Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

18 találat a megadott veszélyhelyzet tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Sportcélú helyiséghasználat számlázása

Kérdés: Intézményünk bérleti díj tekintetében áfakötelezettséget választott. A veszélyhelyzetben hozott jogszabályok alapján - álláspontunk szerint - nem számlázhatjuk a sportcélra történő helyiséghasználatot. A versenysportolók azonban, edzés céljából igénybe veszik a helyiségeinket. Ebben a tekintetben mint igyenesen nyújtott szolgáltatás után terheli-e áfafizetési kötelezettség az intézményt?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatást, feltéve, hogy a szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg.Fontos hangsúlyozni, hogy ingyenes szolgáltatás esetén nem az alapozza meg az adófizetési kötelezettséget, hogy az adóalany élt-e az áfalevonással, hanem az a körülmény, ha az Áfa-tv. szerint fennáll az adólevonási jog.Az Áfa-tv. 120. §-a alapján abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet a termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított, illetve általa megfizetett (előzetesen felszámított áfa).Intézményük az ingatlan-bérbeadásra áfakötelezettséget választott, tehát a sportcélra használt helyiséggel kapcsolatban áfás bevételük származik, ebből következően adólevonási joguk is van, tehát keletkezik az ingyenes szolgáltatás után adófizetési kötelezettség.Ingyenes szolgáltatás adóalapja az Áfa-tv. 69. §-a szerint az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. Azok a kiadások képezik az adó alapját, amelyek az ingyenes szolgáltatással kapcsolatban többletkiadásként jelentkeznek. Az épület értékcsökkenési leírása nem képezi a fizetendő adó alapját, mivel az nem jelent kiadást. Az épületek működtetési költségei (fűtés, világítás,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5457

2. találat: Áfabevallás veszélyhelyzet idején

Kérdés: Hivatalunk negyedéves áfabevalló volt 2020. I. negyedévig. Az első negyedévre vonatkozó áfát bevallottuk és be is fizettük 2020. 04. 20-ig. 2020. 04. 01. napjától éves adóbevallónak minősültünk az áfa tekintetében a 85/2020. Korm. rendelet 17. §-ának (2) bekezdése értelmében. A 2020. II-IV. negyedévi áfát éves bevallás keretében vallanánk most be 2021. február 25-ig. A 2065A áfabevalláson esetünkben a bevallási időszakot hogyan jelöljük meg? A 2020. 01. 01. - 2020. 12. 31. közötti vagy a 2020. 04. 01. - 2020. 12. 31. közötti időszakot adjuk meg mint bevallási időszak? A bevallás gyakorisága éves (E) lenne?
Részlet a válaszból: […]2021. február 25. volt.Az éves áfabevallás benyújtására kötelezett önkormányzatoknak a 2020. 04. 20-án esedékes havi, illetve negyedéves áfabevallásukat már nem kellett volna benyújtaniuk az adóhatóság részére. Amennyiben az intézmények a március hónapról, illetve az I. negyedévről mégis elkészítették és benyújtották bevallásukat, és azt az adóhatóság befogadta és feldolgozta, akkor is az áfabevallás fő lapjának kitöltése során a bevallási gyakoriságnak az "éves"[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5434
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Felmondási tilalom az egészségügyben

Kérdés: Az egészségügyi intézményekre vonatkozóan megjelent 530/2020. Korm. rendelet 2. §-a megtiltja az egészségügyi dolgozóknak, hogy felmondjanak, amíg tart a veszélyhelyzet. A rendelet azokra is vonatkozik, akik ebben az időszakban érik el az öregségi vagy a 40 év szolgálati idő után járó nyugdíjjogosultságot, és nyugdíjba vonulnának?
Részlet a válaszból: […]a jogszabály a közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetést nem tiltja, azonban a munkáltató oldaláról az ehhez történő hozzájárulás megfontolandó, tekintettel a veszélyhelyzetre.Mindazonáltal lényeges, hogy a nyugdíj megállapítása a jogosultsági feltételek beálltának napjától nem kizárt a jogviszony további fenntartása mellett sem. Azonban az öregségi nyugdíj folyósítását - az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.Az Eütev. 16/B. §-ának alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5374

