Motorjavítási szolgáltatás áfarendszerbeli megítélése
Kérdés
Egy magyar társaság megbízást kap egy indiai illetőséggel rendelkező – kapcsolt vállalkozási viszonyban álló – megrendelőtől arra, hogy különböző, autógyártással foglalkozó társaságok tulajdonában álló motorokon javítási szolgáltatást végezzen el. A javítandó motorokba beépítendő alkatrészeket a megrendelő bocsátja a társaság rendelkezésére, és mivel a javítási szolgáltatás elvégzése Magyarországon történik, ezen alkatrészeket szabad forgalomba helyezik. A behozott alkatrészek tulajdonjoga tekintetében elmondható továbbá, hogy a társaság részére történő átadás ellenére továbbra is változatlanul a megrendelő tulajdonában maradnak, a termék feletti tulajdonjog nem száll át a társaságra.
1. Helyes-e az az álláspont, miszerint a társaság tekintendő a Magyarországra behozott alkatrészek importőrének – és így az importhoz kapcsolódó áfafizetési kötelezettség alanyának - továbbá helyes-e az az álláspont, mely szerint az alkatrészek importjával kapcsolatban felmerülő áfa tekintetében a társaság a levonási jogát érvényesítheti, illetve a megrendelőnek nem keletkezik Magyarországon áfaregisztrációs kötelezettsége?
2. Helyes-e az az álláspont, hogy a társaság által nyújtott szolgáltatás – magában foglalva a Magyar-országra behozott termékeknek a motorokba történő beszerelését – komplex szolgáltatásnak minősül, és azon belül a jogügylet domináns céljának, és így az áfakezelést meghatározó fő elemnek a javítási szolgáltatás tekintendő, figyelemmel arra is, hogy a szolgáltatás magában foglalja a motor részét képező alkatrészek határt átlépő mozgatását is?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2020. február 25-én (288. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5133
[…] kapcsolatban megfizetett vagy fizetendő adóként megállapított áfát levonásba helyezheti, amennyiben az adólevonási jogra vonatkozó valamennyi törvényi feltétel fennáll.Az előzetesen felszámított adó levonása – tekintve, hogy a 37. § (1) bekezdése értelmében az ügylet a megrendelő magyarországi gazdasági célú letelepedettségének hiányában külföldön teljesül – az Áfa-tv. 121. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján biztosított, amely rendelkezés kimondja, hogy az előzetesen felszámított adó levonásának joga megilleti az adóalanyt akkor is, ha a terméket, szolgáltatást olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, amelynek teljesítési helye külföld, de amelyet, ha belföldön teljesítene, adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának minősülne.Mindezek alapján, véleményünk szerint, amennyiben az adólevonási jogra vonatkozó valamennyi további törvényi feltétel fennáll, akkor a társaságot a beadványban közölt információkra figyelemmel az Áfa-tv. 120. §-ának c) pontja, valamint a 121. §-ának a) pontja alapján megilleti az adólevonási jog.Álláspontunk szerint a kérdéses esetben nem azonosítható olyan ügylet, amely miatt a Megrendelő Magyarországon adóalanyként köteles lenne bejelentkezni.2. A második pontban megfogalmazottak két kérdést vetnek fel, nevezetesen, hogy– a társaság által nyújtott szolgáltatás – magában foglalva a Magyarországra behozott termékeknek a motorokba történő beszerelését – komplex szolgáltatásnak minősül-e,– komplex szolgáltatás esetén a szolgáltatáson belül a jogügylet domináns céljának, és így az áfakezelést meghatározó fő elemnek a javítási szolgáltatás tekintendő-e? Komplex szolgáltatásra vonatkozó kérdés Az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy "termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek". A 70. § (2) bekezdése alapján a járulékos költségek abban az esetben is beletartoznak az adó alapjába, ha a járulékos díj és költség áthárítása különmegállapodáson alapul.A komplex ügyletek részét képező szolgáltatások, termékértékesítések lehetnek egymáshoz képest mellérendelt, illetve alá-fölé rendeltségi kapcsolatban. Annak megítélése során, hogy egy tevékenység fő tevékenységnek vagy melléktevékenységnek minősül, mindenekelőtt arra kell figyelemmel lenni, hogy melyik ügylet az, amely miatt a felek szerződéses kapcsolatba léptek. Az egyes ügyletek (tevékenységek) egymáshoz való viszonyának vizsgálata során elmondható, hogy amennyiben valamely tevékenység vállalásának és megvalósulásának következményeként valamely másik tevékenység szokásosan előfordul, azt kiegészíti, illetve elősegíti annak megvalósulását, akkor a két tevékenység egymással fő és melléktevékenység viszonyban áll. Emellett elmondható, hogy a melléktevékenység a fő tevékenység értékéhez képest jellemzően kisebb nagyságrendet képvisel az ügyletben, ugyanakkor szükséges hangsúlyozni, hogy az az ügylet, amely miatt a felek szerződéses kapcsolatba léptek, egyes esetekben értékében lehet kisebb, mint az annak megvalósulását segítő járulékos tevékenység.A fő tevékenység adóalapjába járulékos költségként beépülő ügylet fontos jellemzője, hogy az bár önmagában is állhatna, azonban az adott ügylet során a járulékos elemként megvalósuló szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés nem teljesült volna, ha a főügylet nem jött volna létre, valamint az a tény is jelentőséggel bír, hogy a járulékos elem elválaszthatatlan részét képezi a fő tevékenységnek, illetve segíti annak