588 talált cikk az illetmény kifejezésre

Kérdés: Az intézmény központi költségvetési szervként működik, gazdálkodását a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott előirányzatok alapján végzi. Az elmúlt időszakban az egyik igazságügyi alkalmazottjának szolgálati jogviszonya közös megegyezéssel megszűnt. Az érintett alkalmazott a jogviszony megszűnésének időpontjában hatályos tanulmányi szerződéssel rendelkezett. A szolgálati jogviszony megszüntetésére a „Megállapodás igazságügyi alkalmazott szolgálati jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetéséről” elnevezésű okirat alapján került sor, amelyet a munkáltató és az igazságügyi alkalmazott írt alá. A megállapodás rendelkezik a tanulmányi szerződés alapján fennálló visszafizetési kötelezettség mértékéről, és annak alapján az igazságügyi alkalmazottat a tandíj és a távolléti díj 25%-ának visszafizetésére kötelezi. Ezzel összefüggésben ugyanakkor nem készült külön okirat, amely a követelés részbeni elengedéséről, illetve a visszafizetési kötelezettség ilyen mértékű meghatározásának indokáról rendelkezett volna, és amely pénzügyi ellenjegyzéssel ellátásra került volna.
A fentiek alapján az alábbi kérdésekben kérjük véleményüket:
– Keletkezik-e az intézmény javára követelés a tanulmányi szerződés alapján a tandíj és a tanulmányi szerződés alapján kifizetett távolléti díj tekintetében?
– Amennyiben igen, milyen feltételek mellett és milyen mértékben gyakorolható méltányosság a visszafizetési kötelezettség alóli részleges vagy teljes mentesítés során?
– Megalapozhatja-e önmagában a munkáltatói döntés a követelés részbeni elengedését, vagy ehhez minden esetben szükséges az érintett munkavállaló írásbeli méltányossági kérelme?
A gazdálkodási terület álláspontja szerint a tanulmányi szerződés rendelkezései alapján az intézmény javára követelés keletkezik, amelyre figyelemmel alkalmazandóak az Áht. 97. §-ában foglalt rendelkezések. Ennek értelmében a költségvetési szerv követeléséről kizárólag jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén, különös méltánylást érdemlő körülmények alapján mondhat le.
Az érintett ügyben az igazságügyi alkalmazott írásbeli méltányossági kérelmet nem terjesztett elő. Tudomásunk szerint ugyanakkor szóbeli kérés alapján a nettó távolléti díj, valamint a tandíj 75%-ának megfizetése alól mentesült.
Az intézményvezető álláspontja szerint a tanulmányi szerződésben foglalt visszafizetési kötelezettség alóli részleges vagy teljes mentesítés mértékének meghatározása munkáltatói jogkörbe tartozik.
Az érintett tanulmányi szerződés szerint a támogatás az oktatási és vizsganapokra biztosított munkavégzés alóli mentesítésre és a tandíj megfizetésére terjed ki. A tanulmányok időtartama: 2025. szeptember 19. napjától 2027. július 15. napjáig.
A tanulmányi szerződés releváns rendelkezései az alábbiak:
„A képzés ideje alatt, illetve a tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiállításának dátumától számított 1,5 évig a munkáltatóval fennálló igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyát rendes felmondással nem szünteti meg.”
„A 4. pontban biztosított szabadidő és a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára az igazságügyi alkalmazottat távolléti díj illeti meg.”
„Amennyiben az igazságügyi alkalmazott a 3. pontban meghatározott kötelezettségeit elmulasztja, valamint, ha az igazságügyi alkalmazott a szolgálati jogviszonyát a jelen szerződés hatálya alatt megszünteti, továbbá, ha lényeges szerződésszegést követ el, az intézmény jogosult a jelen szerződéstől elállni, és a támogatást a jövőre nézve megszüntetni. Jogosult továbbá az általa nyújtott támogatás összegét visszakövetelni az igazságügyi alkalmazottól. A visszakövetelés összege arányos, ha az igazságügyi alkalmazott a jelen szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le.”
Az intézmény gazdálkodási szabályzatának tanulmányi támogatásokra vonatkozó rendelkezései:
„Tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási támogatás (igazságügyi alkalmazott, valamint az intézmény tagja részére)
7. § (1) Az Iasz. 38. § (1) bekezdés f) pontjába nem tartozó szakmai képzés és továbbképzés, önképzés, valamint idegennyelvi képzés, továbbképzés céljára, tanulmányi szerződés alapján nyújtható támogatás, amennyiben azt az intézmény szakmai érdeke indokolja.
(2) A tanulmányi szerződés rendelkezései a vonatkozó jogszabályokon alapulnak azzal, hogy az intézményi érdek rövid indokolását e szerződésben rögzíteni kell.
(3) Nem nyújtható támogatás a munkakör betöltéséhez szükséges képzettség, képesítés megszerzése céljából.
(4) Támogatásban a legalább két éve szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazott, valamint az intézmény tagja is részesülhet. Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén ennek hiányában is megállapítható a támogatásra való jogosultság.
(5) A pótvizsgára való felkészülésre, a pótvizsga napjára munkáltatói támogatás (pl. utazás, szállás, tanulmányi szabadság) nem nyújtható.
(6) Tanulmányi szerződés hatálya alatt álló igazságügyi alkalmazottal, intézményi taggal újabb tanulmányi szerződés nem köthető.
(7) A visszafizetési kötelezettség alól – különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén – az intézmény elnöke felmentést adhat, illetve egyéves időtartamra részletfizetést engedélyezhet.
(8) Az (1)–(7) bekezdésben foglalt rendelkezések hatálya nem terjed ki az Mt. 55. § (1) bekezdés g) pontja szerinti rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülésre, a távollét idejére járó illetményre való jogosultság megállapítására.
(9) A tanulmányi ösztöndíj – az iskolarendszeren kívüli képzés kivételével – képzési, továbbképzési és idegennyelvi képzési támogatás biztosítható adóköteles juttatás formájában az Szja-tv. 1. § (10) bekezdésében meghatározott feltételek szerint, amelynek adó- és járulékterheit a munkáltató írásbeli kötelezettségvállalással átvállalhatja.
(10) A beosztás, illetve munkakör ellátásának hatókörében a tevékenység ellátásának feltételeként iskolarendszeren kívüli képzési támogatás adómentes juttatás formájában biztosítható az Szja-tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerint.”
A hivatkozott jogszabályi és belső szabályozási rendelkezésekre figyelemmel kérjük szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a fenti ügyben jogszerűen mellőzhető-e a követelés érvényesítése, illetve milyen feltételek mellett alkalmazható a visszafizetési kötelezettség alóli részleges vagy teljes mentesítés.

