Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

74 találat a megadott illetmény tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Diákotthon dolgozóinak besorolása

Kérdés: Az egyházi fenntartású felsőoktatási diák-otthon (önálló intézmény) a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatók arányában jogosult költségvetési támogatásra. A támogatás normatív összegét az Nftv. 114/D. §-a (1) bekezdésének d) pontja határozza meg. A 2011. évi CCVI. törvény 21. §-ában foglaltak szerint: "21. § Közcélú tevékenységet ellátó egyházi jogi személynél az ilyen feladathoz kapcsolódóan foglalkoztatottak munka-viszonyának tartalma a munkabér, munkaidő és pihenőidő vonatkozásában a közalkalmazotti jogviszonyhoz igazodik azzal, hogy a foglalkoztatott javára történő eltérés megengedett. Az ilyen foglalkoztatottakra az állami vagy a helyi önkormányzati intézmények foglalkoztatottaira vonatkozó központi bérpolitikai intézkedések azonos feltételekkel terjednek ki."
Az egyház belső szabályozása szerint az állami támogatásban részesülő intézményben a közfeladat ellátására alkalmazottak munkaidejét és pihenőidejét, előmeneteli és illetményrendszerét a Kjt. 55-80. §-ai szerint kell megállapítani. A fentiek alapján jól gondoljuk-e, hogy a felsőoktatási diákotthonban dolgozó kollégiumi nevelők besorolását és illetményét a Kjt. 79/B.-79/E. §-ai szerint, az egyéb munkakörben dolgozók besorolását és illetményét a 395/2015. Korm. rendelet 8. §-a szerint, a dolgozók szabadságát a Kjt. 56-59. §-ai alapján kell megállapítani?
Részlet a válaszból: […]munkaidő, pihenőidő tekintetében, így a Kjt. és a vonatkozó végrehajtási rendelet, azaz a felsőoktatási intézményekre vonatkozó kormányrendelet illetményre és munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit. Méghozzá olyan módon, hogy legalább az ezen jogszabályoknak megfelelő
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5450

2. találat: Főállású polgármester költségtérítése

Kérdés: Főállású polgármester a képviselő-testület döntése értelmében havonta megállapított költségtérítésre jogosult. A költségtérítés összegét a polgármester felveheti 3 évre előre egy összegben, ha a képviselő-testület dönt róla? Ha igen, milyen adózási, fizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet a válaszból: […]3. sz. mellékletének I.25. pontja szerint jellemzően előforduló költségnek minősül "az európai parlamenti, az országgyűlési, a helyi önkormányzati képviselői és a nemzetiségi szószólói tevékenységgel összefüggésben megszerzett bevétel esetén, valamint a polgármester költségátalánya esetén az adott tisztséggel összefüggő feladat ellátása érdekében felmerült, a magánszemély nevére kiállított bizonylattal igazolt kiadás - ideértve különösen a lakhatási támogatásra jogosult országgyűlési képviselő vagy nemzetiségi szószóló szállásra fordított kiadását -, valamint az adott tisztséggel összefüggő fel-adat ellátása érdekében használt tárgyi eszközök átalány-értékcsökkenése."A költségátalány összege után tehát csak akkor nem kell az érintetteknek adózniuk, ha a saját nevükre kiállított számlával tudják igazolni a költségátalány felhasználását, méghozzá a fentiek szerinti célra.A Mötv. szerint a polgármester a költségtérítés összegére havonta jogosult. Ha ezt három évre előre kívánja felvenni, ez megfelel annak, mintha illetmény-előleget venne igénybe.Az Szja-tv. alapján csak az olyan munkabérelőleg minősül adómentesnek, amelynek folyósítása legfeljebb hathavi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5424
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: A védőnői szolgáltató díjának megállapítása

