Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

29 találat a megadott koronavírus tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Cafeteria a veszélyhelyzet alatt

Kérdés: A Költségvetési tv. 61. §-ának (4) bekezdése értelmében a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten adott - az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott - juttatások összege, törvény eltérő rendelkezése hiányában, 2021-ben nem haladhatja meg a nettó 400 ezer forintot. A költségvetési szerv (régi munkáltató) foglalkoztatottja a Kit. 147. §-ának előírásait figyelembe véve 2021. I. félévében az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott Széchenyi Pihenő Kártyára béren kívüli juttatásként nettó 400 ezer forint juttatást kapott, jogviszonyának megszűnésekor 2021. augusz-tus 31-én az illetményéből levonásra került az előre kifizetett béren kívüli juttatás időarányos része. Az említett foglalkoztatott 2021. szeptember 1-jétől másik költségvetési szervnél (új munkáltató) közszolgálati jogviszonyt létesített, és jogosulttá vált béren kívüli juttatásra. Mind az új, mind a régi munkáltató esetén a belső szabályzat éves nettó 400 ezer forint béren kívüli juttatási keretet állapít meg. Az új munkáltatónál az időarányosan adható béren kívüli juttatás (SZÉP-kártya) keret-összegének meghatározásakor a költségvetési törvény alapján meghatározott nettó 400 ezer forintos limitet az adott foglalkoztatott esetén hogyan szükséges érvényesíteni:
1. az éves nettó 400 ezer forint csökkentve a régi munkáltató által elutalt juttatással, figyelembe véve (korrigálva) a régi munkáltató által érvényesített levonással?
2. az éves nettó 400 ezer forint csökkentve a régi munkáltató által elutalt juttatás teljes összegével (ebben az esetben a fenti példa kapcsán a foglalkoztatott az új munkáltatónál béren kívüli juttatásként nem kaphat juttatást)?
Részlet a válaszból: […]-aa) évi 400 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll,ab) a 400 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn.Az egyes juttatások keretösszegeit is figyelembe kell venni. 2021. július 1-jétől a SZÉP-kártya egyes alszámláira béren kívüli juttatásként adható támogatás keretösszege, több munkáltatót együttvéve- szálláshely alszámlánál legfeljebb évi 225 ezer forint,- vendéglátás alszámlánál legfeljebb évi 150 ezer forint,- szabadidő alszámlánál legfeljebb évi 75 ezer forintlehet.A veszélyhelyzeti jogszabály szövegében nem szerepel a "több juttatótól származóan együttvéve" kitétel, ami azt jelenti, hogy 2021-ben, ha a magánszemélynek egyidejűleg vagy egymás után több munkáltatója van, akár mindegyiktől kaphat béren kívüli juttatásként 400-400 ezer forint támogatást a szálláshely alszámlájára, 265-265[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5599

2. találat: Fizetési kedvezmény veszélyhelyzetkor

Kérdés: A kormány módosította az adózás rendjéről szóló törvényt. A változás értelmében azok, akik a koronavírus következtében nehéz pénzügyi helyzetbe kerültek, kérelemmel fordulhatnak az adóhatósághoz részletfizetésért vagy adómérséklésért. Eddig is léteztek ezek a kedvezmények. Miért módosult akkor a törvény? Mi a különbség a két lehetőség között?
Részlet a válaszból: […]látszik, hogy a kedvezmény nem a legnagyobb költségvetési kapcsolatokkal rendelkező adózókra született, bár keretek között rájuk (összeghatár) is vonatkozik!1. Ennek megfelelően az adóhatóság az adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek a 2021. december 31-ig előterjesztett kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott:- legfeljebb ötmillió forint összegű adóra,- egy alkalommal, legfeljebb hathavi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez,ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza. Tehát csak ez utóbbi feltételnek kell teljesülnie! Az adóhatóságnak a kérelemről tizenöt napon belül kell dönteni.2. Az Art. 201. §-ának (2) bekezdése eddig kizárta a nem természetes személyeket az adómérséklés lehetőségéből, esetükben csak a bírság és pótléktartozás mérséklésére, elengedésére lehetett kérelmet benyújtani, illetve az adóhatóságnak engedélyt (határozatot) kiadni.Ettől eltérően az új rendelkezés értelmében az adóhatóság a nem természetes személy adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek a 2021. december 31-ig előterjesztett kérelmére- az őt terhelő adótartozást egy alkalommal, legfeljebb húsz százalékkal, de ötmillió forintot meg nem haladó összegben mérsékli, ha- az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. A "mérsékli" kifejezés egyértelműen arra utal, hogy az adóhatóságnak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5569

