Munkaruha-vásárlás
Kérdés
Központi költségvetési intézmény vagyunk. Minden évben – év elején – pénzben adunk ruházati ellátmányt a hivatásos személyi állomány részére. A kifizetett összeget a K 1108 rovaton számoljuk el, amely rovat tartalmilag pénzben fizetendő ruházati költségtérítést takar. A számfejtés során a KIRA bérszámfejtési rendszerben (MÁK) azon jogcímen kerül rögzítésre a kifizetésre kerülő összeg, amely alapján a magánszemélynek nem lesz adófizetési kötelezettsége, sem pedig intézményünknek, tehát adómentesen kapja a meghatározott keretösszeget. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet 21. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy az állomány tagjának számlát kell kérnie az ellátmányt biztosító szervezeti egység nevére és címére a vásárolt ruházati termékekről. A BM rendelet 8. számú melléklete felsorolja az ellátmányból beszerezhető termékek körét. Az állománynak október hónapban kell elszámolni a kapott keretösszeggel oly módon, hogy a pénzügyi szakszolgálat részére a számlákat leadják, ahol a számlaellenőrzés megtörténik (megjegyzem, a számlák nem kerülnek könyvelésre a főkönyvi nyilvántartásban, azokat csak megőrizzük). Amennyiben a teljes megkapott összegről benyújtja a számlákat a dolgozó, nem válik adóköteles juttatássá a kifizetés, viszont az el nem költött rész esetén adókötelessé válik a számlával nem igazolt rész, és megadóztatjuk mint a bérjövedelmet. A személyi jövedelemadó alóli mentesség érdekében a kiállított ruházati számlán vevőként a rendőri szervnek kell szerepelni, kerül-e ezáltal az intézmény, illetve a dolgozó abba a helyzetbe, hogy a terméket a megvásárlást követően a dolgozó részére "temészetben átadja"? Kérdés, hogy az Szja-tv. 2019. évi változása miatt az adóztatásra befolyással van-e az a körülmény, hogy a ruhapénzről kérnek-e számlát vagy sem? Számlával történő elszámolás esetén és számla nélkül is összevonandó jövedelemként kellene adózni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2020. szeptember 15-én (297. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5277
[…] számlának mindig a munkáltató nevére kell szólnia.Ezzel szemben a ruházati költségtérítés adóköteles, összevonandó jövedelem, a köztisztviselők kivételével a munkáltató dönti el, hogy adja-e vagy nem, és milyen mértékben. A munkavállaló a munkabér szabályai szerinti adókat és járulékokat fizeti meg, a munkáltatónak pedig szociális hozzájárulási adót kell fizetni a juttatás után. 2020-ban az adózási szabályok miatt adójogilag nincs jelentősége annak, hogy kérnek-e számlát, és az kinek a nevére szóljon, a munkáltató vagy a munkavállaló nevére. A számla ebben az esetben csak a cél szerinti felhasználás igazolására szolgál, tehát, hogy a munkáltató ellenőrizni tudja, valóban öltözködésre fordította a pénzt a dolgozó. A ruházati költségtérítést annak juttatásakor adózni kell, függetlenül attól, hogy később sor kerül-e számla bemutatására vagy sem. Ezt a juttatást a K 1108 rovaton számoljuk el. Ezeket a ruhákat nem kell nyilvántartani, könyvelni és kiadni a munkáltatónak.A munka- és védőruhát, ideértve a rendőri egyenruhát és a hozzá tartozó felszerelési tárgyakat, a K 312. Üzemeltetési anyagok beszerzése rovaton számoljuk el. A munkaruha juttatásáról a munkáltatónak kell gondoskodnia. Ezt megteheti úgy, hogy megvásárolja a ruházatot, és készletként tartja nyilván, amiből kiad a dolgozónak. A kiadást bizonylatolni kell, a készletfogyást nyilván kell tartani és el kell számolni a könyvekben, és a kihordási időt is nyilván kell tartani.A másik megoldás, […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2020. szeptember 15-én (297. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5277
[…] számlának mindig a munkáltató nevére kell szólnia.Ezzel szemben a ruházati költségtérítés adóköteles, összevonandó jövedelem, a köztisztviselők kivételével a munkáltató dönti el, hogy adja-e vagy nem, és milyen mértékben. A munkavállaló a munkabér szabályai szerinti adókat és járulékokat fizeti meg, a munkáltatónak pedig szociális hozzájárulási adót kell fizetni a juttatás után. 2020-ban az adózási szabályok miatt adójogilag nincs jelentősége annak, hogy kérnek-e számlát, és az kinek a nevére szóljon, a munkáltató vagy a munkavállaló nevére. A számla ebben az esetben csak a cél szerinti felhasználás igazolására szolgál, tehát, hogy a munkáltató ellenőrizni tudja, valóban öltözködésre fordította a pénzt a dolgozó. A ruházati költségtérítést annak juttatásakor adózni kell, függetlenül attól, hogy később sor kerül-e számla bemutatására vagy sem. Ezt a juttatást a K 1108 rovaton számoljuk el. Ezeket a ruhákat nem kell nyilvántartani, könyvelni és kiadni a munkáltatónak.A munka- és védőruhát, ideértve a rendőri egyenruhát és a hozzá tartozó felszerelési tárgyakat, a K 312. Üzemeltetési anyagok beszerzése rovaton számoljuk el. A munkaruha juttatásáról a munkáltatónak kell gondoskodnia. Ezt megteheti úgy, hogy megvásárolja a ruházatot, és készletként tartja nyilván, amiből kiad a dolgozónak. A kiadást bizonylatolni kell, a készletfogyást nyilván kell tartani és el kell számolni a könyvekben, és a kihordási időt is nyilván kell tartani.A másik megoldás, […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
