Bizonylatkorrekció – adózási mechanizmus téves választása


100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló társaságunk évente különböző építési-szerelési munkákat végez, nemcsak az önkormányzat, hanem más adóalanyok részére is. Az építési-szerelési munkákhoz kapcsolódóan a jogszabályban előírt esetekben társaságunk a fordított adózást alkalmazza, azonban több esetben előfordult, hogy tévedésből a jogszabályi előírásokkal ellentétesen, egyenes adózási formát alkalmazott a fordított adózás helyett. A korrekcióval kapcsolatban felmerült kérdések:
1. A korrekció alkalmával a számla sztornírozását és az új számla kibocsátását követően a helyesbítést az Art. 49. §-a szerinti önellenőrzés, vagy az Áfa-tv. 153-153/C. §-a alapján, a fizetendő, illetve a levonható adó utólagos módosulásának elszámolására vonatkozó szabályai szerint kell elvégezni? Helyes az a meglátás, mely szerint a korrekciót az eladóval azonos módon, azaz vagy önellenőrzéssel, vagy az Áfa-tv. 153-153/C §-a szerint, az utólagos módosítás szabályai szerint kell kezelni?
2. A technikai lebonyolítás szempontjából elfogadható-e az a megoldás, ha a számlakorrekciót egy helyesbítő számlával rendezzük oly módon, hogy a helytelenül egyenes adózással megállapított adóalap és általános forgalmi adó negatív tételként, míg a helyes tétel a fordított adózás szabályai szerint kerül feltüntetésre?
3. Abban az esetben, ha az utólagos módosítás szabályai szerint kell eljárni [Áfa-tv. 153/B. § (1) bekezdés a) pont], a számla személyes rendelkezésre állásán a még nyitva álló időszakot kell érteni, vagy a helyesbítő számla kézhezvételét jelentő naptári hónapot?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2017. szeptember 26-án (249. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4557

[…] tételként a felszámított forgalmi adót, amelyik adómegállapítási időszakban a megrendelő kézhez vette az eredeti számlát érvénytelenítő és a helyesen kiállított számlát, vagy az eredeti számlát módosító számlát.Amennyiben a számla befogadója már levonásba helyezte a rá tévesen áthárított áfát, a különbözetet az Áfa-tv. 153/C. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint kell elszámolni a bevallásban. E rendelkezés szerint "abban az esetben, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, és ennek eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege csökken, az adóalany a különbözetet abban az adómegállapítási időszakban köteles a 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a különbözet alapjául szolgáló, a 127. § (1) bekezdésében említett okiratot módosító vagy azt érvénytelenítő okirat az adóalany személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint a módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja, feltéve hogy az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege közvetlenül olyan, a 127. § (1) bekezdésében említett okiraton alapul, amelyet más fél (hatóság) bocsátott ki. Tehát a 153/C. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a levonható adó csökkenését önellenőrzés nélkül kell elszámolni az áfabevallásban a fizetendő adó növelésével.A vevőnek (számlabefogadónak) – az egyenes adózásról szóló eredeti számla érvénytelenítését vagy az eredeti számla módosítását követően – a már helyesen, a fordított adózás szabályai szerint kiállított számla alapján az adóalapot és az adó összegét a bevallásában az Áfa-tv. 60. §-ában meghatározottak szerint kell szerepeltetnie. A 60. § (1) bekezdése kimondja, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha adófizetésre a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalany kötelezett, a fizetendő adóta) az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor, vagyb) az ellenérték megtérítésekor, vagyc) a teljesítést követő hónap tizenötödik napjánkell megállapítani. A 60. § (2) bekezdése szerint a felsoroltak közül az alkalmazandó, amely a leghamarabb következik be.A vevő (számlabefogadó) az általa a fordított adózás szabályai szerint megállapított fizetendő áfát a 153/C. § (3) bekezdése szerint helyezheti levonásba. E rendelkezés kimondja, hogy "a 120. § b) pontja, c) pont cb) alpontja vagy e) pontja alapján keletkezett, eredetileg levonható, előzetesen felszámított adó összegét érintő különbözetet – az (1)–(2) bekezdésekben foglaltaktól eltérően – az adóalany abban az adómegállapítási […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.