Kiküldetés vagy hivatali út
Kérdés
Egyik dolgozónk Budapesten lakik és otthon dolgozik, de a munkaszerződése szerint hetente két napot az intézmény székhelyén, Nagykanizsán kell dolgoznia. A Budapest-Nagykanizsa közötti utazást és a szállásköltségét kiküldetésként számoltuk el. Helyesen jártunk el, vagy hivatali útnak kellene tekinteni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2020. április 14-én (290. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5168
[…] utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét); hivatali, üzleti utazásnak minősül továbbá a magánszemély törvényben megállapított különleges jogosítványt gyakorló, belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez, vagy az említett jogi személy tagsága mellett működő külföldi vagy belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez kapcsolódó utazása, akkor is, ha a magánszemély nem áll munkaviszonyban az említett jogi személlyel, egyéb szervezettel.Hivatali útnak a munkaszerződéstől eltérő helyen történő foglalkozás miatti utazás tekinthető. A kérdéses eset nem felel meg a hivatali útnak sem.A dolgozó a lakóhelyéről utazik a munkavégzés helyére a munkabeosztás szerinti gyakorisággal (hetente kétszer). Ez az eset a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 2. §-ában foglalt munkába járásnak minősül. Munkába járás a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi (munkarend szerinti) munkába járás és hazautazás.A munkába járás költségtérítéseként adómentesen – tömegközlekedéssel megtett út esetén – bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a téríthető. Szja-adójogilag adómentes az is, ha a jegy árának teljes összegét megtérítik az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint.Amennyiben az utazás a munkavállaló saját gépjárművével történik, akkor a lakóhely és a munkahely közötti oda-vissza utazás után 15 Ft/km költség téríthető adómentesen. Ha ennél nagyobb költségtérítést adnak, akkor az összevonandó jövedelemként (a munkabérre vonatkozó szabályok szerint) adóköteles.A munkába járás és a hivatali út, kiküldetés személygépkocsival történő elszámolása között alapvető különbségek vannak. Munkába járás esetén nem kell vizsgálni a gépjármű tulajdonjogát, és a 9 Ft/km költséget meg kell téríteni, de adómentesen adható 15 Ft/km is, de ezenfelül üzemanyagköltség nem té-rít-hető. Kiküldetés, hivatali út esetén nincs meghatározva a legalább 9 Ft normaköltség, de adómentesen ez esetben is legfeljebb 15 Ft/km téríthető. Kiküldetés, hivatali út esetén azonban a saját és közeli hozzátartozó gépjárművével történhet az utazás. A gépjármű tulajdonjogát törzskönyv bemutatásával és a rokonsági fok igazolásával kell dokumentálni. Hivatali út esetén elszámolható üzemanyag-felhasználás címén vagya) az üzemanyag-fogyasztási norma és az állami adó- és vámhatóság által közzétett üzemanyagár,b) a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás vehető figyelembe, azonban a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség,azzal, hogy a magánszemély az adóév egy negyedévén belül a negyedév első napján választott üzemanyag-felhasználással összefüggő költségelszámolási módszertől […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2020. április 14-én (290. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5168
[…] utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét); hivatali, üzleti utazásnak minősül továbbá a magánszemély törvényben megállapított különleges jogosítványt gyakorló, belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez, vagy az említett jogi személy tagsága mellett működő külföldi vagy belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez kapcsolódó utazása, akkor is, ha a magánszemély nem áll munkaviszonyban az említett jogi személlyel, egyéb szervezettel.Hivatali útnak a munkaszerződéstől eltérő helyen történő foglalkozás miatti utazás tekinthető. A kérdéses eset nem felel meg a hivatali útnak sem.A dolgozó a lakóhelyéről utazik a munkavégzés helyére a munkabeosztás szerinti gyakorisággal (hetente kétszer). Ez az eset a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 2. §-ában foglalt munkába járásnak minősül. Munkába járás a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi (munkarend szerinti) munkába járás és hazautazás.A munkába járás költségtérítéseként adómentesen – tömegközlekedéssel megtett út esetén – bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a téríthető. Szja-adójogilag adómentes az is, ha a jegy árának teljes összegét megtérítik az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint.Amennyiben az utazás a munkavállaló saját gépjárművével történik, akkor a lakóhely és a munkahely közötti oda-vissza utazás után 15 Ft/km költség téríthető adómentesen. Ha ennél nagyobb költségtérítést adnak, akkor az összevonandó jövedelemként (a munkabérre vonatkozó szabályok szerint) adóköteles.A munkába járás és a hivatali út, kiküldetés személygépkocsival történő elszámolása között alapvető különbségek vannak. Munkába járás esetén nem kell vizsgálni a gépjármű tulajdonjogát, és a 9 Ft/km költséget meg kell téríteni, de adómentesen adható 15 Ft/km is, de ezenfelül üzemanyagköltség nem té-rít-hető. Kiküldetés, hivatali út esetén nincs meghatározva a legalább 9 Ft normaköltség, de adómentesen ez esetben is legfeljebb 15 Ft/km téríthető. Kiküldetés, hivatali út esetén azonban a saját és közeli hozzátartozó gépjárművével történhet az utazás. A gépjármű tulajdonjogát törzskönyv bemutatásával és a rokonsági fok igazolásával kell dokumentálni. Hivatali út esetén elszámolható üzemanyag-felhasználás címén vagya) az üzemanyag-fogyasztási norma és az állami adó- és vámhatóság által közzétett üzemanyagár,b) a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás vehető figyelembe, azonban a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség,azzal, hogy a magánszemély az adóév egy negyedévén belül a negyedév első napján választott üzemanyag-felhasználással összefüggő költségelszámolási módszertől […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
