A kulturális ágazatot érintő bérfejlesztés

Kérdés: Önkormányzataink által fenntartott könyvtárakban a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók dolgoznak. 2021-ben minden munkavállalónk megszerezte a könyvtári feladatok ellátásához szükséges szakképzettséget, így mindenki jogosult volt a garantált bérminimumra. A kormány 682/2021. Korm. rendeletében nem egyértelmű számunkra, hogy a 2022. évi 20%-os béremelés hogyan is történik. A rendelet az 1. § (1) bekezdése végén írja, hogy ez az emelés beépülő jellegű. A (2) bekezdésben pedig leírja, hogy a bruttó bér (pótlékokkal és munkáltató által adott kiegészítésekkel együtt) és a 2022. január 1. napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbérnek értelmezzük) összege a számítás alapja. A munkavállalók esetében hogyan kell pontosan a 2022. évi bérüket számítani, a 20%-os emelést melyik bruttó bérre (illetményre) kell számítani?
Részlet a válaszából: […] A rendelet szerint a közalkalmazottak esetében a 20%-os emelés differenciált jellegű és beépülő azzal, hogy a kötelező minimálbér-emelésre is figyelemmel kell lenni. Véleményünk szerint az Mt. hatálya alá tartozókra is ekként értelmezendő a rendelet. Bár a differenciálásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Decemberben kifizetett személyi juttatások könyvelési tételei

Kérdés: A decemberben kifizetett személyi juttatások könyvelési tételeit szeretném megkérdezni mind a pénzügyi, mind a költségvetési számvitelt érintően. Kizárólag a december havi törvény szerinti illetményt kell a 36-os számlára átvezetni, vagy a teljes decemberi személyi juttatások összegét? Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni a személyi juttatások elhatárolása során, és mely személyi juttatások tételeit kell elhatárolni? Milyen személyi jellegű és munka-adókat terhelő járulékkifizetések szerepelhetnek kötelezettségvállalással terhelt maradvány tételei között?
Részlet a válaszából: […] ...Áhsz. 48. §-a (9) bekezdésének a) pontja szerint a kifizetett december havi illetmények, munkabérek összegét - ideértve az egyébként a K1101. törvény szerinti illetmények, munkabérek rovaton elszámolandó más kifizetéseket is - a 3661. december havi illetmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Cafeteria az önkormányzatnál

Kérdés: Az önkormányzati hivatalban adható cafeteriajuttatások mértékét az éves költségvetési törvény (Kvtv.) és a köztisztviselőkről szóló törvény (Kttv.) együttesen határozza meg. Az adható felső mértéket a Kvtv. 2021-ben nettó 400 000 forintban állapította meg, a minimális szintet a Kttv. az illetményalap ötszörösében határozta meg, ami 38 650 forint esetében 193 250 forint. Hivatalunknál jelenleg bruttó 64 450 forint az illetményalap, mely esetében bruttó 322 250 forint éves cafeteriakeret kerülhetne megállapításra. Jogosan kerülhet megállapításra az előbb említett keretösszeg, illetve annak adózása a továbbiakban hogyan alakulna?
Részlet a válaszából: […] A Kvtv. 61. §-ának (4) bekezdése szerint a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten adott - az Szja-tv. 71. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Diákotthon dolgozóinak besorolása

Kérdés: Az egyházi fenntartású felsőoktatási diák-otthon (önálló intézmény) a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatók arányában jogosult költségvetési támogatásra. A támogatás normatív összegét az Nftv. 114/D. §-a (1) bekezdésének d) pontja határozza meg. A 2011. évi CCVI. törvény 21. §-ában foglaltak szerint: "21. § Közcélú tevékenységet ellátó egyházi jogi személynél az ilyen feladathoz kapcsolódóan foglalkoztatottak munka-viszonyának tartalma a munkabér, munkaidő és pihenőidő vonatkozásában a közalkalmazotti jogviszonyhoz igazodik azzal, hogy a foglalkoztatott javára történő eltérés megengedett. Az ilyen foglalkoztatottakra az állami vagy a helyi önkormányzati intézmények foglalkoztatottaira vonatkozó központi bérpolitikai intézkedések azonos feltételekkel terjednek ki."
Az egyház belső szabályozása szerint az állami támogatásban részesülő intézményben a közfeladat ellátására alkalmazottak munkaidejét és pihenőidejét, előmeneteli és illetményrendszerét a Kjt. 55-80. §-ai szerint kell megállapítani. A fentiek alapján jól gondoljuk-e, hogy a felsőoktatási diákotthonban dolgozó kollégiumi nevelők besorolását és illetményét a Kjt. 79/B.-79/E. §-ai szerint, az egyéb munkakörben dolgozók besorolását és illetményét a 395/2015. Korm. rendelet 8. §-a szerint, a dolgozók szabadságát a Kjt. 56-59. §-ai alapján kell megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...pihenőidő tekintetében, így a Kjt. és a vonatkozó végrehajtási rendelet, azaz a felsőoktatási intézményekre vonatkozó kormányrendelet illetményre és munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit. Méghozzá olyan módon, hogy legalább az ezen jogszabályoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Főállású polgármester költségtérítése