4. találat: Gazdaságvédelmi intézkedések a veszélyhelyzet idején

Kérdés: A 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. pontja adófizetési kedvezményt határoz meg. Ugyanezen rendelet 3. pontja bértámogatási igénybevételről rendelkezik. Az adófizetési kedvezmény igénybe vehető-e bértámogatás igénybevétele nélkül? A társaság ugyanis a bértámogatás feltételeként meghatározott nullás adóigazolást (adótartozása miatt) nem tudja a megadott beküldési időpontig, december 11-ig beszerezni!
Részlet a válaszból: […]biztosít az érintett tevékenységű kisvállalkozások számára. A bértámogatási igényt a kormányhivatalhoz kell beadni, a járulék- és adókedvezmény-igényt pedig az állami adóhatósághoz. A két támogatás között nincs olyan összefüggés, hogy mindkettőt
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5369
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Közétkeztetés II.

Kérdés: A 498/2020. Korm. rendelet szerint az áfatörvény alapján az áfakulcs 5% azon elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített étel- és italforgalomra, mely étkezőhelyi vendéglátás keretében történő értékesítés esetén valósul meg. A szociális étkeztetést vásárolt szolgáltatással biztosítjuk, a szerződést szociális étkeztetési feladatok ellátására kötöttük. A számla kiállításra került a szolgáltató részéről 5%-os áfatartalommal.
1. A szolgáltató helyesen járt el, ha 5%-os áfatartalommal állította ki a számlát?
2. Mi továbbszámlázzuk a szociális étkeztetést. Az áfa tartalma 27%. Helyesen járunk el?
3. 2021. január 1-jétől a magánszemélyek részére kiállított szociális étkeztetésről szóló kéziszámlát is kötelesek vagyunk online adatszolgáltatás keretében az adóhatóság részére továbbítani?
Részlet a válaszból: […]következők szerint:- az Áfa-tv. hivatkozott pontjának megfelelő szolgáltatás csak a veszélyhelyzetben alkalmazandó előírás miatt nem valósulhat meg, vagyis ezen szolgáltatás feltételei az előzőekben jelzett veszélyhelyzeti intézkedést megelőzően fennálltak, illetve annak hiányában fennállnának,- helyben fogyasztás esetén az ügylet a TESZOR'15 56.10 alá tartozna,- azonnal fogyasztható étel és helyben készített, alkoholmentes ital elvitelre vagy házhoz szállítással való értékesítése valósul meg.A helyben fogyasztás feltételeit nem biztosító, kizárólag kiszállításra főző konyhák esetében az előbbi feltételek nem állnak fenn, ezért a veszélyhelyzet ideje[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5366
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Pótszabadság a közszférában

Kérdés: A veszélyhelyzet ideje alatt több dolgozónk home office-ban dolgozott heteken keresztül. Azoknak a dolgozóknak, akik továbbra is a munkahelyükön végezték munkájukat - költségvetési fedezet hiányában -, jutalomként differenciáltan "pótszabadságot" szeretnénk adni. Van ennek valamilyen jogi akadálya?
Részlet a válaszból: […]közszolgálati tisztviselők részére pótszabadságot a törvényi mértéket meghaladóan. Ugyanakkor az már munkáltatói mérlegelés körébe tartozik, ha a munkáltató
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5273
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Emelt összegű cafeteria

Kérdés: A Költségvetési Levelek 292-es számában, az 5208-as kérdésre adott válaszuk az emelt összegű SZÉP-kártya-juttatással kapcsolatos. A mi önkormányzatunk nem emelte fel a cafeteriakeret összegét, így 2020-ban is bruttó 200 ezer forintot kap minden dolgozó. A válasz elolvasása után úgy értelmezzük ezt a változást, hogy a járvány miatti jogszabály-módosítások hatására a bruttó 200 ezer forint helyett nettó 200 ezer forint illet meg minden dolgozót június 30-ig. Jól értelmezzük a választ, vagy az csak a felemelt 400 ezer forintos összeg esetében jelent nettó összeget? Önkormányzatunknál március elején kapták meg a dolgozók az éves bruttó 200 ezer forintos juttatás 50%-át, most júniusban lenne esedékes az összeg másik fele. Így nettó 162 613 forint illetné meg a dolgozókat, figyelembe véve a szochómentességet is. A 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet 4. §-a szerint a Kvtv. 58. §-ának (4) bekezdésétől eltérően a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten - az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott juttatások - adott juttatások együttes nettó összege - törvény eltérő rendelkezése hiányában - 2020-ban nem haladhatja meg a 400 000 forintot.
Részlet a válaszból: […]meghosszabbította december 31-ig.A kormányrendeletben meghatározott keretösszeg maximális keretösszeg, nem kötelező felemelni. Arra is van lehetőség, hogy a munkáltató a felszabaduló szociális hozzájárulási adót, amit korábban betervezett, átcsoportosítsa a dolgozóknak adható juttatás megemelésére.A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében közzétett szabályok nem visszamenőleges hatályúak, tehát az április 21. előtt adott juttatásokra a költségvetési törvény 58. §-a szerinti bruttó 200 000 forint időarányos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5234