3. találat: Igazolási kérelem

Kérdés: Ha a vállalkozó megbízott könyvelője elérhetetlen, mert igazoltan koronavírus-fertőzött, és nála vannak a bevalláshoz szükséges iratok, dokumentumok, ezért a bevallást benyújtani nem lehet, élhet-e igazolási kérelemmel az adózó?
Részlet a válaszból: […]§-ának (1) bekezdése alapján "aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő".Az igazolási kérelemnek nincs előírt formája, de a NAV honlapján "Egyes kötelezettségek késedelmes teljesítésének kimentésére szolgáló igazolási kérelem" elnevezésű minta található.Az igazolási kérelmet a bevallási határidő elmulasztása esetén az akadály megszűnését követő tizenöt napon belül, a bevallás pótlásával egyidejűleg lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelemről az az adóhatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt.Ha a NAV az igazolási kérelemnek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5566

4. találat: Felmondási tilalom az egészségügyben

Kérdés: Az egészségügyi intézményekre vonatkozóan megjelent 530/2020. Korm. rendelet 2. §-a megtiltja az egészségügyi dolgozóknak, hogy felmondjanak, amíg tart a veszélyhelyzet. A rendelet azokra is vonatkozik, akik ebben az időszakban érik el az öregségi vagy a 40 év szolgálati idő után járó nyugdíjjogosultságot, és nyugdíjba vonulnának?
Részlet a válaszból: […]a jogszabály a közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetést nem tiltja, azonban a munkáltató oldaláról az ehhez történő hozzájárulás megfontolandó, tekintettel a veszélyhelyzetre.Mindazonáltal lényeges, hogy a nyugdíj megállapítása a jogosultsági feltételek beálltának napjától nem kizárt a jogviszony további fenntartása mellett sem. Azonban az öregségi nyugdíj folyósítását - az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.Az Eütev. 16/B. §-ának alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5374

5. találat: Koronavírus elleni védekezés támogatásból

Kérdés: Önkormányzatunk a koronavírus elleni védekezéshez magánszemélyektől és helyi vállalkozásoktól pénzbeli támogatást kapott. Az önkormányzat és a támogató között támogatási szerződés került aláírásra, amelyben rögzítették, hogy a támogatásként felajánlott összeget a támogatott a koronavírus elleni védekezéshez használhatja fel, majd azzal elszámol a képviselő-testület felé. Az önkormányzat képviselő-testülete szeretné ezt a lakosság részére fertőtlenítőcsomagok formájában szétosztani úgy, hogy a falu minden háztartása részesüljön belőle. Kérdésünk, hogy ez után az adót meg kell fizetni, vagy adómentesen átadható, illetve az államháztartási számvitel szerint hogyan kell könyvelni? Amennyiben az ügylet adóköteles formában bonyolítható csak le, akkor ha nem kiosztásra kerülne a csomag, hanem a település területén lévő forgalmasabb helyeken (pl. posta, orvosi rendelő, polgármesteri hivatal, faluház területén) kerülne kihelyezésre, ahol bárki használhatja, elveheti, akkor adófizetési kötelezettséget von-e maga után?
Részlet a válaszból: […]készletre, és térítésmentes átadással adják át a postának, orvosi rendelőnek, polgármesteri hivatalnak, faluháznak, amelyek az ügyfeleik részére adómentesen felhasználhatják. A beszerzés áfáját nem helyezhetik levonásba.Saját intézménynek történő átadáskor a 412. Nemzeti vagyon változása, postának történő átadáskor pedig a 8434. Térítés nélkül átadott részesedésnek
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5345