Kérdés: Tényállás: Intézményünk, egy református egyházkerület szeretetszolgálata, egyházi fenntartású, nem állami szociális intézmény. Foglalkoztatottjaink az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban állnak. Ugyanakkor az Szt. 94/L. §-ának (4) bekezdése okán a munkavállalókra kógens módon alkalmaznunk kell a Kjt. 55–80. §-ában rögzített előmeneteli és illetményrendszeri szabályokat. Érintett munkavállalónk megszakítás nélkül a szociális, illetve közigazgatási szférában dolgozik 1986. jú-lius 1. napja óta. Intézményünkhöz 2023. október 1-jén került jogutódlással. A munkavállalót lakóhelyén 2024. október 1. napjával főállású polgármesterré választották, amelyre tekintettel az intézményünknél fennálló munkaviszonya fizetés nélküli szabadság igénybevétele mellett állt fenn. A munkavállaló a korábbi munkahelyeit, az intézményünknél töltött időt és az aktív polgármesteri idejét
(2024. 10. 01. – 2026. 06. 20.) összeszámítva a 40 évnyi (14 600 nap) jubileumi jutalomra jogosító időt 2026. június 20. napján érte el (ebből az időtartamból az aktív polgármesteri idejét nálunk fizetés nélküli szabadságon töltötte). Ezt követően, 2026. június 21. napjával megszerezte a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára („nők 40”) való jogosultságot is. A fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló elektronikus levélben azzal a kéréssel fordult a munkáltatóhoz, hogy 2026. július 1. napjával munkavállalói jogviszonyát szeretné megszüntetni, ezzel egyidejűleg kéri a jubileumi jutalom kifizetését. Intézményünk írásbeli hiánypótlás keretében kívánta felhívni a munkavállalót, hogy nyilatkozatát pontosítsa, és tegye egyértelművé, pontosan milyen jogcímen kéri a munkaviszony megszüntetését, mivel a „megszüntetni szíveskedjen” formula önmagában joghatás kiváltására alkalmatlan, nem értelmezhető. Mielőtt azonban az írásbeli felhívást megküldtük volna, a munkavállaló kiegészítő nyilatkozatot tett. Ebben korábbi kérelmét fenntartva kifejezetten rögzítette: „A munkavállalói jogviszonyom 2026. július 1. napjával közös megegyezéssel megszüntetni szíveskedjen.” A munkáltató ezt a kifejezett, közös megegyezésre irányuló kezdeményezést elfogadja, így a felek közötti munkaviszony az Mt. 64. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján 2026. július 1. napjával, közös megegyezéssel megszűnik. Melyik munkáltató köteles kifizetni a 40 éves jubileumi jutalmat ebben az esetben? A szeretetszolgálat, ahol a dolgozó évek óta fizetés nélküli szabadságon van, vagy az önkormányzat, ahol a 40. év elérésének pillanatában aktív, főállású polgármesterként dolgozik? Beszámít-e a fizetés nélküli szabadság alatt máshol (polgármesterként) töltött idő az intézményünknél lévő jogosító idejébe? Tekintettel arra, hogy a munkavállaló naptári napra pontosan elérte a 40 évet, terheli-e kifizetési kötelezettség a szeretetszolgálatot abban az esetben, ha a munkavállaló a nők 40 éves nyugdíjjogosultságára hivatkozva saját maga kéri a jogviszonya megszüntetését kifejezetten közös megegyezéssel? Értelmezhető-e úgy a jogszabály, hogy a mi intézményünknél a jogosultsági ideje a fizetés nélküli szabadság miatt nyugvópontra került, és a kifizetés emiatt kizárólag az aktív jogviszonyában esedékes? A fentiek tükrében jogszerűen megtagadhatja-e a szeretetszolgálat a kifizetést, és ha igen, milyen jogi érveléssel és adminisztratív lépésekkel kell a munkaviszonyt lezárnia, hogy egy esetleges munkaügyi perben védve legyen?