Kérdés: A 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 21. § (4) bekezdése: "A védőnői szolgáltató havi díjazásának mértéke az ellátottak száma alapján a (2)-(3) bekezdések szerint számított pontértéknek és a (10) bekezdésben meghatározott egy pontra jutó forint-értéknek a szorzata alapján kerül megállapításra az (5)-(8) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével. A védőnői szolgáltató az e bekezdések szerinti havi díjazása legalább 12%-át köteles közvetlenül a védőnő díjazására fordítani." Ez azt jelenti, hogy ha a védőnő illetménye magasabb, mint a fejkvóta szerinti díj 12%-a, akkor nem kell ezzel az összeggel kiegészíteni a fizetését, viszont ha például részmunkaidőben foglalkoztatjuk, és nem éri el ezt az összeget, a különbözettel ki kell egészíteni a fizetését?
Részlet a válaszból: […]Korm. rendelet szerinti további illetményelemek, díjazások is megilletik a védőnőt. Így területi pótlék [21. § (11) bek.], teljesítménydíjazás [21. § (4) bek.] és illetménykiegészítések (76/A., 76/D., 76/L. §). A védőnő illetményének (tábla szerinti garantált illetményének) a fejkvóta szerinti díjazáshoz (teljesítménydíjazáshoz) történő viszonyítása irreleváns. A vonatkozó kormányrendelet 21. §-ának (4) bekezdése szerinti szolgáltatói díjazás 12%-át közvetlenül a védőnő díjazására kell fordítani, tehát az a védőnőt megilleti.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5370
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Alpolgármester díjazása

Kérdés: Újonnan megválasztott alpolgármester tiszteletdíját és költségtérítését a testület az alakuló ülésen határozattal megállapította. Azonban az alpolgármester szerint neki jár az önkormányzat tiszteletdíj-rendeletében meghatározott képviselői tiszteletdíj is. Szerintünk nem. Kinek van igaza?
Részlet a válaszból: […]alpolgármestert, alpolgármestereket, dönt az illetményükről, tiszteletdíjukról.Az alpolgármester díjazására vonatkozó szabályokat az Mötv. 80. §-a tartalmazza. Ez alapján a 10 000 fő vagy az alatti lakosságszámú település alpolgármestere illetményének összegét a képviselő-testület állapítja meg úgy, hogy az nem haladhatja meg a polgármester illetményének 90%-át. A társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíját a képviselő-testület állapítja meg úgy, hogy az nem haladhatja meg a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíjának 90%-át. A társadalmi megbízatású alpolgármester a tiszteletdíja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5342
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Köztisztviselő besorolása

Kérdés: Ha a köztisztviselő a munkakörének megfelelő szakirányú felsőfokú végzettséget szerez, amely az általa betöltött munkakörben szakirányúnak minősül, akkor kötelező-e átsorolni az I. besorolási osztályba, ha jelenleg személyi illetményben részesül?
Részlet a válaszból: […]osztályt, a besorolási és fizetési fokozatot, az illetményt, annak a besorolás szerinti alapilletményhez viszonyított beállási szintjét.A személyi illetmény határozott időre szól, az egyoldalúan nem vonható vissza. Azonban közös megegyezéssel a kinevezés, így az illetmény is módosítható.
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5314
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Pedagógus "címzetes igazgatói" pótléka

Kérdés: Az óvodavezető vezetői megbízása 2020. 07. 31-én lejárt, pályázott az óvodavezetői állásra, de nem kapott megbízást. Óvónőként folytatja tovább munkáját az intézményben. 1993-1998 között 5 évig volt óvodavezető intézményünkben, majd 2014-2020 között, összesen 11 évig. A dolgozó az Ép. rendelet 16. §-ának (1) bekezdése alapján kéri a "címzetes igazgatói" címet és az azzal járó pótlékot. A vezetői megbízás megszűnését megelőzően leg-alább 10 év esetében a két vezetői időszakot össze kell számítani vagy nem? Meg kell állapítani esetében a címet és az azzal járó pótlékot?
Részlet a válaszból: […]lejártát vagy megszűnését követően továbbra is a korábban általa vezetett intézményben marad. A pótlék mértéke a volt intézményvezető korábbi vezetői pótlékának huszonöt százaléka.Korábbi rendelkezések valójában rendelkeztek úgy, hogy folyamatosan kellett betölteni a vezetői megbízatást, legalább két cikluson keresztül. Azonban a jelenleg hatályos rendelkezése a kormányrendeletnek csak azt mondja ki, hogy a megszűnést követően az intézményben kell maradni. Tehát a vezetői megbízás megszűnése után nem lehet megszakítás, tovább[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5301
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Vezetői pótlék számítása

