Cafeteria a veszélyhelyzet alatt

Kérdés: A Költségvetési tv. 61. §-ának (4) bekezdése értelmében a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten adott - az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott - juttatások összege, törvény eltérő rendelkezése hiányában, 2021-ben nem haladhatja meg a nettó 400 ezer forintot. A költségvetési szerv (régi munkáltató) foglalkoztatottja a Kit. 147. §-ának előírásait figyelembe véve 2021. I. félévében az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott Széchenyi Pihenő Kártyára béren kívüli juttatásként nettó 400 ezer forint juttatást kapott, jogviszonyának megszűnésekor 2021. augusz-tus 31-én az illetményéből levonásra került az előre kifizetett béren kívüli juttatás időarányos része. Az említett foglalkoztatott 2021. szeptember 1-jétől másik költségvetési szervnél (új munkáltató) közszolgálati jogviszonyt létesített, és jogosulttá vált béren kívüli juttatásra. Mind az új, mind a régi munkáltató esetén a belső szabályzat éves nettó 400 ezer forint béren kívüli juttatási keretet állapít meg. Az új munkáltatónál az időarányosan adható béren kívüli juttatás (SZÉP-kártya) keret-összegének meghatározásakor a költségvetési törvény alapján meghatározott nettó 400 ezer forintos limitet az adott foglalkoztatott esetén hogyan szükséges érvényesíteni:
1. az éves nettó 400 ezer forint csökkentve a régi munkáltató által elutalt juttatással, figyelembe véve (korrigálva) a régi munkáltató által érvényesített levonással?
2. az éves nettó 400 ezer forint csökkentve a régi munkáltató által elutalt juttatás teljes összegével (ebben az esetben a fenti példa kapcsán a foglalkoztatott az új munkáltatónál béren kívüli juttatásként nem kaphat juttatást)?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához figyelembe kell venni az Szja-tv. 71. §-án kívül a veszélyhelyzet megszűnése után a 2020. évi LVIII. törvény és a béren kívüli juttatásnak minősülő SZÉP-kártya alszámlákra utalt támogatás értékhatárairól, valamint a rekreációs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Igazolási kérelem

Kérdés: Ha a vállalkozó megbízott könyvelője elérhetetlen, mert igazoltan koronavírus-fertőzött, és nála vannak a bevalláshoz szükséges iratok, dokumentumok, ezért a bevallást benyújtani nem lehet, élhet-e igazolási kérelemmel az adózó?
Részlet a válaszából: […] Ha az adózó önhibáján kívül nem tud eleget tenni a törvényben előírt határidőben adóbevallási, valamint az ahhoz kapcsolódó adófizetési kötelezettségének, akkor lehetőség van igazolási kérelem előterjesztésére, hogy kimentse a mulasztást, és ezáltal mentesüljön a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Fizetési kedvezmény veszélyhelyzetkor

Kérdés: A kormány módosította az adózás rendjéről szóló törvényt. A változás értelmében azok, akik a koronavírus következtében nehéz pénzügyi helyzetbe kerültek, kérelemmel fordulhatnak az adóhatósághoz részletfizetésért vagy adómérséklésért. Eddig is léteztek ezek a kedvezmények. Miért módosult akkor a törvény? Mi a különbség a két lehetőség között?
Részlet a válaszából: […] Az Art. mindig is tartalmazott az adófizetéshez kapcsolódó kedvezményeket. Jelenleg az Art. 198-201. §-ai rendelkeznek ezekről. Az ott szabályozott részletfizetés, fizetési halasztás és adómérséklés az adózó kérelmére engedélyezhető. A benyújtott kérelmet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Felmondási tilalom az egészségügyben