Kérdés:

Óvodában dolgozó óvodai pedagógiai asszisztens 2026. 05. 14-én középfokú óvodai nevelő végzettséget szerzett, ez alapján pedagógusi munkakörbe kerül besorolásra. Az oklevél a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. tv. 93. §-a értelmében a Szakmajegyzékben meghatározott 5 0188 25 02 azonosító számú óvodai nevelő megnevezésű szakma megszerzését igazolja. Hogyan kell besorolni, milyen bérrel nevezzük ki a középfokú óvodai nevelő dolgozót?

Kérdés: A Kjt. hatálya alatt családsegítő központban az intézményvezető áthelyezheti-e (saját hatáskörében) a közalkalmazottként dolgozó szociális asszisztenst a központhoz tartozó szomszédos település intézményébe? A közalkalmazott gépjárművel rendelkezik, és az elmúlt években is szomszédos településről járt be dolgozni az intézménybe. Az utazással töltött idő 15 percnél nem lenne több.

Kérdés:

A kulturális ágazatot érintő béremelésről szóló 434/2025. Korm. rendelet részletezi a béremelés részét képező bérelemeket: „1. § (3) Az (1) bekezdés szerinti béremelést a 2025. november 30-án fennálló alapbér, a bérpótlék és egyéb bérelemek együttes bruttó összegének, továbbá az illetmény – ideértve a fizetési osztály és a fizetési fokozat szerint megállapított illetményt, a munkáltató döntésén alapuló illetményrészt, az illetménykiegészítést, az illetménypótlékot és a rendszeres keresetkiegészítést – bruttó összegének alapulvételével kell megállapítani.” Egyéb bérelemként figyelembe kell venni a jutalmak összegét, tehát a meghatározott bértömegbe beletartozik-e a jutalom? Továbbá megerősítést kérnénk, hogy a bértömeg meghatározásakor a bértömeg részét nem képezi a cafeteriajuttatás, a közlekedési költségtérítés és a többletfeladat elvégzéséért járó megbízási díj.