Kérdés: Óvodánk vezetője az Ép. rendelet 16. §-a (5a) bekezdésének f) pontja szerint jogosult a vezetői pótlékra. A számításnál mit kell figyelembe vennünk, a pótlék alapjának a költségvetési törvény szerinti vetítési alapot (101 500 forint), vagy az Nkt. 65. §-ának (2) bekezdése szerinti garantált illetmény (182 700 forint) összegét?
Részlet a válaszból: […]pótlékalap százhatvan százaléka,c) hatszázegy és nyolcszáz fő között a pótlékalap százötven százaléka,d) négyszázegy és hatszáz fő között a pótlékalap százharminc százaléka,e) kétszázötvenegy és négyszáz fő között a pótlék-alap száztíz százaléka,f) százötvenegy és kétszázötven fő között a pótlék-alap nyolcvan százaléka,g) legfeljebb százötven fő esetén a pótlékalap leg-alább hatvan százalékamértékű pótlék illeti meg."Az idézett rendelkezés a köznevelési intézmények vezetői pótléka emelésére vonatkozó új szabály, tehát egy kiegészítő rendelkezés az eddigi, törvényi mérték emelése érdekében. A hivatkozott előírás szerint a pótlékot "az Nkt. 8. mellékletében meghatározott pótlék mértékét figyelembe véve" kell megállapítani, tehát a törvényi és a rendeleti szabályok együttes alkalmazásával. Ez pedig azt jelenti, hogy az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5294
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Védőnők díjazása

Kérdés: Helyi önkormányzat alkalmazásában álló területi védőnők esetében 2020. január 1-jétől kezdődően a 139/2019. (VI. 14.) Korm. rendelet 6. sz. mellékletében foglaltak szerint a garantált illetményen és a fix összegű díjazás 15%-ának megfelelő dolgozót érintően bruttó 11 404 Ft/hó (munkaadókat terhelő járulékokkal együtt bruttó 13 800 Ft/hó) összegű területi pótlékon felül bármilyen pótlék vagy egyéb díjazás címén milyen juttatás illeti meg, és mely jogszabályi hivatkozás alapján?
Részlet a válaszból: […]védőnői szolgáltató az előző bekezdés szerinti alapbérben (garantált illetményben) részesülő dolgozójának a 2020. január hónaptól számfejtésre kerülő alapbéréhez (garantált illetményéhez) és annak szociális hozzájárulási adójához kapcsolódóan támogatásra jogosult. A védőnői szolgáltató részére az alapbéremeléshez kapcsolódó támogatás havi mértéke 2020. január hónaptól megegyezik a 2020. január 1-jén hatályos 15. mellékletben szereplő és az azt terhelő mindenkori szociális hozzájárulási adó összegével emelt összeggel, valamint a védőnő alapbérébe beépített kiegészítő pótlékra eső mindenkori szociális hozzájárulási adó összegével.Irányadók továbbá a 43/1999 (III. 3.) Korm. rendelet 21. §-ában foglaltak. E szerint a védőnői szolgáltató havi díjazásának mértéke az ellátottak száma alapján a rendelet szerint számított pontértéknek és az egy pontra jutó forintértéknek a szorzata alapján kerül megállapításra a rendeletben foglaltak figyelembevételével. A védőnői szolgáltató e havi díjazása legalább 12%-át köteles közvetlenül a védőnő díjazására fordítani.A területi védőnői ellátást biztosító szolgáltató az ellátandó terület sajátosságainak megfelelően havonta fix összegű díjazásra is[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5167
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Illetménye megállapítása polgármester újraválasztása esetén

Kérdés: Jelenleg a polgármesteri illetmény a hatályos Mötv. 71. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján van megállapítva. Településünkön az elmúlt 5 év során 1500 fő alá csökkent a lakosságszám (2019. januári statisztika alapján: 1467 fő). A polgármester jogviszonya sajátos közszolgálati jogviszony, mely során a Kttv. 225/D. §-ának (1) bekezdése alapján 3 havi (esetlegesen 6 havi) végkielégítés illeti meg, amennyiben nem választják újra. A fent idézett törvény értelmében a polgármestert újraválasztása esetén nem illeti meg végkielégítés. E rendelkezéssel úgy tűnik, mintha a polgármester jogviszonyát újraválasztása esetén folytonosnak tekintené a jogalkotó (hiszen ha nem így lenne, és határozott idejű jogviszonynak tekintené a polgármesteri jogviszonyt, akkor nem állapítana meg részére végkielégítést, illetve a végkielégítés újraválasztása esetén is megilletné). Kérdésünk, hogy a fenti következtetések alapján jól gondoljuk-e, hogy a polgármester újraválasztása esetén a csökkenő lakosságszám ellenére illetménye nem csökkenthető, számára továbbra is (2014-2019. évi ciklusban meghatározott illetménye) a Mötv. 71. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján kell megállapítani az illetményét?
Részlet a válaszból: […]megválasztásáig tart. A polgármesteri megbízatás tehát határozott időre szól, választástól választásig. A Kttv. szerinti foglalkoztatási jogviszony fennállása is ehhez igazodik. Ha ugyanazon személyt választják meg polgármesternek, akkor is megszűnik a korábbi polgármesteri megbízatás, és új keletkezik a választással.A főállású polgármester illetményre, a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíjra jogosult. A Mötv. 71. §-a tartalmazza a polgármesteri tisztséget betöltők díjazását. A polgármester illetménye az államtitkárnak a központi államigazgatási szervekről, valamint a Ksztv. 51. §-ában meghatározott alapilletményéből, illetménykiegészítéséből és vezetői illetménypótlékából álló illetményéhez viszonyítottan kerül megállapításra - a lakosságszámot figyelembe véve, 40%-a az 501-1500 fő lakosságszámú település polgármestere esetében, 50%-a az 1501-2000 fő lakosságszámú település polgármestere[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5074
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Polgármester részére fizetett költségtérítés