megvalósulását, vagy adott esetben annak nélkülözhetetlen elemét képezi, vagy az értékesített termék használatát olyan mértékben segíti, hogy anélkül nem is lehetne a terméket rendeltetésszerűen használni.Azt, hogy egy konkrét termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás járulékos jellegűnek tekinthető-e, az adott ügylet összes körülményei alapján kell eldönteni. Az Európai Unió Bíróságának a közösségi szinten harmonizált áfa vonatkozásában kimunkált ítélkezési gyakorlata szerint "egyes esetekben több, alakilag különálló olyan szolgáltatást, amelyet külön-külön nyújtanak, és amelyek ennek megfelelően önmagukban adókötelesnek vagy adómentesnek minősülhetnek, egységet képező ügyletnek kell tekinteni abban az esetben, ha e szolgáltatások egymástól nem függetlenek. […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2020. február 25-én (288. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5133
[…] kapcsolatban megfizetett vagy fizetendő adóként megállapított áfát levonásba helyezheti, amennyiben az adólevonási jogra vonatkozó valamennyi törvényi feltétel fennáll.Az előzetesen felszámított adó levonása – tekintve, hogy a 37. § (1) bekezdése értelmében az ügylet a megrendelő magyarországi gazdasági célú letelepedettségének hiányában külföldön teljesül – az Áfa-tv. 121. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján biztosított, amely rendelkezés kimondja, hogy az előzetesen felszámított adó levonásának joga megilleti az adóalanyt akkor is, ha a terméket, szolgáltatást olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, amelynek teljesítési helye külföld, de amelyet, ha belföldön teljesítene, adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának minősülne.Mindezek alapján, véleményünk szerint, amennyiben az adólevonási jogra vonatkozó valamennyi további törvényi feltétel fennáll, akkor a társaságot a beadványban közölt információkra figyelemmel az Áfa-tv. 120. §-ának c) pontja, valamint a 121. §-ának a) pontja alapján megilleti az adólevonási jog.Álláspontunk szerint a kérdéses esetben nem azonosítható olyan ügylet, amely miatt a Megrendelő Magyarországon adóalanyként köteles lenne bejelentkezni.2. A második pontban megfogalmazottak két kérdést vetnek fel, nevezetesen, hogy– a társaság által nyújtott szolgáltatás – magában foglalva a Magyarországra behozott termékeknek a motorokba történő beszerelését – komplex szolgáltatásnak minősül-e,– komplex szolgáltatás esetén a szolgáltatáson belül a jogügylet domináns céljának, és így az áfakezelést meghatározó fő elemnek a javítási szolgáltatás tekintendő-e? Komplex szolgáltatásra vonatkozó kérdés Az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy "termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek". A 70. § (2) bekezdése alapján a járulékos költségek abban az esetben is beletartoznak az adó alapjába, ha a járulékos díj és költség áthárítása különmegállapodáson alapul.A komplex ügyletek részét képező szolgáltatások, termékértékesítések lehetnek egymáshoz képest mellérendelt, illetve alá-fölé rendeltségi kapcsolatban. Annak megítélése során, hogy egy tevékenység fő tevékenységnek vagy melléktevékenységnek minősül, mindenekelőtt arra kell figyelemmel lenni, hogy melyik ügylet az, amely miatt a felek szerződéses kapcsolatba léptek. Az egyes ügyletek (tevékenységek) egymáshoz való viszonyának vizsgálata során elmondható, hogy amennyiben valamely tevékenység vállalásának és megvalósulásának következményeként valamely másik tevékenység szokásosan előfordul, azt kiegészíti, illetve elősegíti annak megvalósulását, akkor a két tevékenység egymással fő és melléktevékenység viszonyban áll. Emellett elmondható, hogy a melléktevékenység a fő tevékenység értékéhez képest jellemzően kisebb nagyságrendet képvisel az ügyletben, ugyanakkor szükséges hangsúlyozni, hogy az az ügylet, amely miatt a felek szerződéses kapcsolatba léptek, egyes esetekben értékében lehet kisebb, mint az annak megvalósulását segítő járulékos tevékenység.A fő tevékenység adóalapjába járulékos költségként beépülő ügylet fontos jellemzője, hogy az bár önmagában is állhatna, azonban az adott ügylet során a járulékos elemként megvalósuló szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés nem teljesült volna, ha a főügylet nem jött volna létre, valamint az a tény is jelentőséggel bír, hogy a járulékos elem elválaszthatatlan részét képezi a fő tevékenységnek, illetve segíti annak megvalósulását, vagy adott esetben annak nélkülözhetetlen elemét képezi, vagy az értékesített termék használatát olyan mértékben segíti, hogy anélkül nem is lehetne a terméket rendeltetésszerűen használni.Azt, hogy egy konkrét termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás járulékos jellegűnek tekinthető-e, az adott ügylet összes körülményei alapján kell eldönteni. Az Európai Unió Bíróságának a közösségi szinten harmonizált áfa vonatkozásában kimunkált ítélkezési gyakorlata szerint "egyes esetekben több, alakilag különálló olyan szolgáltatást, amelyet külön-külön nyújtanak, és amelyek ennek megfelelően önmagukban adókötelesnek vagy adómentesnek minősülhetnek, egységet képező ügyletnek kell tekinteni abban az esetben, ha e szolgáltatások egymástól nem függetlenek. […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