Kérdés: Az egészségügyi intézményekre vonatkozóan megjelent 530/2020. Korm. rendelet 2. §-a megtiltja az egészségügyi dolgozóknak, hogy felmondjanak, amíg tart a veszélyhelyzet. A rendelet azokra is vonatkozik, akik ebben az időszakban érik el az öregségi vagy a 40 év szolgálati idő után járó nyugdíjjogosultságot, és nyugdíjba vonulnának?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott kormányrendelet 2. §-a kimondja, hogy az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott egészségügyi dolgozó és egészségügyben dolgozó az egészségügyi szolgáltatónál fennálló jogviszonyát - a rendkívüli megszüntetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Koronavírus elleni védekezés támogatásból

Kérdés: Önkormányzatunk a koronavírus elleni védekezéshez magánszemélyektől és helyi vállalkozásoktól pénzbeli támogatást kapott. Az önkormányzat és a támogató között támogatási szerződés került aláírásra, amelyben rögzítették, hogy a támogatásként felajánlott összeget a támogatott a koronavírus elleni védekezéshez használhatja fel, majd azzal elszámol a képviselő-testület felé. Az önkormányzat képviselő-testülete szeretné ezt a lakosság részére fertőtlenítőcsomagok formájában szétosztani úgy, hogy a falu minden háztartása részesüljön belőle. Kérdésünk, hogy ez után az adót meg kell fizetni, vagy adómentesen átadható, illetve az államháztartási számvitel szerint hogyan kell könyvelni? Amennyiben az ügylet adóköteles formában bonyolítható csak le, akkor ha nem kiosztásra kerülne a csomag, hanem a település területén lévő forgalmasabb helyeken (pl. posta, orvosi rendelő, polgármesteri hivatal, faluház területén) kerülne kihelyezésre, ahol bárki használhatja, elveheti, akkor adófizetési kötelezettséget von-e maga után?
Részlet a válaszából: […] Ha a lakosság részére egyforma értékű egységcsomagokat osztanak ki, az személyijövedelemadó-kötelezettséget von maga után.Azt javasoljuk, hogy a vásárolt fertőtlenítőszereket vegyék készletre, és térítésmentes átadással adják át a postának, orvosi rendelőnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Átvezényelt egészségügyi dolgozók szállítása és étkeztetése

Kérdés: Egy COVID-kórházzá nyilvánított intézményben október közepétől más kórházakból átvezényelt dolgozók végeznek egészségügyi ellátást. Az 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján biztosítani kell számukra a szállítást és az ellátást (étkeztetés). A kórház főigazgatója megkereste az ÁEEK-et hivatalos állásfoglalás miatt, de arra még nem kapott választ.
Étkezés: Az Ecostat-program ebédjegy modulban név szerint külön rögzítik az átvezényelt dolgozókat és az általuk rendelt menüket. A megrendelt menük alapján havonta egyszer számla készül, mely mint idegeneknek nyújtott étkeztetés kerül bevételként könyvelésre. A számlát azonban az átvezényelt dolgozónak nem kell fizetni, ezért a kiállított számlákat egy úgynevezett technikai bankban egyenlítik ki egyéb tétellel szemben, melyet egyéb külső személyi juttatásra (K123 rovat) könyvelnek. A kötelezettségvállalás modulban egy szerződés kerül létrehozásra, melyben kötelezettséget vállal az intézmény a dolgozók ellátására, így erre fel tudják dolgozni az egyéb tételt. Helyes-e ez az elszámolás és könyvelés? Ezen dolgozók étkezése után (mivel külső személyi juttatás) mit kell megfizetni?
Szállítás: 1. Vannak olyan dolgozók, akiket külső vállalkozó szállít, és aki személyszállítást számláz le. Ez K337-en többletköltségként fog megjelenni? 2. Vannak átvezényelt dolgozók, akik személy-autóval közlekednek. A közlekedési költségtérítést hogyan kell elszámolni, ha azt egy másik kórház számlázza tovább, vagy maga az átvezényelt dolgozó nyújthatja majd be költségtérítési kérelemmel?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 44. §-ának (2) bekezdése tartalmazza azokat az eseteket, amelyekben tényleges pénzmozgás nélkül lehetséges a költségvetési számvitelben teljesítést elszámolni. Az ingyenes étkezés térítésmentes szolgáltatásnyújtásnak minősül, melyet a költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Taxiszámlák elszámolása

