Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2024. március 26-án (353. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6234

[…] aki a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. Az 5/2003. ESzCsM rendelet 1. mellékletében felsorolt betegségek alapozzák meg az emelt összegű családi kedvezményre a jogosultságot a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek esetében. A magasabb összegű családi pótlék folyósítását megalapozó betegség vagy fogyatékosság fennállásáról az ESzCsM rendelet 3. számú melléklete szerinti igazolást kell kiállítania az 1. § (2) bekezdése szerinti szakorvosnak, és azt az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján továbbítja a Magyar Államkincstár központi szervének, illetve átadja annak egy példányát az ellátást igénylőnek. A Cst. 4. §-a f) pontjának fa) alpontja alapján a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékosnak minősülő 18 év alatti gyermek után a gyermek 18. életéve betöltéséig áll, illetőleg állhat fenn a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság. A gyermek 18. életéve betöltése után, az addig folyósított magasabb összegű családi pótlék további folyósítására kizárólag a Cst. 11. §-ának (2) bekezdésében foglaltak fennállása (köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben folytatott tanulmányok) esetén van lehetőség. Ugyanis a Cst. 11. §-ának (2) bekezdése értelmében, azon személyre tekintettel, aki után a tizennyolcadik életéve betöltéséig a Cst. 11. §-a (1) bekezdésének g)–h) pontjai szerinti összegben folyósítottak családi pótlékot, azt továbbra is a korábban folyósított összegnek megfelelő összegben kell […]