Kérdés: Főállású polgármester a képviselő-testület döntése értelmében havonta megállapított költségtérítésre jogosult. A költségtérítés összegét a polgármester felveheti 3 évre előre egy összegben, ha a képviselő-testület dönt róla? Ha igen, milyen adózási, fizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...főállású polgármesterek költségtérítéséről a Mötv. rendelkezik, annak mértéke a havi illetmény 15%-a.A polgármesteri feladat ellátása az Szja-tv. 24. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján nem önálló tevékenységnek minősül. E tevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.
Kapcsolódó címkék:    

A védőnői szolgáltató díjának megállapítása

Kérdés: A 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 21. § (4) bekezdése: "A védőnői szolgáltató havi díjazásának mértéke az ellátottak száma alapján a (2)-(3) bekezdések szerint számított pontértéknek és a (10) bekezdésben meghatározott egy pontra jutó forint-értéknek a szorzata alapján kerül megállapításra az (5)-(8) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével. A védőnői szolgáltató az e bekezdések szerinti havi díjazása legalább 12%-át köteles közvetlenül a védőnő díjazására fordítani." Ez azt jelenti, hogy ha a védőnő illetménye magasabb, mint a fejkvóta szerinti díj 12%-a, akkor nem kell ezzel az összeggel kiegészíteni a fizetését, viszont ha például részmunkaidőben foglalkoztatjuk, és nem éri el ezt az összeget, a különbözettel ki kell egészíteni a fizetését?
Részlet a válaszából: […] ...védőnői illetmény az alábbi elemekből áll össze: szakdolgozói bértábla szerinti illetmény [256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 7. sz. melléklet], mely tartalmazza a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendeletben meghatározott védőnői kiegészítői pótlékot. Ezenfelül a 43/1999. (III....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.
Kapcsolódó címkék:    

Alpolgármester díjazása

Kérdés: Újonnan megválasztott alpolgármester tiszteletdíját és költségtérítését a testület az alakuló ülésen határozattal megállapította. Azonban az alpolgármester szerint neki jár az önkormányzat tiszteletdíj-rendeletében meghatározott képviselői tiszteletdíj is. Szerintünk nem. Kinek van igaza?
Részlet a válaszából: […] ...a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestert, alpolgármestereket, dönt az illetményükről, tiszteletdíjukról.Az alpolgármester díjazására vonatkozó szabályokat az Mötv. 80. §-a tartalmazza. Ez alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.
Kapcsolódó címkék:    

Köztisztviselő besorolása

Kérdés: Ha a köztisztviselő a munkakörének megfelelő szakirányú felsőfokú végzettséget szerez, amely az általa betöltött munkakörben szakirányúnak minősül, akkor kötelező-e átsorolni az I. besorolási osztályba, ha jelenleg személyi illetményben részesül?
Részlet a válaszából: […] ...a kinevezés tartalmazza többek között a besorolásának alapjául szolgáló besorolási osztályt, a besorolási és fizetési fokozatot, az illetményt, annak a besorolás szerinti alapilletményhez viszonyított beállási szintjét.A személyi illetmény határozott időre szól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Vezetői pótlék számítása

Kérdés: Óvodánk vezetője az Ép. rendelet 16. §-a (5a) bekezdésének f) pontja szerint jogosult a vezetői pótlékra. A számításnál mit kell figyelembe vennünk, a pótlék alapjának a költségvetési törvény szerinti vetítési alapot (101 500 forint), vagy az Nkt. 65. §-ának (2) bekezdése szerinti garantált illetmény (182 700 forint) összegét?
Részlet a válaszából: […] Az Ép. rendelet 16. §-ának (5a) bekezdése kimondja, hogy "a nevelési-oktatási, valamint a többcélú köznevelési intézmény intézményvezetőjét az Nkt. 8. mellékletében meghatározott pótlék mértékét figyelembe véve az intézmény - tárgyévet megelőző tanév, nevelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.
Kapcsolódó címkék:    

Pedagógus "címzetes igazgatói" pótléka

Kérdés: Az óvodavezető vezetői megbízása 2020. 07. 31-én lejárt, pályázott az óvodavezetői állásra, de nem kapott megbízást. Óvónőként folytatja tovább munkáját az intézményben. 1993-1998 között 5 évig volt óvodavezető intézményünkben, majd 2014-2020 között, összesen 11 évig. A dolgozó az Ép. rendelet 16. §-ának (1) bekezdése alapján kéri a "címzetes igazgatói" címet és az azzal járó pótlékot. A vezetői megbízás megszűnését megelőzően leg-alább 10 év esetében a két vezetői időszakot össze kell számítani vagy nem? Meg kell állapítani esetében a címet és az azzal járó pótlékot?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott jogszabályi rendelkezés szerint a magasabb vezetői megbízás megszűnését megelőzően legalább tíz évig intézményvezetői megbízással rendelkező pedagógus "címzetes igazgatói" címben és pótlékban részesül, amennyiben intézményvezetői megbízásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
8