6. találat: Átvezényelt egészségügyi dolgozók szállítása és étkeztetése

Kérdés: Egy COVID-kórházzá nyilvánított intézményben október közepétől más kórházakból átvezényelt dolgozók végeznek egészségügyi ellátást. Az 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján biztosítani kell számukra a szállítást és az ellátást (étkeztetés). A kórház főigazgatója megkereste az ÁEEK-et hivatalos állásfoglalás miatt, de arra még nem kapott választ.
Étkezés: Az Ecostat-program ebédjegy modulban név szerint külön rögzítik az átvezényelt dolgozókat és az általuk rendelt menüket. A megrendelt menük alapján havonta egyszer számla készül, mely mint idegeneknek nyújtott étkeztetés kerül bevételként könyvelésre. A számlát azonban az átvezényelt dolgozónak nem kell fizetni, ezért a kiállított számlákat egy úgynevezett technikai bankban egyenlítik ki egyéb tétellel szemben, melyet egyéb külső személyi juttatásra (K123 rovat) könyvelnek. A kötelezettségvállalás modulban egy szerződés kerül létrehozásra, melyben kötelezettséget vállal az intézmény a dolgozók ellátására, így erre fel tudják dolgozni az egyéb tételt. Helyes-e ez az elszámolás és könyvelés? Ezen dolgozók étkezése után (mivel külső személyi juttatás) mit kell megfizetni?
Szállítás: 1. Vannak olyan dolgozók, akiket külső vállalkozó szállít, és aki személyszállítást számláz le. Ez K337-en többletköltségként fog megjelenni? 2. Vannak átvezényelt dolgozók, akik személy-autóval közlekednek. A közlekedési költségtérítést hogyan kell elszámolni, ha azt egy másik kórház számlázza tovább, vagy maga az átvezényelt dolgozó nyújthatja majd be költségtérítési kérelemmel?
Részlet a válaszból: […]nyújtott étkezéssel összefüggésben egyedül a fizetendő áfát kell elszámolni, amennyiben áfafizetési kötelezettség keletkezik az ingyenes szolgáltatással kapcsolatban.A veszélyhelyzet alatt az egészségügyi dolgozóknak nyújtott ingyenes étkezés a 2011. évi CXCIV. törvény 28/A. §-a alapján adómentes. Egyéb esetben, tekintettel arra, hogy az ingyenes juttatásra a közalkalmazotti jogviszonyukkal összefüggésben kerül sor, az bérként adózó jövedelem.Az átvezényelt dolgozók szállításáról szóló számlát a K337. Egyéb szolgáltatások rovaton javasoljuk elszámolni.Az Eütv. 230. §-ának (5) bekezdése alapján az egészségügyi válsághelyzeti ellátásban részt vevőknek az egészségbiztosítás által fedezett összegen felül felmerülő költségeit a központi költségvetés téríti meg. Az 521/2013. Korm. rendelet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5335

7. találat: Taxiszámlák elszámolása

Kérdés: A koronavírus-járvány miatt egészségügyi szakdolgozók kerültek kirendelésre anyaintézetekből kórházakba. Egy-két dolgozó a munkaidő-beosztása miatt kénytelen volt a taxi-szolgáltatást igénybe venni a tömegközlekedési eszközök mellőzésével. A taxiszámlák az intézet nevére szólnak. Hogyan kezeljük ezeket a számlákat, belföldi kiküldetésként számoljuk, vagy kezeljük ezen bizonylatokat szállítói számlaként, és a dologi kiadások között számoljuk el?
Részlet a válaszból: […]számlákat mint hivatali, üzleti utazás költsége a dologi kiadások között javasoljuk
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5248

8. találat: Újabb könnyítések a turizmus-fejlesztési hozzájárulással kapcsolatban

