Gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv
Kérdés
A polgármesteri hivatal számviteli szabályzatainak hatálya kiterjeszthető a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézményekre is? A gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények esetében minden pénzügyi-számviteli feladatot a polgármesteri hivatal lát el (a pénztár kezelésétől kezdve a nyilvántartások vezetésén át a beszámolókészítésig). A hivatal és az intézmények közötti munkamegosztási megállapodásban is rögzítve van, hogy a számviteli feladatokat a polgármesteri hivatal szabályzatai alapján kell ellátni az intézményekre vonatkozóan is. Az Ávr. 9. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerint: "Az Áht. 10. §-ának (4a) és (4b) bekezdései és a (4) bekezdése szerinti költségvetési szerv az (1) bekezdés szerinti feladatait az Áht. 10. §-nak (4a) és (4b) bekezdései szerinti esetben az irányító szerv vagy az irányító szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szerv az állományába tartozó alkalmazottakkal, a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét tartalmazó megállapodásban meghatározott helyen és módon látja el." A munkamegosztási megállapodásban meghatározott "mód" véleményünk szerint lehet az, hogy a hivatal szabályzatai alapján kell a feladatokat ellátni. Az Szt. 14. §-ának (5) bekezdése szerinti szabályzatokból és a (7) bekezdés szerint szabályozandó más kérdéseket rögzítő dokumentumból áll, amelynek elkészítéséért, módosításáért az Áhsz. 31. §-ának (1) bekezdése szerinti személy felelős. Az Áhsz. 31. §-ának (1) bekezdése alapján az éves költségvetési beszámoló elkészítéséért az éves költségvetési beszámolót készítő szerv vezetője felelős. Az óvoda beszámolóját is a hivatal készíti el, az óvoda beszámolóját készítő szerv vezetője a jegyző. Tehát értelmezésünk szerint a jegyző készít szabályzatot, melynek hatálya kiterjeszthető az intézményre.
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2017. szeptember 5-én (248. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4534
[…] feladatok ellátása.A feladatellátás részletes szabályait (módját), a munka-megosztást együttműködési vagy munkamegosztási megállapodásban kell rögzíteni. Fontos, hogy az együttműködés nem csorbíthatja a gazdasági szervezet gazdálkodási önállóságát és önálló jogi személyiségéből fakadó felelősségét.A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv önállóan gazdálkodik, előirányzatai felett rendelkezik. Ebből következően a döntési lehetőségeket, amelyeket a jogszabály lehetővé tesz, nem lehet elvenni az önállóan gazdálkodó költségvetési szervtől.A számviteli politikában az államháztartás szervezeteinek meg kell határoznia az alkalmazott számviteli információs rendszer szabályait, működtetésének rendjét, amely alapján össze tudja állítani vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről a megbízható és valós képet bemutató éves költségvetési beszámolót. A számviteli politika egyik fontos célja, hogy hozzájáruljon és megalapozza az államháztartás szervezete vezetéséhez, a megfelelő információk előállításához szükséges belső szabályozási rendet, hogy megfogalmazza azokat az elvárásokat, módszereket, megoldásokat, amelyekben a jogszabályok teret engednek a szervezeti sajátosságok érvényesítéséhez. Többek között dönteni kell a jelentős összeg meghatározásáról, alkalmaz-e csoportos értékelést az intézmény, a szakfeladatok rendje, a 6-7-es számla-osztály alkalmazása is eltérő lehet az intézmények esetében. Lehet, hogy az egyik intézménynek van saját termelésű készlete, másoknak nincs, ez az értékelési szabályzatot és a számlarendet, számlatükröt is érinti. Eltérőek a leltári körzetek, a leltárfelelősök. Különböző lehet a bizonylati rend és az alkalmazott bizonylatok köre. Az értékcsökkenési leírás szempontjából választási lehetősége volt az államháztartási szerveknek, hogy folytatják-e a 2014. év előtt megkezdett értékcsökkenési leírást. A bekerülési érték meghatározása kérdésében is dönteni […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2017. szeptember 5-én (248. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4534
[…] feladatok ellátása.A feladatellátás részletes szabályait (módját), a munka-megosztást együttműködési vagy munkamegosztási megállapodásban kell rögzíteni. Fontos, hogy az együttműködés nem csorbíthatja a gazdasági szervezet gazdálkodási önállóságát és önálló jogi személyiségéből fakadó felelősségét.A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv önállóan gazdálkodik, előirányzatai felett rendelkezik. Ebből következően a döntési lehetőségeket, amelyeket a jogszabály lehetővé tesz, nem lehet elvenni az önállóan gazdálkodó költségvetési szervtől.A számviteli politikában az államháztartás szervezeteinek meg kell határoznia az alkalmazott számviteli információs rendszer szabályait, működtetésének rendjét, amely alapján össze tudja állítani vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről a megbízható és valós képet bemutató éves költségvetési beszámolót. A számviteli politika egyik fontos célja, hogy hozzájáruljon és megalapozza az államháztartás szervezete vezetéséhez, a megfelelő információk előállításához szükséges belső szabályozási rendet, hogy megfogalmazza azokat az elvárásokat, módszereket, megoldásokat, amelyekben a jogszabályok teret engednek a szervezeti sajátosságok érvényesítéséhez. Többek között dönteni kell a jelentős összeg meghatározásáról, alkalmaz-e csoportos értékelést az intézmény, a szakfeladatok rendje, a 6-7-es számla-osztály alkalmazása is eltérő lehet az intézmények esetében. Lehet, hogy az egyik intézménynek van saját termelésű készlete, másoknak nincs, ez az értékelési szabályzatot és a számlarendet, számlatükröt is érinti. Eltérőek a leltári körzetek, a leltárfelelősök. Különböző lehet a bizonylati rend és az alkalmazott bizonylatok köre. Az értékcsökkenési leírás szempontjából választási lehetősége volt az államháztartási szerveknek, hogy folytatják-e a 2014. év előtt megkezdett értékcsökkenési leírást. A bekerülési érték meghatározása kérdésében is dönteni […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
