Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2019. november 26-án (284. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5077

[…] fizetendő adót meg kell állapítani.Az előzőekben ismertetett általános szabályoktól eltérően a belföldön letelepedett kis- és középvállalkozások az Áfa-tv. 196/A. és 196/B. §-aiban meghatározott feltételekkel és bevételi értékhatárig pénzforgalmi adózást választhatnak. Ezt a választást az adóhatósághoz írásban be kell jelenteni, és a számlákon is fel kell tüntetni. A pénzforgalmi adózás lényege, hogy a pénzforgalmi elszámolást választóknak az általuk kiállított számla után csak akkor kell áfát fizetniük, ha a kiállított számlát a vevő ténylegesen ki is fizette, és az általuk ténylegesen kifizetett számlák áfáját helyezhetik levonásba. A pénzforgalmi adózók vevői is csak akkor vonhatják le az ilyen számlák áfatartalmát, ha a számla ellenértékét kiegyenlítették.A fentiekkel ellentétben a költségvetési szervek az Áfa-tv. 61. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a meg nem fizetett ellenérték erejéig 45 napig halaszthatják az áfafizetési kötelezettséget. A halasztás az ellenérték kiegyenlítésekor, illetve a 45. napon haladéktalanul lejár. A költségvetési szervek az áfalevonási joggal főszabály szerint a befogadott számlák teljesítésekor, illetve ha pénzforgalmi adózótól vásárolnak, akkor a pénzügyi kiegyenlítéskor élhetnek.A pénzforgalmi adózás és a halasztott áfa érvényesítése között jelentős különbségek vannak mind az adózó jogállása, mind az elszámolás tekintetében. Költségvetési szerv nem lehet pénzforgalmi adózó, mivel nem minősül kis- és középvállalkozásnak. A pénzforgalmi adózónak, ha a vevője egyáltalán nem fizet, akkor nem kell az áfát megfizetnie. A költségvetési szervnek viszont a 45. nap után meg kell fizetnie az áfát, akkor is, ha nem tudta behajtani az ellenértéket.A másik lényeges különbség a pénzforgalmi […]