Kérdés: A helyi önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők illetményemeléséhez szükséges forrás biztosításáról szóló 1155/2025. Korm. határozat alapján a hivatalnak járó támogatás elszámolása során a Kincstár nem veszi figyelembe az ügykezelők illetményemelését. A kormányhatározat szerint a támogatás a köztisztviselői illetményemelés végrehajtásához használható fel. A Kttv. 254/A. §-ának (1) bekezdése szerint az önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcímen kapott támogatásnak a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény 21. §-ának (3) bekezdése szerinti, fajlagos összegű támogatás tárgyévi emelése szerinti növekményét az érintett települési önkormányzat kizárólag az önkormányzati hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők illetményének 2025. július 1-jétől történő emelésére fordíthatja. A Kttv. 240. §-ának (1) bekezdése alapján a közszolgálati ügykezelő közszolgálati jogviszonyában a köztisztviselőkre vonatkozó, e törvényben meghatározott rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel megfelelően kell alkalmazni. A Kttv. 240. §-ának (3) bekezdése sorolja fel a Kttv. azon rendelkezéseit, amelyek a közszolgálati ügykezelők közszolgálati jogviszonyában nem alkalmazhatók. Ez a felsorolás a Kttv. 254/A. §-át nem említi. Ebből jutottunk arra a következtetésre az illetmény-emeléskor, hogy az az ügykezelőket is érinti, az ő illetményüket is emelnünk kell a Kttv. 254/A. §-a alapján. A Kincstár által az illetményemeléssel kapcsolatban kibocsátott tájékoztató sem említette, hogy az illetményemelés nem vonatkozik az ügykezelőkre. (Míg azt külön kiemelte, hogy a fizikai dolgozók munkabére nem emelhető a támogatás terhére.) Kérem, hogy szíveskedjenek tájékoztatni arról, a fentiek ellenére miért nem vonatkozik mégsem a Kttv. 254/A. §-a az ügykezelőkre?

Kérdés: Két különböző tankerületi központnál állok részmunkaidős jogviszonyban (65% – 62,5%) és igénybe veszem a 60–65 évesekre vonatkozó csökkentett munkaidőt is. 40 éves munkaviszony során mindig legalább 100%-ban dolgoztam. Mindkét helyen jogosulttá válok a köznevelési foglalkoztatotti jubileumi jutalomra? Melyik tankerületnek és milyen mértékű jutalmat kell fizetnie számomra? A Púétv. 105. §-ának (8)–(9) bekezdései esetleg kizárják, hogy mindkét munkáltató fizessen jutalmat, ezért csak a „főállású” (65%) munkahelynek kell kifizetnie azt?

Kérdés: Önkormányzati polgármesteri hivatalban foglalkoztatott köztisztviselő 6 éve GYED-en/GYES-en van. Időközben a köztisztviselő által végzett munkakör betöltésre került, a hivatal vezetője nem szeretné tovább foglalkoztatni. Kötelesek vagyunk visszavenni? Ha igen, milyen módon tudjuk megszüntetni a munkaviszonyát? Kell-e fizetnünk végkielégítést részére?

Kérdés: Helyi nemzetiségi önkormányzat képviselője saját nyomtatóba szeretne patront vásárolni. Mivel a nemzetiségi önkormányzat nem rendelkezik saját nyomtatóval, így az önkormányzattal kapcsolatos feladatok ellátásához saját nyomtatót használnak. Az önkormányzat fogadhat-e be patron vásárlásáról szóló számlát úgy, hogy a tárgyieszköz-nyilvántartásában nem szerepel nyomtató?

Kérdés: A Kttv. 225/L. §-ának (1) bekezdése a polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra alkalmazni rendeli többek között a Kttv. 150–153/A. §-ait. A Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének b) pontja értelmében a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál figyelembe kell venni a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is.
Településünkön a jelenlegi főállású polgármester még a korábbi, kulturális intézménynél fennálló közalkalmazotti jogviszonyában jogosultságot szerzett a 25 éves jubileumi jutalomra, amelyet akkor az esedékesség napján ki is fizettek számára. A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény erejénél fogva a közalkalmazotti jogviszonya 2020. november 1. napjától munkaviszonnyá alakult. Ezen törvény 3. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az átalakulással létrejövő munkaviszonyra az átalakulást követő öt évben a Kjt.-nek a végkielégítésre és jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait alkalmazni kell. Ebben az évben a polgármester a 30 éves jogviszonya alapján jogosult lehetne jubileumi jutalomra. Kérdés, hogy az előbbiek szerinti közalkalmazotti jogviszonyából átalakulással létrejövő munkaviszonya beszámítható a jubileumi jutalomra jogosító időtartamba? Ha jogosult a jubileumi jutalomra, annak összegének számításakor figyelembe kell-e venni a Mötv. szerint megállapított illetményén kívül a 71. § (6) bekezdése alapján meghatározott költségtérítés összegét is?