Kérdés: Ismereteim szerint a kormány további adózási könnyítéseket vezetett be a turisztikai ágazat megsegítésére. Ha jól tudom, turizmusfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos módosítás jelent meg a Magyar Közlönyben. Mire vonatkozik ez pontosan?
Részlet a válaszból: […]továbbiakban együtt: hozzájárulás-köteles szolgáltatás).A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése 2020. március 1-jétől 2020. június 30-ig terjedő időszakra mentesítette a hozzájárulás-köteles szolgáltatást nyújtó adóalanyokat a turizmusfejlesztési hozzájárulás alól. Ezt a könnyítést a 2020. évi LVIII. törvény 2020. december 31-ig meghosszabbította. A 2020. évi LVIII. törvény 35. §-a kimondja, hogy a turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezettet a 2020. március 1. napjától 2020. december 31. napjáig terjedő időszakra nem terheli hozzájárulási kötelezettség, erre az időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulást nem kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.Az új törvényi rendelkezés értelmében annak a turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezettnek, akinek/amelynek a turizmusfejlesztési hozzájárulást negyedévente kell bevallania, a 2020. április 20-áig benyújtott bevallásában a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti időszakra vonatkozó turizmusfejlesztési hozzájárulást kellett megállapítania,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5244

9. találat: Emelt összegű cafeteria

Kérdés: A Költségvetési Levelek 292-es számában, az 5208-as kérdésre adott válaszuk az emelt összegű SZÉP-kártya-juttatással kapcsolatos. A mi önkormányzatunk nem emelte fel a cafeteriakeret összegét, így 2020-ban is bruttó 200 ezer forintot kap minden dolgozó. A válasz elolvasása után úgy értelmezzük ezt a változást, hogy a járvány miatti jogszabály-módosítások hatására a bruttó 200 ezer forint helyett nettó 200 ezer forint illet meg minden dolgozót június 30-ig. Jól értelmezzük a választ, vagy az csak a felemelt 400 ezer forintos összeg esetében jelent nettó összeget? Önkormányzatunknál március elején kapták meg a dolgozók az éves bruttó 200 ezer forintos juttatás 50%-át, most júniusban lenne esedékes az összeg másik fele. Így nettó 162 613 forint illetné meg a dolgozókat, figyelembe véve a szochómentességet is. A 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet 4. §-a szerint a Kvtv. 58. §-ának (4) bekezdésétől eltérően a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten - az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott juttatások - adott juttatások együttes nettó összege - törvény eltérő rendelkezése hiányában - 2020-ban nem haladhatja meg a 400 000 forintot.
Részlet a válaszból: […]meghosszabbította december 31-ig.A kormányrendeletben meghatározott keretösszeg maximális keretösszeg, nem kötelező felemelni. Arra is van lehetőség, hogy a munkáltató a felszabaduló szociális hozzájárulási adót, amit korábban betervezett, átcsoportosítsa a dolgozóknak adható juttatás megemelésére.A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében közzétett szabályok nem visszamenőleges hatályúak, tehát az április 21. előtt adott juttatásokra a költségvetési törvény 58. §-a szerinti bruttó 200 000 forint időarányos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5234

10. találat: Dolgozóknak biztosított védőeszközök áfája

Kérdés: Levonásba helyezhető-e a dolgozóknak biztosított szájmaszk, illetve a kézfertőtlenítők beszerzéseihez kapcsolódó áfa? Van-e áfalevonási joguk azoknak, akik a vevők, ügyfelek részére biztosítanak kézfertőtlenítőt, pl. a bejáratnál elhelyezve?
Részlet a válaszból: […]felszámított áfa levonására, amilyen mértékben a beszerzés az adóköteles bevételszerző tevékenységét szolgálja. Amennyiben a kérdéses adóalany kizárólag adóköteles tevékenységet végez, az adólevonásnak nincs akadálya; amennyiben kizárólag adómentes vagy közhatalmi tevékenységet végez, úgy adólevonásra sem a kérdéses beszerzések, sem más beszerzései vonatkozásában nem jogosult. Ha egyaránt végez adóköteles és adómentes tevékenységet, akkor meg kell vizsgálni, hogy a beszerzés milyen arányban szolgálja az adóköteles tevékenységet, a szájmaszkkal ellátott dolgozó részt vesz-e az adóköteles[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5227
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 29 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést