Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2020. március 24-én (289. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5145

[…] lehetősége a munkáltatónak, illetve megtehet minden olyan intézkedést, amelyet a Munka Törvénykönyve és a munkavédelmi jogszabályok egyébként is biztosítanak számára, természetesen a munkajogi alapelvek (egyenlő bánásmód, személyiségi jogok tiszteletben tartása stb.) figyelembevételével. Megjegyezzük, hogy a munkavállalót is terheli az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség, a munkaviszonyban kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A munkáltató és a munkavállaló is kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Egy esetleges járványügyi helyzetben ez olyan kötelezettségeket is róhat a felekre, amelyek egyébként nem bírnak relevanciával a munkaviszony körében. Idetartozhat például a munkáltató tájékoztatása arról, ha a munkavállaló járványügyileg érintett helyre utazik, vagy onnan tér haza.Véleményünk szerint tehát a munkáltató felhívhatja arra a munkavállalóit, hogy azok adjanak tájékoztatást arról, ha járványügyi szempontból kiemelt területről érkeznek haza. Más kérdés, hogy a tájékoztatás elmaradásáért szankció kiszabása munkajogilag kérdéses lehet, bár ez függ az aktuális járvány-ügyi helyzettől is. Mindazonáltal a felelősségteljes gondolkodásra történő felhívás a munkavállalók irányába biztosan hasznos.Megtehet továbbá a munkáltató minden olyan intézkedést, amit a veszélyhelyzeti kormányrendeletek biztosítanak, lehetővé tesznek. A közszféra munkavállalóit érintő jelenlegi, egyik veszélyhelyzeti intézkedés, hogy nem utazhatnak külföldre (illetve csak az ágazati miniszter külön engedélyével) az egészségügyi dolgozók, a hivatásos, szerződéses állományú katonák, a tényleges katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák, a honvédelmi alkalmazottak, a rendvédelmi hivatásos állomány, a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak, a NAV-törvény szerint foglalkoztatottak és a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti kormánytisztviselők. A minisztériumok esetében külföldi kiküldetés elrendelésére a miniszter, illetve a miniszterelnök külön engedélyével kerülhet sor. Mit tehet a munkáltató, ha a munkavállaló járványügyi szempontból kockázatos térségből tér haza? Mindaddig, amíg az egészségügyi államigazgatási szervek mást nem rendelnek el, a munkáltató az Mt. által biztosított lehetőségekkel élhet. Így a munkáltató szabadságot rendelhet el a munkavállaló részére, ha az valóban indokolt. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell az Mt. szerint, azonban egy ilyen helyzetben, körültekintő mérle-gelés mellett az ezen belül történő szabadság kiadása tekintetében is együttműködés várható el a munkavállaló részéről. Célszerűnek tűnik, ha a munkáltató előzetes tájékoztatást ad ki arról, hogy pontosan milyen esetekben fog adott térségből (mely adott esetben, a járványügyi helyzet fokozódása esetén nem csak külföld lehet) visszatérők esetében a szabadság elrendelésével élni, és milyen mértében.Az eseti otthoni munkavégzés (home office) jó lehetőség lehet mind a munkavállaló, mind a munkáltató számára, amennyiben erre lehetőséget ad a munkakör. A kérdés az lehet, hogy a munkáltató köteles-e ilyen lehetőséget biztosítani például szabadság helyett a munkavállalónak, ha az a munkavállaló számára előnyösebb, és a munkavállaló azt preferálná. Ennek mérlegelése az eset összes körülményének ismeretében lehetséges (munkakör jellege, feladatok teljesítésének ellenőrizhetősége, egyébként is alkalmaz-e az adott munkakörben ilyet a munkáltató, technikai feltételek rendelkezésre állása, illetve annak biztosítása milyen terhet ró a munkáltatóra, a munkavállaló személyes körülményei stb.). Tekinthető-e állásidőként az, ha a munkáltató amiatt nem tudja, akarja átmenetileg foglalkoztatni a munkavállalót, mert az valamely járványügyileg kockázatos térségből tért vissza, ugyanakkor nem esik a jogszabályok szerinti kötelező karantén hatálya alá? Állásidőről akkor beszélünk, ha a munkáltató nem tud eleget tenni valamely okból a foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben. Ennek kapcsán több kérdés is felmerül. Először is, hogy az adott helyzetben vajon a munkavállaló nem tud eleget tenni a munkavégzési kötelezettségének, vagy a munkáltató nem tudja foglalkoztatni a munkavállalót. Tehát a kérdés, hogy az akadályoztatás kinek az oldalán áll fenn. Ez megítélésünk szerint az eset összes körülménye alapján, egyedileg ítélhető csak meg. A másik kérdés, hogy vajon jár-e díjazás a munkavállaló részére. Ugyanis az állásidőre járó díjazás (mely alapbérből és – bérpótlékra való jogosultság esetén – pótlék részből áll) nem illeti meg a munkavállalót, ha a munkáltató oldalán az akadály valamely elháríthatatlan külső ok következtében lépett fel. A bírói gyakorlat korábban azt vizsgálta – megjegyezzük, nem járványügyi helyzet kapcsán –, hogy a munkáltatónak van-e ráhatása az adott körülményre, pl. a munkaszervezés alakításával, megváltoztatásával, az adott helyzetben általában elvárható magatartás mellett a munkáltató el tudja-e hárítani az okot. Megítélésünk szerint több szempont mérlegelendő: van-e bármilyen munkaszervezési lehetőség, hogy a foglalkoztatás biztosítható legyen; ha a foglalkoztatás nem biztosítható, van-e bármilyen más, díjazás melletti lehetőség a munkavégzés alóli mentesítésre; van-e helye járványügyi elkülönítésnek az aktuális járványügyi intézkedések, iránymutatások mellett; munkáltatói vagy saját érdekből utazott a kritikus területre a munkavállaló. Az állásidő díjazás nélküli alkalmazása tehát különös megfontolást igényel.A munkáltató természetesen úgy is rendelkezhet egyoldalúan, hogy mentesíti a munkavállalót a munkavégzés alól, díjazás (távolléti díj) fizetése mellett. Mikor lehet szó keresőképtelenségről? Keresőképtelen – többek között –, aki betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni, és az is, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak, és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.Amennyiben tehát a munkavállaló részére hatóságilag rendelnek el karantént, vagy például járványügyi zárlat miatt (pl. zárlat alatt reked valamely térségben) nem tud a munkahelyén megjelenni, keresőképtelennek minősül.A vészhelyzeti kormányrendeleti rendelkezés szerint jelenleg az Olasz Köztársaság, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Köztársaság és az Iráni Iszlám Köztársaság területéről érkező magyar állampolgároka) a Magyarországra való belépés során egészségügyi vizsgálaton […]