsak hogy nem lehetséges, de életveszélyes tevékenység is a berendezések által termelt, átalakított és a központi hálózatba továbbított villamos áram miatt.Az egyes napkollektorok a napelemes kiserőmű olyan alkatrészét képezik, amelyek, ha könnyebben el is távolíthatók, azok nélkül a napelemes kiserőmű sem befejezettnek nem tekinthető, sem funkcióját nem képes ellátni.A fent kifejtettekre, valamint a beadványban meg-adott információkra figyelemmel álláspontunk szerint a napelemes kiserőmű, mint a Vhr. 13.b cikkének b) pontjának megfelelő építmény, ingatlannak minősül. Az egyes berendezések, illetve a rögzítés eszközei vélelmezhetően ugyanis nemcsak az azok eltávolításához, leszereléséhez szükséges szakértelem, szaktudás szempontjából tekinthetők nehezen eltávolíthatóknak, hanem vélelmezhetően a munkálatok elvégzése is hosszabb időt vesz igénybe, és feltehetően költséges tevékenységről van szó. A napelemes kiserőmű ingatlanként történő megítélését támasztja alá az a körülmény is, ha azt a megrendelő az adott helyszínen kívánja gazdasági tevékenység végzése céljából hasznosítani.A kiserőműnek valamennyi alkotórészével együtt ingatlanként történő minősítését véleményünk szerint elsősorban nem az támasztja alá, hogy az egyes berendezések eltávolításához megfelelő szakértelem, szaktudás szükséges, hanem az, hogy a kiserőmű az egyes alkotóelemek, berendezések – úgymint tartószerkezetek, inverterek, vezetékek, trafó, kerítés és különösen a napelemek – beépítése, felszerelése, rögzítése nélkül mint egy egységes építmény nem lenne képes funkciójának megfelelően működni, és a kívánt, célzott eredmény elérését biztosítani.2. A kérdésben foglaltak szerint a megrendelő és a fővállalkozó közötti jogviszony jellegadó tartalma a következő: a fővállalkozó egy még nem létező ingatlan saját kockázatára történő létrehozatalára és a megrendelő részére történő átadására vállal kötelezettséget.Az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés esetében az áfát a termék beszerzője fizeti. Az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja értelmében termékértékesítésnek minősül az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre.Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlanok körébe nemcsak a tulajdoni lapon feltüntetendő ingatlanok értendők bele, hanem az ingatlan-nyilvántartás bármely részében feltüntetendők mindegyike, így ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendőnek minősül az olyan ingatlan is, ami kizárólag az ingatlan-nyilvántartási térképen szerepel.A fent részletezettek alapján, amennyiben a létrehozott kiselemes naperőművet legalább az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban fel kell tüntetni, álláspontunk szerint a kiselemes naperőmű értékesítése az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja szerinti ingatlanértékesítésnek minősül. Abban az esetben, ha az Áfa-tv.-nek a fordított adózás alkalmazására vonatkozó feltételei is teljesülnek, az ingatlanértékesítés után az adófizetési kötelezettség az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a vevőt terheli.3. Az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul, feltéve hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása építési […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
