Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2024. július 16-án (358. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6341

[…] jogintézmény, másfelől abból, hogy erre a pótlékra a háttérjogszabályok, vagyis a Kjt. és az Mt. alkalmazandók.A Kjt. 69. §-a szerint a közalkalmazott a Kjt.-ben megállapított feltételek mellett a 70–75. §-ok szerinti illetménypótlékra jogosult. A 70–75. §-ok szerinti illetménypótlék számításának alapját a mindenkori éves költségvetési törvény állapítja meg (közalkalmazotti pótlékalap). Ez a következő, a 70–75. §-okban felsorolt pótlékokra vonatkozik: vezetői pótlék, címpótlék, egészségkárosító kockázatok között végzett munkáért járó pótlék, idegennyelv-tudási pótlék, valamint végrehajtási rendelet által megállapított további ágazati pótlék. A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdésében szereplő – nevezzük így – délutáni pótlék egyik kategóriába sem tartozik. Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalókra pedig a Kjt. 69. §-a egyébként sem vonatkozik.Maradnak tehát az Mt. pótlékszabályai, mint a Gyvt. szerinti délutáni pótlékra alkalmazható rendelkezések, hiszen az Mt. nem csak a munkavállalókra vonatkozik, a Kjt.-nek is háttérjogszabálya. (Itt jegyezzük meg, hogy ha a közalkalmazottat az Mt. szerinti pótlék – pl. rendkívüli munkavégzési pótlék – illeti meg, annak alapját sem a Kjt., hanem az Mt. szerint kell megállapítani.) Az Mt. 139. §-ának (2) bekezdése értelmében az egy órára járó Mt. szerinti bérpótlékot a munkavállaló egy órára járó alapbére százalékában kell megállapítani. Az alapbér a pótlékok nélküli, munkaszerződésbe foglalt időbért (havibért) jelenti [Mt. 136. § (1)–(2) bekezdés], vagyis munkavállalók esetén a 15%-os délutáni pótlék alapja a munkaszerződés […]