Kérdés: A koronavírus-járvány miatt egészségügyi szakdolgozók kerültek kirendelésre anyaintézetekből kórházakba. Egy-két dolgozó a munkaidő-beosztása miatt kénytelen volt a taxi-szolgáltatást igénybe venni a tömegközlekedési eszközök mellőzésével. A taxiszámlák az intézet nevére szólnak. Hogyan kezeljük ezeket a számlákat, belföldi kiküldetésként számoljuk, vagy kezeljük ezen bizonylatokat szállítói számlaként, és a dologi kiadások között számoljuk el?
Részlet a válaszából: […]

A taxiszolgáltatásról szóló számlákat mint hivatali, üzleti utazás költsége a dologi kiadások között javasoljuk elszámolni.

(Kéziratzárás: 2020. 07. 27.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Emelt összegű cafeteria

Kérdés: A Költségvetési Levelek 292-es számában, az 5208-as kérdésre adott válaszuk az emelt összegű SZÉP-kártya-juttatással kapcsolatos. A mi önkormányzatunk nem emelte fel a cafeteriakeret összegét, így 2020-ban is bruttó 200 ezer forintot kap minden dolgozó. A válasz elolvasása után úgy értelmezzük ezt a változást, hogy a járvány miatti jogszabály-módosítások hatására a bruttó 200 ezer forint helyett nettó 200 ezer forint illet meg minden dolgozót június 30-ig. Jól értelmezzük a választ, vagy az csak a felemelt 400 ezer forintos összeg esetében jelent nettó összeget? Önkormányzatunknál március elején kapták meg a dolgozók az éves bruttó 200 ezer forintos juttatás 50%-át, most júniusban lenne esedékes az összeg másik fele. Így nettó 162 613 forint illetné meg a dolgozókat, figyelembe véve a szochómentességet is. A 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet 4. §-a szerint a Kvtv. 58. §-ának (4) bekezdésétől eltérően a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten - az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott juttatások - adott juttatások együttes nettó összege - törvény eltérő rendelkezése hiányában - 2020-ban nem haladhatja meg a 400 000 forintot.
Részlet a válaszából: […] A kormányrendelet a SZÉP-kártya egyes alszámláira utalható összegek kereteit is a duplájára emelte, ezenkívül az Szja-tv. szerinti rekreációs keretösszeget is megemelte.A 225/2020. (V. 22.) Korm. rendelet a szociálishozzájárulásiadó-mentességet meghosszabbította december 31-ig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Újabb könnyítések a turizmus-fejlesztési hozzájárulással kapcsolatban

Kérdés: Ismereteim szerint a kormány további adózási könnyítéseket vezetett be a turisztikai ágazat megsegítésére. Ha jól tudom, turizmusfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos módosítás jelent meg a Magyar Közlönyben. Mire vonatkozik ez pontosan?
Részlet a válaszából: […] A Módtv. 261. §-ának (1) bekezdése értelmében turizmusfejlesztésihozzájárulás-köteles szolgáltatás az Áfa-tv 3. számú melléklete II. részének 3. pontja szerinti szolgáltatás ellenérték fejében történő nyújtása, vagyis az étkezőhelyi vendéglátásban az étel és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Dolgozóknak biztosított védőeszközök áfája

Kérdés: Levonásba helyezhető-e a dolgozóknak biztosított szájmaszk, illetve a kézfertőtlenítők beszerzéseihez kapcsolódó áfa? Van-e áfalevonási joguk azoknak, akik a vevők, ügyfelek részére biztosítanak kézfertőtlenítőt, pl. a bejáratnál elhelyezve?
Részlet a válaszából: […] A munkavégzés időtartama alatt a dolgozóknak biztosított szájmaszk, illetve a kézfertőtlenítő szappan egészségvédelmi, higiéniai követelmény, a dolgozók biztonságos munkavégzését szolgálja.Az Áfa-tv. 120. §-a alapján az adóalany olyan mértékben jogosult a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.
1
2
3