Kérdés: A polgármester a Mötv. 71. §-a szerinti költségtérítésben részesül. Ezen túl meg kell-e téríteni részére azon utazásainak költségét, amelyek nem férnek bele a költségtérítés Mötv. 71. §-a szerinti keretbe (pl. külföldi projekttalálkozó útiköltsége, vagy az ország távolabbi részén történő konferencia útiköltsége)? Amennyiben megtéríthető, akkor annak mi az elszámolási rendje? Csak kiküldetési rendelvény alapján, vagy kifizethető a polgármester részére az üzemanyag-tankolásról szóló, az önkormányzat nevére kiállított számla?
Részlet a válaszból: […]A polgármesternek az elismert költségekről a saját nevére szóló számlákkal kell rendelkeznie, illetve vezetnie kell az Szja-tv. által előírt nyilvántartásokat, így saját gépjárműhasználat költségeinek elszámolásánál útnyilvántartást. A saját személygépkocsi használatára tekintettel a NAV-üzemanyagár és a jogszabály szerinti fogyasztási norma alapján meghatározott üzemanyagköltség, továbbá 15 Ft/km javítási, fenntartási költség (vagy tételes számlákkal igazolt ilyen költségek) számolhatók el a költségtérítéssel szemben. Ebben az esetben azonban cégautóadót kell fizetnie az érintettnek minden olyan hónapra, amelyben a személygépkocsira költséget számolt el.Az év végi adóbevallásnál meg kell állapítania, hogy mekkora összegű költséget tud jogszerűen elszámolni a rendelkezésére álló költségszámlák, nyilvántartások alapján. Ha a magánszemély adóelőleg-levonáshoz tett nyilatkozatában feltüntetett költség meghaladja az adóbevallásában elszámolt igazolt költséget, akkor a költségkülönbözet 39 százalékát különbözeti bírságként kell az adóbevallásában feltüntetnie, és személyi jövedelemadóként megfizetnie. Nem kell ilyen bírságot fizetni, ha az említett különbözet nem több az adóelőleg levonásánál figyelembe vett költség 5 százalékánál. Ha a költségkülönbözet miatt év végén 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözete is lesz a magánszemélynek, akkor a különbözet után további 12 százalék különbözeti bírságot köteles az adóévre vonatkozó adóbevallásában bevallani, és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig személyi jövedelemadóként megfizetni.A költségtérítésként kapott bevételből az a rész, mellyel szemben a polgármester nem tud költséget felmutatni (illetve az adóelőleg-levonásnál az a rész, amelyre nem kérte tételes költség levonását adóelőleg--nyilatkozatában), jogviszonyból származó (nem önálló tevékenységből származó) jövedelemként adóköteles, a járulékok alapja ez az adóköteles jövedelem.A szóban forgó személyek biztosítási kötelezettségének elbírálásánál a Tbj-tv. 5. §-ának (2) bekezdése irányadó. Ez alapján, a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontját figyelembe véve a polgármester (akár főállású, akár társadalmi megbízatású) akkor lesz biztosított, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme (a személyijövedelemadó-előleg számításánál figyelembe vett jövedelem) eléri a minimálbér 30%-át, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét. Amennyiben az érintett nem minősül biztosítottnak, akkor tőle személyi jövedelemadót kell levonni, és a polgármesteri hivatalnak szociális hozzájárulási adót megfizetni. Ha az érintett biztosítottá válik, akkor le kell vonni tőle a személyi jövedelemadót, a nyugdíjjárulékot, a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, és amennyiben nem minősül saját jogú nyugdíjasnak, a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.A törvény által megállapított átalány alapvetően arra szolgál, hogy minden költségtérítést fedezzen. Ugyanakkor nem kizárt,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5061
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést