Aláírás-bélyegző használata


Költségvetési intézményünk jogi osztálya szerint a pénzügyi ellenjegyzés során aláírás-bélyegző használata tilos. Intézményünkben különböző tartalmú bérpolitikai intézkedések során rövid időn belül több ezer dokumentumot kell aláírnia az intézmény pénzügyi ellenjegyzőjének. Terveink szerint:
– az intézmény dolgozóit érintő bérpolitikai intézkedések lényeges tartalmi elemeiről (így különösen az egyes közalkalmazottak illetményei összegének emelkedéséről) készül egy összesítő tábla, amelyet aláír a munkáltatói jogkör gyakorlója, valamint pénzügyi ellenjegyzéssel látja el az arra jogosult gazdasági vezető; és
– az összesítő táblán szereplő pénzügyi ellenjegyzés nem aláírás-bélyegzővel, hanem kézírással történik; és
– a munkáltatói jogkör gyakorlója külön írásbeli engedéllyel engedélyezi a fent említett esetben az aláírás-bélyegző használatát a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személy részére; és
– a kinevezésmódosításokon a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személy aláírás-bélyegzőjének lenyomata kerülne a pénzügyi ellenjegyző aláírása helyére (fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy minden esetben olyan kinevezésmódosításokról van szó, ahol a dolgozó a korábbi állapothoz képest magasabb juttatásban részesül); és
– a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult írásban nyilatkozna arról, hogy az összesítő táblázatban szereplő kinevezésmódosítások a saját aláírás-bélyegzőjének lenyomatát tartalmazzák, azt saját aláírásaként ismeri el.
A fent említett esetben és az ott meghatározott feltételek, nyilatkozatok megtétele mellett jogszerűnek tekinthető-e az aláírás-bélyegző használata?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2018. február 27-én (256. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4670

[…] esetén a jognyilatkozatot közokiratba (esetleg teljes bizonyító erejű magánokiratba) kell foglalni, olvasni nem tudó személy esetén pedig annak kell egyértelműen kitűnnie a jognyilatkozatból, hogy a féllel ismertették annak tartalmát.A Munka Törvénykönyve főszabályként rögzíti, hogy a jognyilatkozatokat – ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik – alaki kötöttség nélkül lehet megtenni, tehát akár szóban is. A munkavállaló kérésére ugyanakkor a munkáltatónak a jognyilatkozatát akkor is írásba kell foglalnia, ha az egyébként nem kötelező. Ehhez képest kivételesnek számítanak azok az esetek, amikor a törvény megköveteli az írásbeli formát az érvényességhez. Így a munkaszerződést írásba kell foglalni, és a kötelező tájékoztatást (pl. a munkaidőről, a béren túli juttatásokról stb.) is ilyen formában kell megadni a munkavállalónak. A munkaviszony megszűnésével/megszüntetésével kapcsolatos valamennyi jognyilatkozatnak (pl. felmondás, közös megegyezés) szintén kötelezően írásbeli formában kell készülnie.A bérpolitikai intézkedéseket, kinevezésmódosításokat tehát írásba kell foglalni.A Kúria Mfv.I.10.197/2016. sz. döntésében (munkaügyi tárgyú perben) kimondta, hogy amennyiben a jogszabály nem ír elő sem közokirati, sem teljes bizonyító erejű magánokirati formát az adott jognyilatkozatra, a lényeges elemek írásba foglalásával és a felek megegyezésével a jognyilatkozat érvényesen létrejöttnek tekintendő. Erre a főszabályra kivétel az említett írni-olvasni nem tudó személy esete. Ilyen merülhet fel, ha például egy külföldi vezető (munkáltatói jogkört gyakorló, jognyilatkozat megtételére jogosult) nem beszéli a magyar nyelvet. Amennyiben […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.