Nyilvános könyvtári ellátás biztosítása
Kérdés
Intézményünk a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működéséről szóló 39/2013. EMMI rendelet alapján mint megyei hatókörű városi könyvtár az illetékességi területén lévő, 5000 főnél kisebb lakosságszámú települések önkormányzata részére a nyilvános könyvtári ellátás biztosításához szolgáltatást nyújt. E biztosított szolgáltatásnyújtás keretében gyarapítja az érintett önkormányzatok könyvtári állományát, bevonja a megyei könyvtári rendezvényekbe, szakmai segítséget nyújt a központi költségvetés kistelepülési könyvtári támogatása terhére. Értelmezésünk szerint intézményünk az Áfa-tv. 11. §-a szerint térítésmentesen ad át terméket, valamint a 14. § szerint térítésmentesen nyújt szolgáltatást (vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen használja, illetőleg azt másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg). A szolgáltatás biztosításához intézményünk részére a fenntartó önkormányzat a központi költségvetés kistelepülési könyvtári támogatás terhére biztosítja a fedezetet a felhasználás arányában. Havi áfabevallók vagyunk. Havonta a térítésmentesen átadott termék beszerzéséhez, nyújtott szolgáltatás alkotórészeinek megszerzéséhez kapcsolódóan felszámolt áfa összegét levonjuk. A fizetendő áfa meghatározására vonatkozó kétféle megoldási alternatíváról olvastunk.
1. alternatíva: az adó alapja a központi költségvetés kistelepülési könyvtári támogatás terhére biztosított fedezet 1/12 része, áfatartalma a számított 1/12 rész utáni 27%-os áfamértékkel számított érték. Ebben az esetben a fizetendő áfa alapja havonta nincs arányban a levonható áfaalappal, ez év végére kiegyenlítődik. Ugyanakkor a levonható áfa sok termék esetében 5% adómértékkel számított, míg a fizetendő áfa mértéke minden átadott termék, nyújtott szolgáltatás után 27%-os.
2. alternatíva: az Áfa-tv. 68. §-a szerint az adó alapja az adott hónapban átadott termék beszerzési értéke, áfatartalma a termék beszerzési ára után megfizetett áfának megfelelő összeg (a megfizetett áfakulccsal megegyező áfakulcs – 5%, 27%), valamint a 69. § szerint az adó alapja az adott hónapban nyújtott szolgáltatás után az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerült, áfatartalma a nyújtott szolgáltatás áfatörvényben meghatározott áfamértékkel számított értéke.
Kérem állásfoglalásukat a fizetendő áfa összegének helyes meghatározására vonatkozóan!
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2021. május 11-én (307. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5460
[…] szerinti bevételarányos képlet szerinti megosztást lehet alkalmazni pl. a rezsikiadásokra és általános kiadásokra.Amennyiben a beszerzéskor tudják, hogy a könyveket vagy azok egy részét ingyenesen fogják átadni, akkor már a beszerzéskor megállapítható, hogy nincs áfalevonási joguk az ingyenesen átadásra kerülő könyvek esetében. Abban az esetben, ha például beszereznek 100 db könyvet, amelyből átadnak 40 db-ot ingyenesen más önkormányzatok könyvtárainak, akkor a 40 db beszerzési árának áfáját ne vonják le. Ha nem vonják le az áfát, nem keletkezik fizetendő áfa. Az átadott mennyiségeket nyilván kell tartani, átadás--átvételi dokumentumokkal kell kísérni, amelyből a bekerülési érték is megállapítható, ebből következően nem lehet akadálya a mennyiségi megosztásnak.Az ingyenes termék, illetve szolgáltatás esetén a fizetendő áfa meghatározása eltérően alakul. Termék átadása esetén az Áfa-tv. 68. §-a szerint az adó alapja a termék vagy az ahhoz hasonló termék teljesítéskor megállapított beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke. Tehát ha az előzetes áfát levonták, akkor a beszerzési ár után kell az áfát megfizetni. A fizetendő áfa mértéke azonos a beszerzési áfával, tehát az 5%-os könyv után akkor is 5% áfát kell fizetni, ha az ingyenes átadás miatt merül fel a fizetendő áfa.Ingyenesen nyújtott szolgáltatás esetén a fizetendő áfát az Áfa-tv. 69. §-a alapján kell megállapítani. E szerint a 14. §-ban említett esetekben az adó alapja az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. Az adót az ingyenes szolgáltatás érdekében felmerülő többletkiadások összege után kell megfizetni. A szolgáltatás érdekében felmerülő kiadásokat az üzemeltető tudja a működés körülményeinek ismeretében meghatározni. Az adóhatóság álláspontja szerint a funkcionális költségek – mint például fűtés, víz, üzemeltetési költség – nem tekintendők az ingyenes szolgáltatás érdekében felmerült többletkiadásnak, ezért ezeket nem kell figyelembe venni az adóalap meghatározásánál.A fizetendő adó […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*