Összesítő nyilatkozat, saját vagyon áthelyezése
Kérdés
Egy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló társaság a feladatai ellátásához gépkocsiparkot tart fenn. A társaság számos alkalommal szerzett be sérült gépjárműveket árverés útján harmadik országból, amelyeket Magyarországon felújíttatott, és ezt követően vette használatba. Eddig semmilyen probléma nem merült fel, de most eltérés mutatkozik a VIES-rendszerben (uniós általános forgalmi adó információcsere rendszer), de nem világos annak oka. A társaság a beszerzéssel, szállítmányozással, vámügyintézéssel és az egyéb ügyintézéssel egy magyar társaságot szokott megbízni – és így járt el a kérdéses esetben is –, amely a Németországban történő vámeljárás és szabad forgalomba bocsátás lebonyolítására egy német speditőr társasággal (német cég) szerződik. A társaság a sikeres árverés esetén a magyar társaság számlája alapján banki átutalással előleget fizet a gépjárműre. Németországban a magyar társaság megbízásából a német cég végzi a vámügyintézést. A vámhatározat azért szól a társaság nevére, mert a gépjárműnek az Európai Unió területére történő beérkezése, illetve a vámeljárás megindítása előtt a társaság végleges tulajdonjogot szerez a végszámlával a gépjárművön. A társaság a német céggel közvetlen kapcsolatban nem áll, a vámügyintézéssel járó költségeket az összes többi költséggel együtt – így a gépjármű ellenértékét is – a magyar társaság számlázza ki a társaság felé. Ennek ellenére a német cég felé teljesített Közösségen belüli ügyleteket jelentett Németországban, vélelmezhetően emiatt mutatkozik a VIES-rendszerben eltérés a társaság oldaláról. A társaság felvette a kapcsolatot a német céggel, de érdemi választ a probléma megoldására nem kapott. A válaszban rendelkezésre bocsátott adatok szerint a német cégnek a nyilvántartása alapján 2021-ben két vámkezelése volt a társaság részére. Mi a teendő annak érdekében, hogy a társaság jogszerűen tudjon eljárni a beszerzéssel kapcsolatban?
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2023. január 17-én (334. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5919
[…] Közösségen belüli termékbeszerzések, amely után az adóalany beszerzőként adófizetésre kötelezett, illetve a Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező adóalanytól megvalósított, az Áfa-tv. 37. §-ának hatálya alá eső azon szolgáltatás-igénybevétel, amely után az adóalany igénybe vevőként adófizetésre kötelezett. [Az Áfa-tv. 37. § (1) bekezdése kimondja, hogy adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. Ezen általános teljesítésihely-szabály alapján kell megállapítani azon ügyletek teljesítési helyét, amely ügyletekre nem az Áfa-tv. különös teljesítésihely-szabályai (38–49. §) vonatkoznak.] Amennyiben a társaság nem valósított meg az Áfa-tv. 4/A. számú mellékletében meghatározott Közösségen belüli termékbeszerzést, amely esetben az eladó a német cég volt, és amely után a társaság az adófizetésre kötelezett, illetve nem vett igénybe a német cégtől olyan szolgáltatást, amelynek teljesítési helyét az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján kell megállapítani, és amely után a társaság az adófizetésre kötelezett, akkor a társaságot nem terheli összesítőnyilatkozat-tételi kötelezettség. Abban az esetben sem kell összesítőnyilatkozat-tételi kötelezettséggel számolni, ha a német cég nem teljesített a társaság részére az előzőekben említett ügyletet (ügyleteket), azonban ennek ellenére mégis a társaság felé teljesített Közösségen belüli ügyleteket tüntetett fel az összesítő nyilatkozatban. Ez utóbbi esetben elmondható, hogy a német cég téves adatszolgáltatása nem eredményez adókötelezettséget a társaságra nézve. Figyelemmel azon információra, mely szerint a társaság a gépjárműnek az Európai Unió területére történő beérkezése, illetve a vámeljárás megindítása előtt végleges tulajdonjogot szerez a gépjárművön, a következőkre hívjuk fel szíves figyelmét. Az Áfa-tv. 95–96. §-ai egy sajátos termékimport-adómentességi esetkört szabályoznak, amelynek alapját a Héa-irányelv 143. cikkének d) pontjában foglalt szabály képezi. Az Áfa-tv. 95–96. §-ai szerinti esetben az Európai Unióba történő termékimportot követően az importált termék akár a klasszikus értelemben vett – az Áfa-tv 89. §-ának (1)–(3) bekezdései szerinti – Közösségen belüli adómentes értékesítés (azaz az importálótól eltérő más tagállambeli adóalany felé történő értékesítés) keretében, akár az Áfa-tv. 89. §-ának (4) bekezdése szerinti saját vagyon áthelyezése keretében más tagállamba átkerül, akkor a termékimport mentes az adó alól. [A sajátvagyon-áthelyezés a Közösségen belüli adómentes értékesítés azon speciális formája, amikor a tagállami adóalany a terméket más tagállamba szállítja ugyan, azonban nem valódi értékesítés keretében, hanem tulajdonképpen saját maga számára, az ottani adóalanyiságához.] Az Áfa-tv. 96. §-a értelmében a fenti adómentesség érvényesítéséhez az egyébként Magyarországon adószámmal és közösségi adószámmal nem rendelkező más tagállambeli áfaalany importáló (magyar adószám megkérése helyett) belföldi közvetett vámjogi képviselőt vehet igénybe. Amennyiben ez a más tagállambeli, belföldön adószámmal nem rendelkező importáló így jár el, akkor mentesülni […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*