8. találat: Dolgozóknak biztosított védőeszközök áfája

Kérdés: Levonásba helyezhető-e a dolgozóknak biztosított szájmaszk, illetve a kézfertőtlenítők beszerzéseihez kapcsolódó áfa? Van-e áfalevonási joguk azoknak, akik a vevők, ügyfelek részére biztosítanak kézfertőtlenítőt, pl. a bejáratnál elhelyezve?
Részlet a válaszból: […]felszámított áfa levonására, amilyen mértékben a beszerzés az adóköteles bevételszerző tevékenységét szolgálja. Amennyiben a kérdéses adóalany kizárólag adóköteles tevékenységet végez, az adólevonásnak nincs akadálya; amennyiben kizárólag adómentes vagy közhatalmi tevékenységet végez, úgy adólevonásra sem a kérdéses beszerzések, sem más beszerzései vonatkozásában nem jogosult. Ha egyaránt végez adóköteles és adómentes tevékenységet, akkor meg kell vizsgálni, hogy a beszerzés milyen arányban szolgálja az adóköteles tevékenységet, a szájmaszkkal ellátott dolgozó részt vesz-e az adóköteles[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5227

9. találat: Beruházás - áfa-visszaigénylés

Kérdés: Önkormányzatunk az atlétikai centrumot áfás bérbeadás útján hasznosítja. A beruházás áfáját teljes egészében levonásba helyeztük. A koronavírus-járvány miatt az atlétikai centrum bezárt, a bérleti díj fizetését átmenetileg felfüggesztettük. A bérlő a zárvatartási idejére eső csökkentett bérleti díjat később rendezné. Hogyan érinti ez a levont áfát?
Részlet a válaszból: […]§-ában foglaltakra, amely szerint ingó tárgyi eszköz esetében 60 hónapig, ingatlan tárgyi eszköz esetében pedig 240 hónapig biztosítani kell az adóköteles hasznosítást. Ha a figyelési időn belül az adóalany a tárgyi eszközt kivonja az adóköteles hasznosítás alól, vagy azt ingyenesen más részére átengedi, akkor a korábban levont áfát időarányosan vissza kell fizetni.A kérdéses esetben az atlétikai centrumot adóköteles bérbeadás útján hasznosítják. A bérleti szerződést nem szüntették meg, a bérlő meg fogja fizetni később a csökkentett bérleti díjat, tehát az önkormányzat részéről az adóköteles hasznosítás nem sérül. Az adólevonási jog nem függ attól, hogy az ellenértéket megkapja-e az adóalany, illetve nincs olyan feltétel sem, hogy a bevételt meg kellene kapni az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5211

10. találat: Emelt összegű SZÉP-kártya-juttatás

Kérdés: 2020. április 21-én a Magyar Közlönyben megjelent 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet, amely a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazását írja elő: a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves maximális cafeteriakeretét 400 ezer forintban határozzák meg. Nálunk a 200 ezer forint kifizetésre került. Az ezen jogszabály alapján kifizetésre kerülő 200 ezer forint cafeteria nettó vagy bruttó módon értelmezhető? A jogszabály úgy írja, hogy nettó 200 ezer forint. A félreértést az okozza, hogy a következő sorban már azt írják, hogy nem kell levonni a szochót.
Részlet a válaszból: […]költségvetési szerv -aa) évi 400 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;ab) a 400 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;ac) évi 400 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.(3) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho-tv.) 1. §-a (4) bekezdésének a) pontjától eltérően nem terheli adókötelezettség a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget.(4) A (3) bekezdés szerinti adómentesség e kormányrendelet hatálybalépésétől a 2020. június 30-ig adott juttatások tekintetében alkalmazható.4. § Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 58. §-ának (4) bekezdésétől eltérően a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten - az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott juttatások - adott juttatások együttes nettó összege[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5208
| 1 - 10 | 11 - 18 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést