Intézményvezető határozatlan idejű kinevezése
Kérdés
Önkormányzat által fenntartott intézményünkben az intézményvezetőnek határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezése van 5 évre szóló vezetői megbízással. Ha 2 év után a munkáltató felmond, mert megszűnik az intézmény, akkor mi a felmondás következménye? Ha az intézményvezető lemondással el akar menni 2 év után, akkor mi a lemondás következménye?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2025. február 11-én (367. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6490
[…] pontja alkalmazandó, mely rögzíti: „kizárólag a munkáltató személyében bekövetkező változás nem szolgálhat a munkáltató felmondásának (itt: felmentésének) indokául”. Ez esetben tehát az intézményvezetőt felmenteni csak akkor lehet, ha az általános szabályok, nevezetesen a Kjt. 30. §-ának (1) bekezdése szerinti valamely felmentési ok rá vonatkozóan fennáll. A tevékenység megszűnése, az átszervezés és a létszámcsökkentés egy jogutódlással fennmaradó munkáltatónál foglalkoztatott első számú vezetőt értelemszerűen nem érintheti. Marad tehát az intézményvezető személyében rejlő ok, az egészségügyi vagy szakmai alkalmatlanság vagy a nyugdíjasnak minősülés – kérdés, hogy jelen esetben ezen okok valamelyike ténylegesen fennáll-e.A Púétv. 29. §-ának (1) bekezdése szerint „a köznevelési intézmény szervezeti egysége, anyagi vagy nem anyagi erőforrásainak szervezett csoportja jogszabályon, fenntartói döntésen vagy jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át”. Felmentésre pedig csak a Púétv. 49. §-ának (1) bekezdése szerinti okokból kerülhet sor, ezek az esetek megegyeznek a Kjt.-ben foglaltakkal, kiegészülve a pedagógus-továbbképzés elmulasztásával. Tehát a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló (fő)igazgató sem menthető fel pusztán amiatt, hogy az intézmény jogutóddal megszűnt, őt a jogutód intézménynél tovább kell foglalkoztatni.Ha olyan, Kjt. hatálya alá tartozó intézményről van szó, amely kikerül a költségvetési körből – pl. a jövőben az adott feladatot gazdasági társaság látja el –, a Kjt. 25/A. §-a alkalmazandó. E szerint, „ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szervezete vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik”. Ilyenkor a Kjt. szerinti eljárást kell követni, vagyis a közalkalmazottakat – ideértve az első számú vezetőt is – előzetesen nyilatkoztatni kell arról, hogy az átvevő munkáltatónál munkaviszonyban történő további foglalkoztatásukhoz hozzájárulnak-e. Vagyis ekkor is jogosultságuk áll fenn a továbbfoglalkoztatásra. Minden esetben az új jogviszonyra vonatkozó szabályok betartásával szüntethető meg a jogviszony, vagyis – munkaviszonnyá történt átalakulás esetén – az Mt. szerinti felmondással, amelynek oka csak a munkáltató működésével, […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2025. február 11-én (367. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6490
[…] pontja alkalmazandó, mely rögzíti: „kizárólag a munkáltató személyében bekövetkező változás nem szolgálhat a munkáltató felmondásának (itt: felmentésének) indokául”. Ez esetben tehát az intézményvezetőt felmenteni csak akkor lehet, ha az általános szabályok, nevezetesen a Kjt. 30. §-ának (1) bekezdése szerinti valamely felmentési ok rá vonatkozóan fennáll. A tevékenység megszűnése, az átszervezés és a létszámcsökkentés egy jogutódlással fennmaradó munkáltatónál foglalkoztatott első számú vezetőt értelemszerűen nem érintheti. Marad tehát az intézményvezető személyében rejlő ok, az egészségügyi vagy szakmai alkalmatlanság vagy a nyugdíjasnak minősülés – kérdés, hogy jelen esetben ezen okok valamelyike ténylegesen fennáll-e.A Púétv. 29. §-ának (1) bekezdése szerint „a köznevelési intézmény szervezeti egysége, anyagi vagy nem anyagi erőforrásainak szervezett csoportja jogszabályon, fenntartói döntésen vagy jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át”. Felmentésre pedig csak a Púétv. 49. §-ának (1) bekezdése szerinti okokból kerülhet sor, ezek az esetek megegyeznek a Kjt.-ben foglaltakkal, kiegészülve a pedagógus-továbbképzés elmulasztásával. Tehát a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló (fő)igazgató sem menthető fel pusztán amiatt, hogy az intézmény jogutóddal megszűnt, őt a jogutód intézménynél tovább kell foglalkoztatni.Ha olyan, Kjt. hatálya alá tartozó intézményről van szó, amely kikerül a költségvetési körből – pl. a jövőben az adott feladatot gazdasági társaság látja el –, a Kjt. 25/A. §-a alkalmazandó. E szerint, „ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szervezete vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik”. Ilyenkor a Kjt. szerinti eljárást kell követni, vagyis a közalkalmazottakat – ideértve az első számú vezetőt is – előzetesen nyilatkoztatni kell arról, hogy az átvevő munkáltatónál munkaviszonyban történő további foglalkoztatásukhoz hozzájárulnak-e. Vagyis ekkor is jogosultságuk áll fenn a továbbfoglalkoztatásra. Minden esetben az új jogviszonyra vonatkozó szabályok betartásával szüntethető meg a jogviszony, vagyis – munkaviszonnyá történt átalakulás esetén – az Mt. szerinti felmondással, amelynek oka csak a munkáltató működésével, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
